hirdetés
2014. november. 27., csütörtök - Virgil.
hirdetés

Szélesebb választék, jobb minőség – és több import

Mi változott 10 év alatt a hiperek zöldség-gyümölcs standjain?

2012 elején a Kopint-Tárki megismételte tíz évvel ezelőtti kutatását a három magyarországi hipermarketlánc, az Auchan, a Cora és a Tesco friss zöldség-gyümölcs kínálatáról. Hogyan változott 10 év alatt a kínálat és a minőség? - cikkünkből kiderül.

Felmérésünk előzménye egy korábbi vizsgálatunk, amelyet 2000 novemberében és decemberében, tehát szintén a téli idényben végeztünk a három hipermarketlánc ugyanezen egységeiben, és amely így lehetőséget kínált egy évtized változásainak értékelésére.
A vizsgálatot indokolja, hogy a GfK 2010-re vonatkozó felmérése szerint 19 százalékos mennyiségi részesedésével a hipermarket-csatorna ma már a fogyasztói piacok után a lakosság második legfontosabb friss zöldség-gyümölcs beszerzési csatornája, megelőzve a szupermarketeket, a diszkontokat és a zöldségesboltokat.
A friss zöldség és gyümölcs kényes volta és romlékonysága kölönleges gondoskodást és szakértelmet követel a kereskedőktől. Ahogy Nyugat-Európában, úgy Magyarországon is az árucsoport logisztikai rendszerének kialakítása ezért időbeli késéssel követte a hűtést nem igénylő, csomagolt cikkekét, de a többi friss élelmiszerét is. Magyarországon az első hipermarketek 1997-ben nyíltak, ezért első felmérésünk idején még beszállítói kapcsolataik kiépítésénél tartottak, és számos „gyermekbetegséggel” küzdöttek.



Vizsgálataink a zöldség-gyümölcs részlegen a következőkre terjedtek ki: termékválaszték szélessége és mélysége, biotermékek aránya, különlegességek aránya, import aránya, hazai termelők, illetve beszállítók azonosítása, hűtött áru aránya, konyhakész áru aránya, csomagolt áru aránya, termékek minősége.


A következőkben összefoglaljuk eredményeinket

Alapterület

Talán meglepő, hogy a hipermarketek zöldség-gyümölcs osztályainak átlagos alapterülete a korábbi 433 négyzetméterről 370 négyzetméterre csökkent – a kisebb területen azonban ma lényegesen több cikkelemet árusítanak. A három áruház közül egyedül az Auchannál nőtt az eladóterület, de itt növekedett a legnagyobb mértékben az árusított cikkelemek száma is.

Termékválaszték

2012-ben egy hipermarket átlagosan 41 gyümölcs- és 126 zöldségcikkelemet kínál, összesen 167 különböző terméket – de az Auchan egy híján kétszázat. Összehasonlításként: 2008-as felmérésünk szerint a hazai diszkontok átlaga 46 cikkelem.
2000 óta a zöldségcikkelemek átlagos száma a hipermarketekben 73-ról 126 nőtt, de az Auchanban több mint kétszeresére. Nem annyira a választék szélessége, tehát a termékkategóriák (például zöldségfajok: paradicsom, paprika) száma nőtt, hanem a választék mélysége, azaz egy-egy termékkategórián belül a cikkelemek (fajták, csomagolási egységek) száma. A választék egyrészt minőség és árszint szerint differenciálódott, másrészt funkcionálisan (például főző-, sütő-, salátaburgonya). Így ma már mindegyik hipermarketben legalább tízféle paprikát, paradicsomot, burgonyát, gombát, salátakeveréket vagy almát vásárolhatunk, de az Auchanban 21-féle paprikát és 17-féle burgonyát találtunk.
A gyümölcscikkelemek száma tíz év alatt nem változott, ezen belül azonban a hazai termelésből a téli szezonban nem elérhető fajok (barack, szilva, eper stb.) és a déligyümölcsök, egzotikumok száma csökkent, az almáé és a körtéé viszont nőtt.
A választék speciális szegmenseit alkotják az organikus termékek és a különlegességek. A biozöldség és -gyümölcs aránya a kínálatban három százalékról hét százalékra emelkedett. Érdekesség, hogy míg 2000-ben úttörőként egyedül a Tesco árusított organikus zöldség-gyümölcsöt, 2012-ben az Auchan és a Cora árusított, a Tesco viszont már nem.
A különlegességeket mindenekelőtt a világ minden tájáról érkező egzotikus gyümölcsök jelentik, amelyeket a vásárlók többsége ma még valószínűleg alig ismer: licsi, passiógyümölcs, physalis, nasikörte, kumquat, sárga szilva, furtunelia, peppino, kiwano, karambola, sárkánygyümölcs.

