hirdetés
2014. november. 26., szerda - Virág.
hirdetés

Így működik a vészjelzés

Hasmenésjárvány, riasztó biztonság?

A gyorsvészjelző rendszer jól vizsgázott, de ez nem elég

A németországi hasmenésjárvány kapcsán a figyelem középpontjába került az Európai Unió elektronikus gyorsriasztó rendszere is. Az ugyan a mai napig nem tisztázott, hogy felelőtlenség, vagy éppen bioterrorizmus áll az ügy hátterében, a riadólánc azonban betöltötte küldetését, annak ellenére is, hogy a rajta keresztül kapott információkkal kapcsolatos kommunikáció volt végzetesen hibás. Mennyit ér a riadólánc, és mit tehetünk mi, magyarok a hasonló esetek elkerülése érdekében?

riasztásA médiumok korai tájékoztatása, a gyanúk közzététele zöldségtermelők tömegeit sodorta veszélybe, a károkat pedig csak becsülni lehet. Az EU 210 millió eurós segélye csak részben tudja ezeket a károkat orvosolni. A legnagyobb tanulság azonban az, hogy hiányos annak szabályozása, ki milyen esetekben és miről tájékoztathatja a sajtót hasonló esetben. Az Európai Unió láthatóan nincs felkészülve az élelmiszer-biztonságot érintő negatív sajtóhírek kezelésére.

Így működik a vészjelzés


A gyorsvészjelző rendszer – angol rövidítése RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) – minden EU-tagállamban működik, hatékony és gyors információcserét tesz lehetővé a tagállamok és a bizottság között. Az élelmiszerekre és a takarmányokra kialakított vészjelző rendszer immár harmincéves, jelenlegi formáját a 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelet 50. cikkelye alakította ki. Lényege, hogy a tagállamok az észlelést követő legrövidebb időn belül jelezzék a bizottságnak a sürgősségi riasztórendszeren keresztül az élelmiszerekből és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintő veszélyt. A rendszer működéséért az Európai Bizottság felelős. E testületen belül az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatóság (DG SANCO) alá van rendelve a rendszer. A bizottsággal a tagállamok kijelölt nemzeti kapcsolattartójukon keresztül kommunikálnak. Magyarországon ez a 66/2003. (v. 15.) kormányrendelettel létrehozott Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih). Ha a hálózat valamelyik tagja élelmiszerekből és takarmányokból eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázatról szerez tudomást, ezt az információt a sürgősségi riasztórendszer keretében haladéktalanul jelenti a bizottságnak. A bizottság azonnal továbbítja az információt a hálózat tagjainak.

A RASFF rendszerében a beérkező bejelentések az élelmiszer-biztonsági kockázat mértéke alapján több kategóriába sorolhatók.

Riasztási értesítés (Alert notification): A kifogásolt élelmiszer/takarmány már a piacon van, és azonnali intézkedés válik szükségessé. Célja, hogy minden információ a hálózat tagjainak a rendelkezésre álljon, hogy megállapíthassák, a piacukon megjelent-e már az említett termék. A riasztást annak érdekében teszik, hogy a hálózat tagjai az érintett hatóságokkal együtt a szükséges intézkedéseket (áru visszahívása stb.) meg tudják tenni.

Tájékoztató értesítés (Information notification): A bejelentő tagállam már azonosította a kockázatot jelentő élelmiszereket vagy takarmányokat. A tájékoztatásokkal kapcsolatban más tagállamoknak nem szükséges azonnali intézkedéseket tenniük, mivel a termék még nem érte el a piacukat. Legtöbbször az Európai Unió határain visszautasított, harmadik országból származó szállítmányokat érinti.

Határ-visszautasítás (Border rejection): Az EU (és az EGT) külső határain megvizsgált és onnan visszafordított olyan élelmiszer- és takarmányszállítmányokra vonatkozik, amelyek kapcsán felmerült valamilyen egészségi kockázat.

Hír (News): A hírek olyan értesítések, amelyek nem tartoznak sem a vészjelzés, sem a közlés kategóriájába, de élelmiszer-, illetve takarmánybiztonságra vonatkozó információt hordoznak.

Hol érhető el?

A RASFF-ban közzétett értesítések között a nyilvánosan hozzáférhető RASFF-adatbázisban riasztáslehet keresni bejelentési kategória, tárgy, időpont, értesítési, származási, valamint célország, továbbá értesítés típusa és termékkategória szerint. A rendszer hetente összesíti a megjelenő értesítéseket. A kapcsolódó dokumentumként letölthető, magyar nyelvű tájékoztatók a heti riasztásokat tartalmazzák. Ha valaki ezeket a heti jelentéseket a magyar hivatal oldaláról letölti, akkor jól érzékelheti, hogy ezek nem a közvéleménynek, a sajtónak szólnak. Értékelni a rendszerben felbukkanó információkat csak szakembernek szabad, s csak ezen értékelés közvéleményre vonatkozó része kell, hogy sajtóhírré váljon.

