Az Európai Bizottság november közepén engedélyezte a sztívia édesítőszerként való felhasználását. A döntésre jó alkalmat kínálat Brüsszel számára az élelmiszer-adalékokkal kapcsolatos két rendelet megalkotása és elfogadása, amelyekről lapunk szintén beszámolt. Ezzel elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy az ősi sikertermék nyugdíjazza a vegyipari, mesterséges édesítőket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezzel a döntéssel nem tiltották be az aszpartámot és társait. Az európai élelmiszergyártók régóta tudják, hogy az engedélyezés elkerülhetetlen, és receptúráik átalakításával fel is készültek rá. Nem véletlen tehát, hogy óriási boom várható a sztívia európai piacán.

Jól kommunikálható újdonság

Főleg az alkoholmentes italok és az édességek gyártói lépnek majd hamarosan új márkákkal, termékekkel, illetve újragondolt régi termékeikkel a piacra, de az egész élelmiszeriparban rohamosan nyer majd teret ez a jól kommunikálható „újdonság”.
E döntés hatására az Egyesült Államok, Japán, Kína, Ausztrália és egy speciális engedély alapján Franciaország után az egész EU is engedett a fogyasztói érdekeknek. A franciák egyébként már 2009 szeptembere óta használhatták a sztíviát. E két év kedvező tapasztalatai is siettették a bizottsági döntés megszületését.

A sztívia élelmiszerekben és italokban édesítőszerként való felhasználását engedélyező döntést a nagy élelmiszergyártók üdvözölték. A csökkentett energiatartalmú élelmiszerek új generációi ugyanis sikerre vannak ítélve, és a csomagolásokon egyre gyakrabban találkozunk majd az új összetevőre való utalással.

Miért ilyen népszerű?

A magyar nevén jázminpakóca egyesíti magában mindazt, amit a modern, funkcionális élelmiszerektől elvárunk. Gyógyhatások sora, kalóriamentesség, és még hosszan sorolhatók kedvező tulajdonságai. Vajon hosszú kóborlás után végre kezd visszatérni kiindulópontjához az élelmiszer-tudomány? Felismerjük, hogy a természetes élelem minden igénynek meg tud felelni? A sztívia története mindenesetre ennek fontos állomása, és ezért kell tájékozottnak lennünk. Ez a cikk persze csak néhány alapvető oldalát tudja e tendenciának felvillantani, de az internet kiapadhatatlan tárháza az információknak e témában is. Az évek óta folyó laboratóriumi vizsgálatok nem találtak semmi olyat, ami gátját állná a sztívia rohamos elterjedésének.

Nem a nulláról indul

Azok a kedvező élettani hatások, amelyekkel ez a növény megajándékozhat minket, lassan mindannyiunk számára elérhetők lesznek. Édesítő hatásáról sokat elárul, hogy a növény szárított levele harminc-negyvenszer, kivonatai akár háromszázszor édesebbek a cukornál (szacharóznál). Ráadásul nincs mellékíze, kalória- és szénhidrátmentes. S hogy mekkora a benne rejlő potenciál? Nem kétséges, hatalmas. Nem a nulláról indulunk. A termék már olyan igényes piacokon bizonyított, mint a japán, ott az édesítőszerek piacának negyven százalékát teszi ki. Japánban a mesterséges édesítőszereket rég betiltották. A japánok több mint harminc éve használják a sztéviát édesítőszerként, és mellékhatást idáig nem tapasztaltak. Kínában közel húsz éve fogyasztják.

Fej fej mellett a cukorral

Érzékelendő a vihar nagyságát: a Zenith International tanulmánya szerint 2010-ben a világ sztíviapiaca 3500 tonnás volt, ami 27 százalékkal haladta meg az előző évit, értékben 285 millió dolláros volt. Az EU döntését megelőzően született előrejelzésük szerint 2014-re 11 ezer tonnásra, értékben pedig 825 millió dollárosra bővülhet. Hab a tortán, hogy ára versenyképes a cukoréval. Költséghatékonysága is hozzájárul ahhoz, hogy használata széles körben fog elterjedni az elkövetkező években.