Import

Az import 2000-ben szinte csak a magyarországi termelésből a téli szezonban nem elérhető fajokra korlátozódott, de az uniós csatlakozással a korábbi erős vámvédelem megszűnt, és a behozatal megugrott. A hipermarketek kínálatában a külföldi zöldség-gyümölcs aránya 35 százalékról mára 50 százalékra emelkedett. A három láncban az import aránya csaknem teljesen azonos.
Az import részesedése a zöldségből 10 százalékról 44 százalékra ugrott, mert a választék szinte kizárólag külföldi áruval bővült: az importcikkelemek száma 2000-ben még csak 8, 2012-ben viszont már 55 volt, miközben a hazaiaké 65-ről csak 71-re emelkedett.
A gyümölcs esetében a téli idényben az importarány érthetően magasabb (2012-ben 72 százalékos) a déligyümölcs miatt, illetve a hazai áru korlátozott kínálata következtében. Talán meglepő, hogy 2000-ben magasabb, 79 százalékos volt, de azóta nőtt a hazai termelésből a téli szezonban is elérhető cikkelemek száma (döntően alma és körte). Igaz viszont, hogy a termékkategórián belül az import aránya 17 százalékról 23 százalékra emelkedett.
A legtöbb importcikkelem Olaszországból és Spanyolországból érkezik, de a paradicsom és a paprika jelentős része az unión kívülről, Marokkóból és Jordániából. Bár a hipermarketek választékbővítési törekvései mellett természetes a sok külföldi áru, a hazai termesztés versenyképességi hiányosságaira is utal, hogy például a Corában a hagymafélék döntő többsége (kilenc cikkelem) külföldről, elsősorban Ausztriából származik.
A magasabb értéket képviselő biozöldség és -gyümölcs az Auchannál teljes egészében importból származik, a Coránál viszont a zöldség nagyobb része hazai burgonya, káposzta, cékla, sárgarépa.
Az áru hazai, illetve importeredetének feltüntetésével kapcsolatban vegyes tapasztalatokat szereztünk. Az esetek mintegy kétharmadában az eredetet jól láthatóan feltüntetik az ártáblán, más esetekben a csomagolásra utalnak – ahonnan viszont gyakran csak nehezen vagy egyáltalán nem nyomozható ki az áru származása. A hazai eredet hangsúlyozása a fogyasztói preferenciák erősödésével az utóbbi években vált a vásárlóközönség megnyerésének eszközévé, a lánc által építendő pozitív imázs részévé. A nemzeti színek ma már a legtöbb magyar termék felett ott virítanak, ugyanakkor valószínű, hogy a kinyomozhatatlan eredetű áru nagy része valójában külföldi.

