A 13. Szakma Napja - minden balszerencsétől mentesen - színvonalas szakmai tartalom mellett színes kísérő programokkal és fergeteges esti hangulattal hangolta sikerre a közönséget. Mindkét napon kiváló előadásokat hallgathattak a résztvevők, amelyekből egyértelműen kiderült: vannak válságfelejtő sikerstratégiák. Hogy azon olvasóink se maradjanak le a rendezvény legfontosabb üzeneteiről, akik nem tudtak részt venni az eseményen, röviden áttekintjük az elhangzottakat.  Az első nap prezentációit talán Kupa Mihály szavaival lehetne összefoglalni:

"Az élelmiszer stratégiai kérdés lesz."

A közgazdász szakember  a tőle megszokott, frappáns és fanyar stílusban  ecsetelte a  pillanatnyi világgazdasági hangulatot. Eszerint úgy tűnik, hogy Dél-Amerika kimászott a válságból, az USA még kínlódik,  az EU északi (protestáns) országai kilábaltak, Anglia még küzd, a déli országok viszont lemaradtak, és még mindig bedőlhetnek. Kelet-Közép-Európa is kezd magához térni, de ez nem jelenti azt, hogy itt a válságnak már vége. Elmondta, hogy szerte a világon stratégiai cikké vált az élelmiszer, ezt a meredeken emelkedő árak is jelzik.

Magyarországon is kezd visszatérni a piaci bizalom, viszont a kereskedőknek és gyártóknak  fel kell készülniük arra, hogy a kormány „vegzálni” fog, elsősorban a multiktól, erre a válságadó, az  iparűzési adó, a 44 órás munkahét bevezetése is jó példa.

Milos Ryba, Planet Retail elemzője a jövő kereskedelmi trendjeiről szóló előadásában jelezte, hogy az elmúlt időszak legfontosabb tapasztalata az, hogy a piaci konszolidációt a nagyokkal együtt kell játszani, a sajátmárkákat komolyan kell venni, a termelőkkel együttműködve bevezetni őket, valamint egyértelműen kiderült, hogy differenciálódni kell: az ár ma már nem minden. 2015-ig szóló prognózisában kifejtette, hogy bevételnövekedés szempontjából Közép-Kelet-Európa jobban fog teljesíteni, mint Nyugat-Európa. Ezen belül legerőteljesebben a diszkont csatorna nőhet és a drogéria-hálózatok.

A növekedés forrásai

A balkáni régióban erősen terjeszkedik a Delhaize Group, elsősorban Romániában és Bulgáriában, ám a szervezetlen agrárium miatt az ottani termelők nem tudják ellátni a kisker láncokat, ezt a magyar termelők és gyártók kihasználhatnák, kereslet lesz jó minőségű és árú termékekre.  Szintén nagy lehetőség a Tesco, mert a hipermarketlánc Románia és Ázsia felé is nyit, ezért vihetné "magával" exportra a magyar termékeket. Milos kiemelte, hogy egyre erősödő trend a kisbolthálózatok szerepének növekedése, ma jó üzletnek tűnik kisboltot nyitni (ld: Tesco expressz), akár új márkát (láncot) is indíthatnak még a hazai kiskerek is (CBA, Coop).

Kevesebb pénzzel és megváltozott szokásokkal rendelkezik a mai fogyasztó, akit azonban az ár-érték arány mellett az innováció is érdekel - derült ki Szalókyné Tóth Judit előadásából, aki számokkal is alátámasztotta, hogy a száraz bébiételek, az energiaitalok a cereáliák és a hajápolási termékek kategóriáiban még mindig van potenciál.

A Createam Reklámügynökségtől Pogány András és Pichovsky Domonkos ismét bemutatott jó és rossz példákat bolti kihelyezésekre. Boltokban készült felvételeikkel felhívták a figyelmet a hiányzó displayekre, a rosszul alkalmazott instore eszközökre.

A CBA minden húron játszik - derült ki Noszlopy Zoltánnak, a CBA kereskedelmi igazgatójának előadásából. Eszerint  az üzletláncok "hangversenyében" megéri eredeti, minőségi, magyar sajátmárkás termékeket fejleszteni.  A nagy népszerűségnek örvendő sajátmárkás Dédi kedvence lekvár és az Öregapánk kedvence pálinka jó például szolgált kereskedőknek és gyártóknak egyaránt arra, hogyan lehet a magyar know-how-t és minőséget a vásárlók elvárásaival összehangolni.

A bolti digitális megoldásokról és eszközökről, a vonalkódok új generációjáról mindent megtudhattak a jelenlevők Kurucz Péternek, a GS1 Magyarország vezető szakértőjének előadásából, ahogy az online hirdetés nem elhanyagolható szerepéről Kozári Istvánnak (Origo), és a digitális in-store eszközök jövőjéről a Laurel Holding stratégiai és üzletfejlesztési igazgatójának, Humayer Balázsnak az előadásából.

Mit kezdjünk a magyartermék-rendelettel? -

tette fel a kérdést Éder Tamás, az Éfosz elnöke miután a tervezet jelenlegi helyzetét Gyaraky Zoltán, a VM főosztályvezetője röviden bemutatta. Félő ugyanis, hogy a sokat vitatott rendelettervezet nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és a fogyasztók sem tudják megkülönböztetni a háromféle jelölést. Ezt támasztotta alá Szakály Zoltán is a Kaposvári Egyetem tanszékvezetője, ugyanis nemrég lezárult kutatásukból az derül ki, hogy a magyar termék védjegyek ismertsége és keresettsége is alacsony, ahogy felárfizetési hajlandóságuk is.  Elmondható, hogy a vásárlók döntésénél nem a védjegyek számítanak, hanem a márkák, vagyis a márkaérték fontosabb mint a védjegy vagy bármilyen jelölés. A védjegy tehát azon termékeknek nyújthat piacot és ismertséget, amelyek nem képesek erős márkát építeni.

A kerekasztal-beszélgetések után a szabolcsi humor csúzlija, Kertész Richárd - Ricsi fiú - szórakoztatta stand-up stílusban a nézőket. A Szakma Napja leg-ek díjátadását követően mindenki felidézhette a régi jó kollégiumi idők csocsóbajnokságait, sőt be is nevezhetett a versenyre. A sörcsapoló verseny végére már senki sem volt szomjas, így hát kezdődhetett a hajnalig tartó táncmulatság, melyhez a Pesty Party Showband húzta a talpalávalót.

(folyt. köv.)