Egy nagyon kicsit többet ettünk
Megfordult a trend
A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem trendjei felzárkóztak az európai átlaghoz – állapította meg többek között Nielsen.

- A válság átalakította a társadalmi berendezkedést is
- A nagy pangasius-átverés
- Hogyan lehet megmenteni a magyar élelmiszeripart?
- Kibontottak egy 64 éves konzervet, és még jó volt
- Magyarországon a legalacsonyabb a fogyasztói bizalom
- Tavaly stabil volt a háztartási vegyiáru és kozmetikum forgalma
- A magyarok több mint fele szeretne vékonyabb lenni
Hazánkban élelmiszerből, háztartási vegyiáruból és kozmetikumból értékben 5, mennyiségben 1 százalékkal többet adtak el a boltok a negyedik negyedév során, mint egy évvel korábban, hasonlóan huszonegy európai ország átlagához. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen.
Kedvező trend, hogy amíg nálunk az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum mennyiségi eladása a tavalyi második és harmadik negyedévben csökkent, az előző évhez képest 2-2 százalékkal, addig a negyedik negyedév során 1 százalékkal növekedett.
A mennyiségi forgalom magyarországi plusz 1 százalékos trendje azért is örvendetes, mert tíz másik országban kevesebb árut adtak el, negyedéves összehasonlításban: mínusz 1-3 százalékot regisztrált a Nielsen Ausztria, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svájc mellett Csehországban és Dániában.
Az átlagár hazai 4 százalékos emelkedése 1-1 százalékponttal alacsonyabb, mint a második és harmadik negyedév során mért egyaránt 5 százalék.
„Európa-szerte növekszik a boltok bevétele, és ebben egyre fontosabb szerepet játszik, hogy emelkednek az árak” – állapítja meg a Nielsen tanulmánya.„A drágulás üteme 2010 eleje óta minden negyedévben nagyobb lett”.
Az élelmiszerüzletek átlagárai legnagyobb mértékben Törökországban nőttek, 12 százalékkal. Utána Finnország következik 6, majd Csehország, Hollandia, Nagy-Britannia és Szlovákia 5-5 százalékos drágulással. Csökkenést a többiek közül csak Svájcban mértek, mínusz 2 százalékot.