Hazai beszállítók

A hazai árunál az esetek valamivel több mint felében a csomagolás alapján azonosítani tudtuk a beszállítókat. Tizenkét év elteltével csak elvétve találtunk olyan cégeket, amelyek áruja már 2000-ben is ott volt az áruházakban. Ezek a termelők viszont a jelek szerint mára kulcspozícióba kerültek a hipermarketeknél, és rendszerint 10-12 cikkelemet is szállítanak nekik. Ilyenek a szabadszállási Róna Ker-Tész Kft. (hagymafélék stb.), az Eisberg Kft. (salátakeverékek) és a Xilion Kft. (gomba). A beszállított cikkelemek nagy számából látható, hogy időközben más cégek is elérték ezt a kiemelt státuszt, így a Józsai Tész (hagyma- és káposztafélék), a dunaegyházai Haladás Zrt. (burgonya) és az újkígyósi Kígyósfruit (alma). Mindez azt igazolja, hogy ha nem is könnyű, de nem lehetetlen az együttműködés a nagy hatalmú üzletláncokkal, ami akár stratégiai szövetséggé is fejlődhet.

A hipermarketek zöldség-gyümölcs kínálata 2000, 2012

(az Auchan, a Cora és a Tesco mutatóinak átlaga)

 

2000

2012

a zöldség-gyümölcs eladótér nagysága (m2)

433

370

a gyümölcscikkelemek száma

  40

  41

a zöldségcikkelemek száma

  73

126

importarány a zöldség-gyümölcs kínálatban (%)

  35

  50

a hűtött zöldség-gyümölcs aránya (%)

  19

  32

a csomagolt zöldség-gyümölcs aránya (%)

  30

  61

a konyhakész áru aránya a zöldségben (%)

  14

  18

a biozöldség, -gyümölcs aránya (%)

    3

    7

áruminőség (1-től 5-ig terjedő skálán)

 2,7

 4,3

Kényelmi szolgáltatások

Az áru minősége és eltarthatósága szempontjából fontos változás, hogy a hűtött zöldség-gyümölcs aránya a hipermarketek átlagában 19 százalékról 32 százalékra nőtt, de a Tescóban megközelíti az 50 százalékot.
A csomagolt áru aránya 2000 óta 30 százalékról 61 százalékra ugrott. Mivel a csomagolás térhódításának fő akadálya sokáig a fogyasztók bizalmatlansága volt, ennek leküzdése érdekében a csomagolás módja ma már csaknem minden esetben lehetővé teszi a minőség megállapítását (például átlátszó fólia vagy háló).
A konyhakész zöldség tisztított-darabolt leveszöldség és sárgarépa, valamint salátakeverékek formájában van jelen az áruházakban. Aránya a zöldségen belül 14 százalékról 18 százalékra emelkedett.

Az áru minősége

A minőséget 1-től 5-ig terjedő osztályzatokkal értékeltük. Az értékelés természetesen szubjektív és így eredménye is vitatható. A megtapasztalt minőség függhet a boltlátogatás időpontjától is, illetve attól, hogy az adott lánc melyik egységét választottuk ki, hiszen nagyon sok múlik a zöldség-gyümölcs osztályért felelős személyen is. Azt sem könnyű biztosítani, hogy ugyanolyan mércét alkalmazzunk, mint 12 évvel korábban.
Mindezek fenntartásával úgy találtuk, hogy a hipermarketekben kínált friss zöldség és gyümölcs minősége nagymértékben javult: 2000-ben a három lánc átlagosztályzata 2,7 volt, 2012-ben viszont már 4,3. Néhány példa a most tapasztalt kevés hiányosságból: túlérett, ütődött, foltos körte; túlérett, illetve nem friss narancs és mandarin; levált héjú, szemetes vörös- és lilahagyma.

Felmérésünk alapján az elmúlt évtizedben a hipermarketek zöldség-gyümölcs kínálata szinte minden tekintetben fejlődött. A legfontosabb változások a következők:

  • a zöldségválaszték mélysége nőtt (a gyümölcsök közül az almáé szintén) 
  • az import aránya a cikkelemek egyharmadáról a felére emelkedett
  • kétszeresére nőtt a csomagolt zöldség-gyümölcs aránya, és ma már a többséget adja
  • az áru minősége nagymértékben javult.

Szabó Márton, Kopint -Tárki

(forrás: Élelmiszer Szaklap)
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél