Termék- vagy márkareklám hatására tíz magyarból hét vásárolt élelmiszert az elmúlt tizenkét hónapban, négy pedig egészséget vagy szépséget szolgáló kozmetikumot, haj-, illetve testápoló szert. Az arányok nagyjából megfelelnek az európai átlagnak. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat nemzetközi internetes felmérése.    

Magyarországon a hirdetések szintén erősen hatnak a recept nélkül kapható gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és italok megvételére; tíz honfitársunkból hármat-hármat ösztönöztek reklámok ilyen termékek beszerzésére, egy éven belül.

A reklámok befolyására vásárolt, hazánkban felmért termékcsoportok további sorrendje: ruházati cikk, szórakoztató elektronikai eszköz, személyes használatú elektronikai készülék (például iPod vagy mobil telefon), banki vagy biztosítási szolgáltatás.

Tévé-reklám ösztönözte élelmiszer vásárlására a magyar megkérdezettek legnagyobb részét, 76 százalékát. Azután a nyomtatott sajtó hirdetéseit említette 56 százalék. További sorrend: óriásplakát (45), rádióreklám (14), online video reklám (10). Ennél alacsonyabb arányban nevezték meg a web oldalak bannerét és a mobil telefont.

A fogyasztókat beszerzéseiknél a vizsgált termékcsoportok közül majdnem mindegyikben tévé-reklám befolyásolja legjobban. Kiemelkedik a recept nélkül kapható gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény 81 százalékos említéssel. Legalacsonyabb a ruházati cikk, 42 százalékkal.

A tévénél is nagyobb arányban ösztönözte a nyomtatott sajtóban megjelent hirdetés a ruházati cikkek (58 százalék) és a személyes használatú elektronikai készülék (57) vásárlóit. Rajtuk kívül a nyomtatott sajtóreklám a megkérdezett magyar Internet-használók több mint felének vásárlási döntéseire hat a következő termékeknél: szórakoztató elektronikai cikk (57), élelmiszer (56), egészséget vagy szépséget szolgáló kozmetikum, haj-, illetve testápoló szer (54). Sokan említették még az italt és a recept nélküli gyógykészítményeket (45-45), személyes pénzügyi szolgáltatásokat, mint bank és biztosítás (36).

A reklámok tartalma közül Magyarországon legtöbben az akciókra figyeltek fel (51 százalék), ahogyan a többi európai országban is. Nálunk második legfontosabb tényező a vicc és a humor (38), harmadik a könnyen megjegyezhető márkanév vagy logo, együtt a reklám új és érdekes voltával, ami eltér a megszokottól (34-34).

Ettől eltérően az európai átlag szerint második leggyakoribb vélemény, amely szerint „meggyőző a reklám, és kialakítja bennem, hogy meg akarjam venni a terméket”. Csak ezután következik, hogy a reklám új és érdekes, majd a vicc és humor.