1994 – Míniummal kevert, azaz ólmozott pirospaprika-őrlemény került forgalomba, amely országszerte megbetegedéseket okozott. A rendőrség későbbi összesített adatai szerint 121-en betegedtek meg a hamisított paprikától, közülük 84-en ólommérgezéssel kórházba is kerültek. A kórházban ápoltak közül 35 személy állapota súlyos volt, ketten maradandó egészségkárosodást szenvedtek. A fűszerpaprika-hamisítás miatt országosan 171 büntetőeljárást indítottak.

1999. június 2. – A Belgiumban kirobbant, használt sütőolaj felhasználása miatt dioxinnal mérgezett csirketáp-botrány nyomán Magyarországon is szigorították a szabályozást, és kivonták a forgalomból a Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, illetve Németországból származó tejet, húst tartalmazó készítményeket.

2004. október 28. – A kormány rövid időre elrendelte a fűszerpaprika-készítmények forgalmazásának tilalmát, mert kiderült, hogy több forgalmazó cég termékeiben az aflatoxin, egy mérgező anyag mennyisége meghaladta a megengedett szintet. Az őrleményekbe import paprikával került a méreganyag. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) december végére fejezte be a kereskedelmi forgalomban talált aflatoxin tartalmú fűszerpaprika vizsgálatát.

2005. február –Az ÁNTSZ bejelentése szerint összesen 35 800 kilogramm metamidophosz nevű rovarirtó szerrel mérgezett zöldpaprika került az országba. A Marokkóból importált paprika egy részét a raktárakban visszatartották, a kereskedelembe kikerült, két áruházláncban fellelhető paprikát pedig levették a polcokról.

2005. június 9. – A fogyasztóvédők ideiglenesen betiltották a Captain's fűszerkeverék magyarországi forgalmazását, majd június 14-én a Captain,s fokhagymás bors fűszerkeveréknek a forgalmazását is, mert a laboratóriumi vizsgálatok szerint a termék egészségre ártalmas tiltott színezéket tartalmazott.

2007. március-április –A szegedi Gabonatermesztési Kutató (GKI) Kht. mintegy egytonnányi, dioxinnal szennyezett guargumit használt fel a cukorbetegek részére készülő diabetikus pékárujához. A mérgező terméket egy svájci cégtől vásárolták. Az adalékanyagot azonban akkora hígításban alkalmazták, hogy a késztermékekben végül már nem volt kimutatható a mérgező anyag. (Klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a guargumi, mint adalékanyag tompítja a vércukorszint emelkedését, és lassítja a szénhidrátok

2007. november 3. – Olaszországból behozott, másfél tonna körtét zároltak Tiszakécskén, mivel a gyümölcs növényvédő szert tartalmazott, a megengedett mennyiség közel kétszeresét tette ki a tiabendazol (E233), illetve az iprodion mennyiség. A teljes szállítmány 16 tonna volt, amelyet - a zárolt mennyiség kivételével - már kiszállítottak a Penny Market áruházlánc magyarországi üzleteibe.

2009. február 21. – Szegeden melamint találtak egy gyerekeknek szánt tejitalban. A melamin műanyagok és ragasztók gyártásánál használatos vegyszer, s a tejporhoz azért adagolták, hogy megtévesszék az átvevőket, látszatra emeljék a gyenge minőségű, vizes tej fehérjetartalmát. A Milk drink kínai dobozos tejitalt az addig árusító Cora levette polcairól, s az áruház nyilatkozata szerint összesen 60 doboz volt belőle.

2010. április 6. –Körülbelül 50 ezer üveg, rákkeltő növényvédő szerrel szennyezett bébiétel forgalmazását tiltotta meg a Tesco Global Zrt. áruházaiban a Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága. A szlovák eredetű, OVKO márkájú, "alma málnával" megnevezésű, Novofruct előállítású bébi desszertben 0,027 mg/kg kaptán növényvédőszer-hatóanyagot mértek. A kaptán hatóanyag rákkeltő hatása egyes laboratóriumi kísérletek alapján feltételezhető.

2010. április 13. – Nitrofuránt találtak több magyar üzletben árult mézben, amelyeket lakossági bejelentés nyomán vizsgáltak meg. A korábban az állatgyógyászatban használt, ma már betiltott antibiotikumnak az a sajátos tulajdonsága, hogy nem ürül ki a szervezetből, hanem felhalmozódik, és rákot okozhat.

2010. április 13. – A Reál Hungária Élelmiszer Kft. márkatermékeinek minőségellenőrzése során határérték feletti lisztéria baktériumot találtak a Reál Párizsi szeletelt 150g és Reál Sonka szeletelt 100g termékekben. A fertőzést kizárólag a két Pick Szeged Zrt. által gyártott felvágottaknál találták. A Pick Szeged Zrt. elismerte a hibát, egyben megerősítette: kizárólag a Reál áruházlánc üzleteiben forgalmazták a kifogásolható árukat, és azok nagy részét még értékesítés előtt kivonták a forgalomból.

2010. június 10. – A ZIMBO Perbál Kft. által gyártott és az ALDI magyarországi üzleteibe szállított egyik Szeletelt Turista felvágottban találtak ismét lisztéria baktériumot. A cég saját hatáskörben visszahívta a terméket a forgalmazó helyekről.

2010. július 29. – Az IPM tesztje alpján a CBA visszavonta bolthálózatának polcairól a Visegrádi ásványvizet, ugyanis felmerült a gyanú, hogy az ásványvíz fluorid tartalma meghaladja a megengedett határértéket, ugyanakkor a cikk állítása szerint az Auchan ásványvize a megengedettnél több arzént tartalmazott. A bíróság mindkét esetben másodfokon megalapozatlanak ítélet a megállapításokat, és leszögezte, hogy az érintett vizek biztonsággal fogyaszthatók. A lapot a bíróság helyreigazításra kötelezte.

2010. december 16. – Országos, teljes körű mézellenőrzést rendeltek el, miután ismeretlen eredetű illegális, antibiotikummal fertőzött méz jelent meg a piacon. A szennyezett méz egy magyar-német vegyes vállalat gödöllői telephelyéről származott.

A márkahamisítással, márkavédelemmel részletesen 2011. március 10-én, az Élelmiszer Akadémián fogunk foglalkozni.

További információt az eseményről itt talál: http://www.elelmiszer.hu/esemeny/markak_feketen_feheren/index.php