Nálunk minden harmadik (37 százalék), míg földrészünkön átlagosan minden negyedik válaszadó (27) veszi tekintetbe döntéseinél, amit a nyomtatott sajtóban olvas élelmiszerekről. Magyarországon ezt követi az Interneten vagy termékismertetők révén elérhető tájékoztatás 28 százalékos említéssel, majd a tévé-reklám 26 százalékkal.

    Óriásplakátok a magyar válaszadók 14 százalékát orientálják, míg az online video hirdetések, továbbá a rádióreklámok 5-5 százalékukat. A web oldalak bannerjeit 4 százalék említette, a mobil telefonon érkező reklámot pedig 2 százalék.

    A magyar fogyasztók médiahasználata eltér az európai átlagtól. Ugyanis  kontinensünk 28 országában, a legtöbb válaszadó számára a tévé-reklám vezet, átlag 29 százalékos említéssel, a nyomtatott sajtó (27) előtt. Majd következik, hazánkhoz viszonyítva kevesebb említéssel az Interneten vagy termékismertetőkben található információ (23), továbbá az óriásplakát (12).

    Más médiumokat viszont a többi vizsgált európai országban átlagosan a fogyasztók nagyobb aránya vesz figyelembe: Rádióreklám (7), online video hirdetés és web oldalon látható banner (6-6), mobil telefon (3).

    A nyomtatott sajtóban olvasható információk kimagasló arányban befolyásolják a finn (50 százalék), svéd (45), észt, horvát, észt és svájci fogyasztókat (40-40).

    A tévé-reklámok hatását kimagasló arányban említették a török (59 százalék), ír (49), horvát (45), görög (42) és román (40) válaszadók.

    Figyelemre méltóan magas az Interneten vagy termékismertetőkön elérhető információk említése a románoknál,  42 százalék. Ugyanakkor az európai átlag 23  százalék.

    Az óriásplakátok említési aránya Európában átlag 12 százalék. Legmagasabb, 25-25 százalékkal Törökországban és Ukrajnában.

    Szintén figyelmet érdemel, hogy általában a média a vizsgált huszonnyolc európai ország közül, legnagyobb arányban a török és ír fogyasztókat befolyásolja döntésükben, amikor élelmiszert vásárolnak. Ebből a szempontból Magyarországon az átlagosnál valamivel nagyobb a média hatása.