Az igazán mélyreható, az élelmiszer kiskereskedelem tisztulását és fejlődését, illetve a költségvetési bevételek lehetséges növekedését elősegítő lépések szerinte még hiányoznak. A SPAR vezetője többek között a feketekereskedelem és -foglalkoztatás visszaszorításában látja a kiutat a jelenlegi helyzetből.

Feiner Péter egy általa szerkesztett „döntési piramison” keresztül kategorizálta a piaci szereplők működését befolyásoló tényezőket. Nagyságrendjüknek és fontosságuknak megfelelően a piramis alapzatára a devizaárfolyamok ingadozását, a közelmúlt politikai, gazdaságpolitikai döntéseit helyezte, amelyek jórészt meghatározzák a piramis középső részét, vagyis a fogyasztók döntéseit is. A fogyasztók viselkedése pedig egyértelműen determinálja a gazdálkodó cégek reakcióit, vázolta fel döntési piramisának felépítményét a SPAR ügyvezető igazgatója.

Hátráltató tényezők

Nincs könnyű helyzetben a kormány, kezdte elemzését, hiszen egy kedvezőtlen gazdasági környezetben, recessziós időszakban kell irányítania az országot. Az új irányt, nevezetesen a kis- és közepes vállalkozások támogatását dicséretesnek nevezte Feiner Péter. „Ők a mi beszállító partnereink, másrészt az ő dolgozóik a mi fogyasztóink is, tehát, ha nekik jól megy, akkor nekünk is jobb lesz a forgalmunk”, mondta előadásában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem érti azt a kereskedelem és „multiellenes” attitűdöt, amely időnként érezhető a médiákban, illetve egyes esetekben a hatósági ellenőrzéseknél. Feiner Péter szerint ez jelentősen megnehezíti az érintett cégek helyzetét, ugyanakkor nem segíti a gazdaság élénkítését sem.

Előadásában elsőként a hazai élelmiszer kiskereskedelmet nehezítő körülményeket vette sorra. Megemlítette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló, a köznyelvben csak beszállítói törvényként emlegetett jogszabályt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az élelmiszer-termékpályán a mezőgazdaságban hozzávetőlegesen 172 ezer ember dolgozik, az élelmiszeripar közel 128 ezer, míg kifejezetten az élelmiszerkereskedelem 130-150 ezer embernek ad munkát. Nagyjából ugyanakkora a foglalkoztatási kör, ugyanakkor e jogszabály csak a termékpálya harmadik szereplőjét, a kereskedelmi szektort érinti. Mindemellett a jogszabályból eredő hatósági ellenőrzések kiszolgálása jelentős plusz terhet ró a kereskedelmi láncokra, így nehezíti működésüket, jegyezte meg az ügyvezető igazgató.

A politikai döntések közül Feiner kiemelte még a válságadót, mint nehezítő körülményt. „Nincs azzal bajom, hogy jelen helyzetben azok a cégek, amelyek megengedhetik maguknak, járuljanak hozzá a költségvetés rendbetételéhez. A mikénttel és hogyannal van problémám.” – jegyezte meg. „2010 októberében tudtuk meg, hogy visszamenőlegesen január 1-jétől sok milliárd forintot be kell fizetnünk a költségvetésbe. Nem volt tervezhető, így kitermelhető sem ez az adóteher, amelynek mértéke még abban az időszakban is jelentős lett volna, amikor „dübörgött” a kiskereskedelmi forgalom, mondta az ügyvezető igazgató.

A válságadó kapcsán még megemlítette, hogy durván hat kiskereskedelmi lánc fizeti az elvárt 30 milliárd forint közel 90%-át, amely jelentős versenyhátrányt jelent e cégek számára.

A SPAR ügyvezető igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy meggyőződése, jóval hatékonyabb lenne, ha komoly intézkedések születnének a feketekereskedelem, és –foglalkoztatás visszaszorítására. Ez fél-, egyéves viszonylatban legalább akkora, ha nem több bevételt jelentene a költségvetés számára, mint a fent említett intézkedések, jegyezte meg Feiner Péter. Ezek a negatív jelenségek ugyanis nemcsak a költségvetésnek okoznak jelentős károkat, hanem a termékpályán tisztességesen működő vállalkozások számára is előnytelen versenyhelyzetet idéznek elő. Ami szintén kihat a nemzetgazdaságra is, nemcsak az egyes vállalkozások eredményeit rontja.

E tárgykörben említette meg az élelmiszerek áfájának csökkentését is, mint olyan tényezőt, amely elősegítené a piacon való hatékonyabb működést, a piac tisztulását. Beindítaná az is a fogaskerekeket jelen helyzetben, ha léteznének olyan, valóban a minőségi termelést elősegítendő pályázatok, amelyek támogatásával a hazai élelmiszer-ipari beszállítók stabilabb és kiszámíthatóbb partnerei lehetnének a nagy- és kiskereskedelmi láncoknak, jegyezte meg.

Gyorsan változó fogyasztói attitűdök

A helyzetelemzésében kitért a változó fogyasztói attitűdökre is, mint gyors reakciót kívánó körülményre. Számadatokkal vázolta fel hogyan nőtt az utóbbi években az akciók, promóciók, különféle más kedvezmények, hűségkártyák jelentősége. „A vásárlók ma már átlagosan 6-7 üzletben végzik vásárlásaikat. Böngészik az akciós újságokat, és mindenhol a meghirdetett termékeket vásárolják. Természetesen ez a kereskedőnek nem jó, hiszen a kereskedő azért csinálja az akciót, hogy azokkal bevonzza a vásárlókat abban a reményben, hogy majd nála veszik meg azokat a termékeket is, amit nem kedvezménnyel kínál. A fogyasztó viszont leleményes, és inkább több helyre megy, csak hogy tudjon spórolni. A kereskedelmi láncoknak ma már ez a kihívás, hogy hogyan tudják ezt a jelenséget kezelni.” mondta a SPAR vezetője.

Az előadásának lezárásaként Feiner Péter arról beszélt, hogy a SPAR milyen döntésekkel válaszol erre a helyzetre.

„A SPAR a bő választékának, a minőségi szolgáltatásainak, színvonalas üzleteinek köszönheti ismertségét. Ezt számos piackutatás igazolja. Ezeket az előnyöket értelemszerűen szeretnénk megtartani” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. „Az új vásárlók megnyerése és a régiek megtartása érdekében ezért döntöttünk úgy, hogy a 20. jubileumi évünk alkalmából megkérdezzük a fogyasztókat, hogy mit várnak tőlünk a születésnap alkalmából. A válaszuk egyértelmű volt, csökkentsük az árakat. Az ígéretünket betartottuk, így indult el a születésnapi akciósorozat, a jó döntés, még olcsóbb ár.”. Igyekeztünk a vásárlók fejébe beplántálni, hogy a jó minőség, széles választék mellett nálunk olcsó árakra is számíthatnak. Az eddigi eredmények azt mutatják, jó döntés volt a fogyasztókra hallgatni, zárta előadását Feiner Péter. Egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy a maga részéről igyekszik minden segítséget megadni a döntéshozóknak, hogy ők is olyan döntéseket hozhassanak, amelyek egyszerűsíthetik és segíthetik az élelmiszer kiskereskedelem helyzetének javítását, működésének könnyítését.