Így lendíthetik fel helyi élelmiszerek a turizmust
A helyi, kézműves termelők egyre fontosabb szerepet töltenek be a turizmusban: termékeikkel nemcsak a hazai, hanem a külföldi turistákat is idecsalogathatják. Kérdés, van-e, lesz-e aki összefogja és menedzseli a kistermelőket? – ezt a kérdést járták körül turisztikai és élelmiszer-ipari szakemberek egy jó gyakorlatokat is bemutató közös konferencián.
Az EOQ MNB Hagyományos Élelmiszer munkacsoportja „Helyi élelmiszer termékek integrálása a turisztikai szolgáltatásokba” címmel szervezett nemrég tanácskozást, amelyen a gondolatindító előadások után a turisztikai és az élelmiszer-ipari résztvevők elemezgették, hogy hogyan lehetne a helyi termékek bázisára turisztikai kínálatot építeni.
Az osztrákoknál működik
A magyar HÍR (Hagyományok Ízek Régiók) rendszerhez hasonló osztrák mintát Dr. Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője mutatta be. A koncepció célja, hogy az osztrák Genuss Region Marketing olyan ízrégiókat támogasson, amelyben a tagok megegyeztek, hogy melyik régió, melyik termékre-termékekre specializálódik. Így - alulról jövő kezdeményezésként - 110 ízrégióba tömörültek a termelők, teljesen lefedve az országot.

A régiók sajátos, csak a régióra jellemző marketingeszközöket kapnak, pl. logót, címkét, plakátokat, de a sajátos, felismerhető dizájnú terméktájékoztatókat még a falvak Herzlich willkommen! táblái alá vagy a falu központjába is kihelyezik, hogy az utazó könnyen tájékozódjon arról, helyben milyen termékek érhetők el. Ennél jóval innovatívabb turisztikai csomagot is kidolgoztak az osztrákok, amely a konferencia hallgatóságát meggyőzte arról, hogy lemaradásunk a „fejlett Nyugattól” évtizedekben mérhető. Az eszes sógorok ugyanis olyan elektromos kerékpárokat helyeznek ki a falvakba, amelyen a GPS előre beprogramozott helyi-termék túraútvonalon vezeti végig a látogatót, így a kistermelők remekművei fáradtság nélkül, könnyen elérhetők és megkóstolhatók.
Hazai jó példa: Dél-Dunántúl
Már magyar megvalósult jó gyakorlatról számolt be Hegyi Zsuzsanna, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing igazgatója. Ebben a régióban ugyanis az elmúlt években 5-10%-kal is esett a vendégforgalom, ezért a Turizmus Zrt. támogatásával egy olyan marketingprogramba kezdtek, amely a helyi termelőkre építene – a gasztroturizmus jegyében.
A pilotként is felfogható program rögtön nagy hiányosságot tárt fel: nincs összesített adatbázis arról, hogy melyik régióban milyen kistermelők, milyen termékkel vannak jelen, ezért első lépésként össze kellett gyűjteni a térség helyi termelőit. 425 helyi termelőt azonosítottak, ebből 70-et kerestek fel személyesen. Élelmiszer-biztonsági szakértőkkel végigjárva a termelőket örömteli tapasztalatként osztotta meg Hegyi Zsuzsanna a konferencia résztvevőivel, hogy a bejárt termelők 90%-a minden élelmiszer-biztonsági és higiéniai szabálynak megfelel ezért alkalmasnak bizonyultak a kiajanlásra.

Az első, helyi termelőket és vendéglátósokat összehozó börze azért is volt hasznos, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a két fél kapcsolata korántsem zökkenőmentes. Az étteremtulajdonosok és –üzemeltetők ugyanis a börzén arról számoltak be, hogy hiába szerződtek le helyi termelőkkel, sokszor azonban nem érkezett meg a szállítmány, ezért a későbbiekben inkább megbízható, nem helyi és/vagy nem kistermelővel kötöttek szerződést. A tapasztalatokat felhasználva a Dél-Dunántúli Regionális Marketing igazgatósága akciótervet dolgozott ki, amely példaértékű lehet más régiók számára is.
A terv az árképzésben, a turisztikai termékkör kialakításában és a helyiek marketingjére vonatkozik.
Árképzés: a helyi beszállítóknak az Agrárgazdasági Kutató Intézet által hetente kiadott friss, a szegedi nagybani piac áraihoz képest +15%-os árrésen való szállítást ajánlják, amit a vendéglátósok elfogadhatónak tartottak
Turisztikai termékkör kialakítása: a helyi szállásadók vállalták, hogy helyben 3 íz (termék) kóstolására viszik el a vendégüket, a hotelek-éttermek étlapján betétlapokat helyeznek el a termelőkről-termékekről, valamint a helyi temrékekből ajándékcsomagokat állítanak össze a helyi értékesítő pontokon
Marketing: állandó médiapartnert, közösségi kampányt, honlapot tartanak fenn a projektnek, a Magyar Turizmus Zrt. pedig a Gasztro Túra Kalauz népszerűsítését finanszírozza, tervezik GPS ill. mobilapplikáció fejlesztését is, amely közli, hol-kinél érdemes adott településen enni-inni, megszállni
Szállás, program és étek egy kattintásra!
A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) sem unatkozott az utóbbi időben: olyan honlap összeállításán dolgoztak, amellyel a program – egy kattintásra – ajánl szállás, és programlehetőséget valamint helyi gasztronómiai élményeket és recepteket az érdeklődőnek, így a turista saját magára szabott időtöltést tud összeállítani. A honlap és a program promóciójához neves, adott térségből származó vagy ott élő hírességeket keresett fel a szövetség és nyert meg az ügynek, ezért a közeljövőben sűrűn találkozhatunk Búza Sándorral, Ördög Nórával vagy a pannonhalmi főapát lelkes ajánló szavaival. Ahogy a nagymúltú rádiós, a program arca ígérte: „Nem vagyunk hangosak, de hangosak leszünk!”