Összességében elmondható, hogy a RASFF-ot a tagállamok többsége jól működteti. A szakemberek számára nélkülözhetetlen, gyors információs forrás a veszélyes élelmiszerek és takarmányok piacról való kivonására. Sajnos jó példával szolgál a német szakhatóság idén májusban tett bejelentése e rendszeren keresztül. Ekkor – ha emlékszünk – nálunk készült sajtos tallérban találtak az egészségügyi határértéket meghaladó, a fuzárium gomba termelte méreganyagot, DON toxint (deoxynivalenol). Példaértékű az is, hogy a hivatkozott téttel piacról való kivonása után a megtett intézkedések már a színfalak mögött történnek, nem terhelik az indokoltnál jobban sem a cég hírnevét, sem a fogyasztókat.

Riasztó számok


riasztásA 2010-re vonatkozó éves jelentést még nem adták ki. A legfrissebb jelentés 2010. szeptember 10-én jelent meg, és 2009-ről szól. Eszerint 2009-ben 3322 eredeti bejelentés érkezett a brüsszeli RASFF-központba, amelyből 578 riasztás, 1218 információs jelentés, 1484 határ-visszautasítás és 42 hír volt. Az eredeti bejelentések száma 5,8 százalékkal, az utánkövető bejelentések száma 17,7 százalékkal haladta meg a 2008. évit. Az összes kezelt ügyiratok számának átlagos növekedése 13,4 százalékos volt az előző évhez képest.
Abban az évben 98 hazai vonatkozású esetet jelentettek a hatóságok, ami az összes RASFF-bejelentések három százaléka volt, de ez csaknem harmincszázalékos növekedés a korábbi évek átlagához képest. Ezen belül a kifogásolt termékek 19 esetben származtak Magyarországról, ami a korábbi évek átlagának felelt meg.


Nincs 100%-os biztonság


Dr. Szigeti Tamás JánosDr. Szigeti Tamás
WESSLING Hungary Kft.

Hogyan vizsgázott az EU élelmiszer-biztonsági riasztási rendszere?
A legtöbb élelmiszer-biztonságot érintő hibát, veszélyt az élelmiszer-előállítás, élelmiszer-forgalmazás láncában alkalmazott, szigorú önellenőrzéssel és a hatósági felügyelet szigorításával ki lehet szűrni. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy az ételfertőzéseket, mint minden más nem kívánatos eseményt, százszázalékos biztonsággal nem lehet elkerülni. Az E. coli O 157-es törzsének betörése az élelmiszerláncba váratlanul történt. A hatóságok mind a mai napig nem tudnak biztosat mondani a fertőzés valódi forrásáról. Az EU élelmiszer-biztonsági riasztási rendszere technikailag kifogástalanul működött, a fertőzés forrását azonban tévesen közölték, ami az EU zöldségpiacán tekintélyes kárt okozott.

Magyarországon is előfordulhat ilyen tömeges mérgezés?
Igen, hiszen nem élvezünk kivételezett helyzetet az élelmiszer-biztonság területén. A hazai hatóság nyilván minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a németországihoz hasonló tragikus fertőzés ne fordulhasson elő. Mindazonáltal javasoljuk, hogy a háztartásokba kerülő élelmiszer-alapanyagokat és késztermékeket fokozott gondossággal kezeljék, senki ne fogyasszon mosatlan zöldséget, gyümölcsöt. A családi konyha higiéniájának fenntartása hatékonyan segítheti, hogy a magyar fogyasztók körében ne törjön ki élelmiszer-fertőzés.

Mit tehetnek a cégek annak érdekében, hogy az ellátási láncban ne alakuljon ki ilyen sajnálatos eset?
A jelenlegi helyzet arra int, hogy az eddigi gyakorlathoz képes is sokkal szigorúbb önellenőrzésre (az élelmiszer-előállító tevékenységben az egyes munkafolyamatok során vett nyersanyag-, félkész- és késztermék-minták ellenőrzésére, a gyártósorok és a személyzet higiéniájának önkéntes ellenőrzésére) van szükség. Az élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiai állapotának vizsgálatához ma már olyan, korszerű gyorsvizsgálati berendezések állnak rendelkezésünkre, amelyek segítségével a laboratóriumba szállított minták vizsgálati eredményét 24 órán belül ki tudjuk adni az ügyfeleknek, ha a szóban forgó minta mikrobiológiai állapota megfelelő, azaz az eredmény „negatív”.

Ellenőrzött beszállítót válasszunk!


