A hó, a hideg és a válság ellenére szép számú kiállító és nézelődő jelent meg  az élelmiszer-,  és a cukrászipart felvonultató Foodapest és UKBA kiállításon, a Hungexpón.  A cukrászati remekek, péksütemény-kollekciók és a jól ismert élelmiszermárkák standjai között az "A" pavilon fórumszínpadán került sor a magyar termékek exportlehetőségeit firtató kerekasztal-beszélgetésre,  Pálinkás Zsolt a Tesco, Egyed László, a Fino-Food, Soós Zoltán a Soós Tészta, Hódi Ágota, a Hódi Paprika és Dr. Köves András, a B-36 Kft. részvételével. A beszélgetést Fazekas Endre, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója vezette fel és moderálta.

Paprika Gourmet:  magyar hídfő külföldön

Nyitó előadásában aláhúzta, export nélkül növekedni lehetetlen, mivel a magyar piac szűkös, az exporthoz azonban az optimális gyártási kapacitások kiépítése az egyik legfontosabb feltétel. Elmondása szerint sokunk fejében tévhitként él az, hogy a magyar termékeket ismerik külföldön, ez ugyanis nem igaz: „Személyes meggyőződésem, hogy sokat kell tennünk azért, hogy megismerjenek minket külföldön, ezért jelen kell lenni vásárokon, kiállításokon, magyar napokon” – mondta.  Az állandó jelenlét nagyon fontos, ebben is segíthet az egész Európát átfogni kívánó Paprika Gourmet delikátesz franchise hálózat, amelynek üzleteiben csak prémium kategóriás magyar élelmiszerek kerülnének a polcokra.  

A vállalkozás egy már megvalósult sikerpéldája egy barcelonai üzlet, amely a várakozásokon felül teljesít. A következő tíz évben több mint 100 ilyen „hungarikumüzletet” szeretne nyitni európai nagyvárosokban a franchise-t üzemeltető Paprika Gourmet Kereskedelmi Zrt. Ezek az üzletek többet jelentenének egyszerű boltoknál, hiszen egyfajta hídfőállomásként akár a magyar beszállítók helyi bázisául is szolgálhatnának, a kóstolás-kóstoltatás révén pedig  gasztronómiai találkozóhelyként is funkcionálhatnak. Természetesen ez a lehetőség csak egy szűk szegmens számára elérhető, a klasszikus exportot nem váltja ki, amelyhez égetően szükség volna a régi „impex” kereskedőházakra, amelyek a rendszerváltás után nyomtalanul eltűntek.  Ezt a sajnálatos tényt a jelenlevő gyártók is megerősítették.

Ön is szeretne exportálni, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, merre induljon, milyen termékkel? Már exportál, de "nem jönnek a számok"? Akkor jöjjön el az Élelmiszer Szaklap által szervezett Export workshopra, február 23-án, és tegye fel kérdéseit az Export Kooperáció szakértőinek!
Részletek, jelentkezés: ide kattintva található.

Tesco-export

Nem hagyományos, de igen masszív exportlehetőségről számolt be a Tesco képviseletében Pálinkás Zsolt, kereskedelmiüzletág-igazgató. A Tesco ugyanis a Regionális Beszállítói Fórumok révén sok magyar kkv termékét listázta be, és jó néhány beszállító termékeit évek óta exportálja külföldre, elsősorban  kelet-közép-európai valamint brit Tesco hipermarketekbe. Ebből a szempontból sikerterméknek számítanak a magyar baromfi és hústermékek, a dinnye, de a sajátmárkás magyar tejtermék és zöldség-gyümölcs is eljut a külföldi piacokra. Az export értéke 2010-ben 30 milliárd forint volt, amit idén 50 milliárd forintra kívánnak a cégnél növelni, nyitva a kínai és a koreai Tescók felé is.

Hol vagytok, "impexek"?

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy aki klasszikus exportra adja a fejét, annak  számos  akadályozó tényezőt kell figyelembe vennie: (1) először is a már említett kereskedőházak hiányát, (2) az állandóan változó árfolyamokat, (3) az ismeretlenség miatt a bevezető promóciók marketingköltségét, (4) a termék-cég neve,  nem biztos, hogy külföldön eladható, ezért megfontolandó a névváltás, (5) valamint, hogy hosszútávon fenntartható komparatív előnyökkel bír-e adott piacon a termék.

A beszélgetés összefoglalásául elmondható, hogy a kiváló minőségű magyar termék igenis exportképes, az agrárium és az élelmiszergazdaság dinamizálása elindult, mindazonáltal hosszú távú stratégiára és kiszámítható gazdasági környezetre is szükség van ahhoz, hogy az élelmiszeripar exportja növekedni tudjon.