A diszkontok térnyerésre vannak ítélve – vagy mégsem

A GfK adatai szerint immár 560 milliárd forintot hasítanak ki a diszkontláncok a mintegy 3500 milliárdos kiskereskedelmi forgalomból – a bővülés főleg a független kisboltok rovására következett be. Igaz, hogy a Lidl és az Aldi dinamikus árbevétel-növekedésével párhuzamosan a hazai piacon régebbi motorosnak számító Profi és Penny Market romló számokat produkált az elmúlt években.

A hetilapnak nyilatkozó, a diszkontláncoknak beszállító magyar élelmiszeripari cégek a beszállítói feltételekről nem beszélnek, ám a lap úgy tudja, a versenytörvénnyel ellentétes, ezért írásba nem foglalható szabályok egyike, hogy a Lidl partnerei a rivális Aldinak nem értékesíthetnek és viszont.  Persze a beszállítókat sem ejtették a fejükre, ezért újabb cégalapítással, egyéb módon igyekeznek megkerülni az íratlan regulát.

A cikk foglalkozik azzal is, hogy miért olyan alacsony a hazai termékek aránya a Lidlben. Az írás rámutat: amíg a legtöbb lánc az adott országban közvetlenül is vásárol terméket, addig a Lidlnél a globális beszerzési döntéseket a központban hozzák meg. Ez azt jelenti, hogy oda fut be a magyar beszállító ajánlata, ami így népes nemzetközi mezőnyben versenyez.

Ha viszont szerződést kötnek vele, nyitott a lehetőség, hogy külföldre is eljussanak a termékei. Igaz, ezzel egy-egy zöldség-nagykereskedő vagy borászati cég kivételével egyelőre nem sok hazai gyártó tudott élni. Ennek ugyanakkor az is az ára, hogy a lánc kereskedelmi márkája alatt futnak majd a termékei, ami viszont könnyebbé teszi a gyártó lecserélését, ha egy konkurens kedvezőbb ajánlattal áll elő.

Reagál a Lidl

Áruházainkban 45-50 százalék a magyar termékek aránya – reagált a Napi Gazdaságnak Tőzsér Judit, a Lidl pr-vezetője. Hozzátette: a magyar beszállítók nem csak nemzetközi szinten tudnak labdába rúgni, több olyan márkatermék is megtalálható az üzletekben, amelyeket csak nálunk forgalmaznak, és itteni gyártóktól – akár kkv-któl, sőt, manufaktúráktól – vásárolják őket. Az viszont igaz, hogy a globális láncban alacsony a magyar beszállítók aránya. Ennek elsősorban kapacitás-okai vannak, vagyis sok olyan partnere van a Lidlnek, amelyek a termék minőségét, a szállítási feltételeket tekintve kiválónak számítanak, ám nem tudnak annyit előállítani, amelyre a nemzetközi láncnak szüksége volna. Sőt, sokan azt a méretet sem tudják elérni, hogy a 152 magyar Lidl-áruház igényeit ki tudják elégíteni.

Bár Raskó György korábban arra figyelmeztetett, hogy mivel az ár kezd a legfontosabb tényezővé válni a háztartások vásárlási döntéseiben, a diszkontok további térnyerésre vannak ítélve – ami a magyar élelmiszerek további térvesztésével jár –, az egyik lánc vezetője –  névtelenül nyilatkozva – másként látja a helyzetet. Úgy véli, itteni jövőjük az új jogszabályoktól, köztük is főként a plázastoptörvénytől függ. Ez a rendelkezés ugyanis külön engedélyhez köti a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek nyitását, miközben az Aldi és a Lidl áruházai 1000-2000 négyzetméteresek. A szakember így csak reméli, hogy a jogszabály szerint könnyebben engedélyezhető, 5000 négyzetméter alatti áruházak építését ez a feltétel nem akadályozza meg.

A diszkontok főbb mutatói

Lidl                                2008    2009    2010
Nettó árbevétel              142     152,1   175,8
Üzemi eredmény             6,6       5,9       6,4

Aldi                                2008    2009    2010
Nettó árbevétel               16,7    35,5    43,5
Üzemi eredmény             -9,3    -10,1    -7,6

Profi                               2008    2009    2010
Nettó árbevétel               30,2    25,2     20,9
Üzemi eredmény            -0,21    -0,93    -0,97

Penny Market                2008    2009    2010
Nettó árbevétel             138,5    137,2   131,8
Üzemi eredmény             2,37     0,71      0,4

Forrás: Figyelő, Opten