Beczéné dr. Kiss JuditBeczéné dr. Kiss Judit szakértő
ÉMI-TÜV SÜD Kft., KERMI-osztály

Mire kellene figyelnie az élelmiszer ágazatnak, hogy elkerüljük egy újabb járvány kialakulását?
A németországi élelmiszerbotrány is rámutat arra, hogy az élelmiszerlánc minden elemének biztonságát meg kell teremteni és folyamatosan ellenőrizni kell, ahogyan azt a „termőföldtől az asztalig” mindenki által ismert szlogen is jól kifejezi. A megfelelő higiéniai szabályok betartása bármilyen fertőzés legjobb ellenszere, ezért egy következő ilyen típusú járvány elkerülése céljából szükségesnek látom az öntözővizek felhasználhatóságának ellenőrzését az alapvető higiéniai szabályok megtartása mellett, gondolok itt a kézmosásra és a nyers zöldségek és gyümölcsök megfelelő tisztítására és hámozására.

Megfelelően működött-e az EU riasztási rendszere?
A riasztás nem elég körültekintően történt, mivel a német hatóságok megalapozatlanul vádolták meg a spanyol uborkatermelőket, és ezzel súlyosan károsították az egész spanyol zöldség- és gyümölcságazatot. Ráadásul a bejelentés az egész uniós zöldségtermelésre is kihatott. Általánosságban véve az Európai Unió élelmiszer-biztonsági rendszerét világviszonylatban jónak tartják a szakemberek. Ebből az utóbbi esetből le kell vonni a tanulságot, és szükség esetén javítani kell a riasztási rendszeren.

Magyarországon előfordulhat-e ilyen tömeges mérgezés?
A magyar élelmiszer-biztonság megfelel az uniós átlagnak, de sajnos minket sem kerülnek el az élelmiszerbotrányok. Ezért fontosnak látom a gyártói és forgalmazói felelősség hangsúlyozását, hiszen nem állhat minden élelmiszer előállításánál ellenőr. Az élelmiszer-vállalkozóknak nagyobb gondossággal kell az élelmiszereket előállítaniuk, mintha saját maguknak készítenék azokat. Emellett erős hatósági ellenőrzés is elengedhetetlen, amely szankcionálja a jogsértőket, és megvédi a fogyasztókat, hogy egészséges és biztonságos élelmiszerek kerüljenek asztalunkra.

Hogyan lehetne megelőzni az ilyen és hasonló eseteket?
Az áruházláncok és a vendéglátó-ipari egységek részéről fokozott figyelmet kell fordítani a beszállítók kiválasztására. Fontosnak tartom a feketegazdaság háttérbe szorítását. Az ellenőrző mikrobiológiai és kémiai vizsgálatok elvégzése és számának növelése nélkülözhetetlen a problémás esetek kiszűrésére és a jogszabályoknak való megfelelőség igazolására, ami hosszú távon a jogsértések számának csökkenéséhez vezetne a megfelelő szankcióknak és büntetéseknek köszönhetően.

Biztosítani kell a nyomonkövethetőséget!

Bóza Balázs élelmiszer-biztonsági szakértő Bóza Balázs
SGS Hungária Kft.

Hogyan látják, megelőzhető lett volna a németországi hasmenésjárvány?
Mint minden hasonló eset, nyilván a mostani járvány is megelőzhető lett volna, ám mint tudjuk, kronológiai szempontból ilyen kifejezés nem létezik, hogy „mi lett volna”. Inkább a kiváltó ok felkutatására és annak azonnali orvoslására kell koncentrálni, amivel a jövőben megelőzhetőek a hasonló esetek.

Megfelelően működött a riasztás?
Egy riasztási rendszer megfelelőségét megállapítani nagyon nehéz. Ilyen esetekben talán az alapján lehet véleményt formálni, hogy az információ milyen gyorsan került nyilvánosságra, és az milyen értéket képviselt az érintettek számára. Gondolok itt arra, hogy ilyen esetben nem elég magára a veszély tényére felhívni a figyelmet, hanem annak elhárítását, mi több, a konkrét óvintézkedések ismertetését kell hangsúlyozni. Emellett szét kell választani a média és a hatóságok tájékoztatási szerepét is. A média ilyen esetben mindig a figyelemfelhívó, míg a hatóság az elhárító és válságkezelő szerv. A lényeg mindkét esetben az, hogy hiteles és használható információkkal lássák el a társadalmat egy-egy ilyen helyzetben.  

Mit tehetnek a cégek annak érdekében, hogy az ellátási láncban ne alakuljon ki ilyen sajnálatos eset?
Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója vagy forgalmazója a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig felelős. A vállalkozásoknak ennek megfelelően kell kialakítaniuk és működtetniük az – egyébként kötelező – élelmiszer-biztonsági stratégiát, amely megakadályozhatja a hasonló esetek kialakulását. Ennek alapja a jól szervezett, az előírásoknak megfelelően működtetett, rendszeresen felülvizsgált élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási rendszer. Termékcsoporttól függetlenül az egyik legfontosabb védelmi elem az üzemi és higiéniai tevékenységek dokumentálása, a nyomonkövethetőség biztosítása, ez alapján ugyanis minden szükséges információ azonnal visszakereshető az adott termékről.
 



Fórián Zoltán/Simon Izabella
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer Szaklap)
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél