hirdetés

Stagnált a húsvéti élelmiszerforgalom

Húsvéti bevásárló körkép

A tavalyihoz volt hasonló a húsvéti élelmiszerforgalom, így a kereskedők szerint 2012-ben is annyit költött a lakosság a húsvéthoz kapcsolódóan, mint az elmúlt évben. 

Ez derült ki abból az összegzésből, amelyet a húsvéttal kapcsolatos vásárlói szokásokról és kereskedői várakozásokról készített az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

Az OKSZ adatai szerint a kereskedelem számára jól indult az év, így a kiskereskedők arra számítanak, hogy a válság ellenére 2012-ben is megugrik az élelmiszerforgalom ebben az időszakban. Márciusban-áprilisban – a húsvéti ünnepekhez köthetően – az év eleji hónapokhoz képest mintegy 35-40 milliárd forinttal lesz nagyobb az árbevétel.

Tavaly átlagosan 6-7 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Az idei év első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest 5-6 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak. Az év első hónapjaiban például a sertéshús ára 10 százalékkal, a cukor, továbbá a csokoládéféleségek ára közel 20 százalékkal nőtt az elmúlt év első hónapjainak csokiáraihoz képest. Az idén drasztikusan drágult a tojás is.

Az adatok alapján sonkafélékből, füstölt húsáruból 6 ezer tonna, csokoládéból, édességből 9 ezer tonna fogyhatott el húsvétra. Magyarországon az éves tojásfogyasztás – ami mintegy 2,7 milliárd darab – mintegy 20 százaléka jut húsvét környékére.

Bárányhúsból ugyanakkor csak néhány dekagramm az átlagos éves fogyasztás Magyarországon. A bárányhús kilónkénti 2500-3000 forintos árát csak kevesen tudják megfizetni az országban.

Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke ennek ellenére nem panaszkodik: külföldön – főként Olasz- és Törökországban – kelendő a magyar élő bárány, a tenyésztők kilogrammonként mintegy 3,2 eurót, azaz mintegy 900-950 forintot kapnak a bárányokért.

Emellett nem csak a kisebb, de a nagyobb súlyú bárányok iránt is van piaci érdeklődés – tette hozzá.

A húsvéti ünnepek előtt néhány nappal megállt, sőt néhány helyen csökkent is az étkezési tojás kiskereskedelmi ára. A tojás ára, főként a városi boltokban és piacokon, több helyen is elérte korábban a darabonkénti 60 forintot, míg az ünnep előtt közvetlenül átlagosan már 50-55 forint között mozgott az ár.

Az árcsökkenés oka, hogy az unióba, például Törökországból és az Amerikai Egyesült Államokból, nagy mennyiségű feldolgozott tojást tartalmazó áru érkezik. Így a tojáskínálat némileg nőtt, ami mérsékelte a kiskereskedelmi árakat, bár a termelői árak nem csökkentek.

A húsvéti ünnepekre forgalomba hozott húskészítmények mintegy harmada a magyar kis- és közepes vállalkozásoktól (kkv-k) kerül a belföldi fogyasztókhoz – közölte korábban Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnökségi tagja.

A húsipar éves 370-420 milliárd forintos árbevételének mintegy 30 százalékát adják a kkv-k. A húsvéti forgalom az éves árbevétel 5-10 százalékát teszi ki. A kis- és közepes vállalkozásoktól cégenként általában 25-30 tonna áru került a boltok polcaira az ünnepekre, ezek közül leginkább a darabolt füstöltárut keresik a vásárlók.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) által szervezett korábbi kosársajtóértekezleten Éder Tamás elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az ágazat helyzete nem ad okot örömre, az iparág sok cége jelentős gondokkal küzd.

Az élősertések ára átlagosan 30 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban. Ezt a jelentős alapanyag drágulást a feldolgozó üzemek a kiskereskedelmi szállításkor az átadási árban nem tudták érvényesíteni – jelezte a Hússzövetség elnöke. Így tovább szűkült az iparág legális szereplőinek tevékenysége, és nő a fekete gazdaság aránya, ez most a becslés szerint 30 százalék körül mozoghat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei szerint a sonka a pácolt és a füstölt húsok egy csoportjának gyűjtőfogalma, többnyire azonban a sertés combját vagy lapockáját értik alatta. A mikrobiológiai és kémiai előírások egyformák a különböző füstölt nyers vagy főtt termékekre.

A hagyományos módon pácolt és hidegen füstölt termékben csak nátrium-nitrát (E 251)vagy nátrium-nitrit (E 250) lehet. A nitrát diffundál a húsba, és a készítménynek jellegzetes pácolt ízt ad, egyúttal meggátolja a hús elszíneződését, illetve a kolbászmérgezésekért felelős Clostridium botulinum baktérium szaporodását és toxintermelését. A hagyományos módon készített húsvéti sonkában hozzáadott szénhidrát nincs. A nagyipari körülmények között a sonka gyártása egyszerűsödött, gyorsult. Megjelentek a páclével kezelt és „főtt” feliratú, hőkezelt termékek.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke úgy vélte: az elmúlt évek tendenciáihoz hasonlóan várhatóan az idén tovább nő a minőségi termékek részesedése a húsvéti édességek piacán, az emelkedő árak miatt az értékesítések volumene várhatóan csökkenni fog, az értékben mért forgalom azonban kissé meghaladhatja a tavalyit.

A csokoládéból készült termékek aránya a húsvéti édesség-eladásokban a múlt évben elérte a 77 százalékot. A húsvéti forgalom értékben várhatóan meghaladja majd a 3 milliárd forintot.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – a korábbi tájékoztatás szerint – a márciusi ellenőrzések során közel 10 millió forint bírságot szabott ki. A húsvétot megelőző időszakban ugyanis kiemelt, a teljes élelmiszerláncra kiterjedő országos ellenőrzésekre került sor.

(forrás: Inforádió )
hirdetés
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél