hirdetés
2014. augusztus. 01., péntek - Boglárka.
hirdetés

Idén tovább zsugorodik a húsipar

Sötéten látják jövőjüket a húsfeldolgozók

Sötéten látják jövőjüket a húsfeldolgozók, akik szerint az idén további teljesítményszűkülésre, a feketegazdaság erőteljesebb térnyerésére, és akár újabb húsipari csődökre kell felkészülni. Ráadásul az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésével kétszer fizetnek ilyen jellegű közterhet - hangzott el a Hússzövetség húsvéti sajtótájékoztatóján.

„Hatodik éve rendezzük meg ezt az eseményt, de azóta nem lettem optimistább” – jelentette ki a Magyar Húsiparosok Szövetsége által szervezett húsvéti sajtóértekezleten „Van-e még lejjebb?” című előadásában Éder Tamás. Arról beszélt, hogy a hazai sertéslétszám továbbra is csökken, tavaly 4 százalékot zsugorodott. A pillanatnyi sertésállomány alig haladja meg a 3 milliót, a kocalétszám pedig mindössze 210 ezer körüli. A sertésvágás nagyobb mértékben, 7 százalékkal csökkent tavaly, ahogy az import is, ez utóbbi elsősorban a kedvezőtlen euró-forint árfolyam miatt. „Külön probléma, hogy a termékpálya nem mozdult el a fehérvágás irányába” – jelentette ki Éder.
Az adatokból az látszik, hogy a magyar húsipar teljesítménye mennyiségben biztosan csökkent, és értékben a legjobb esetben is csak stagnált 2011-ben – fejtette ki az elnök. „A nemzetközi mércével mérve is példátlan mértékű áfa a feketegazdaság további térnyerésének kedvez” – vélekedett.

Éder hozzászólásának különös hangsúlyt adott, hogy éppen Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára után kapott szót. Bognár előtte arról beszélt, hogy magas hozzáadott értékkel lehet piacokat találni, ezért a mezőgazdaság mellett a kormány kulcsfontosságúnak tartja az élelmiszeripar fejlesztését is, illetve hogy ennek érdekében hatékony élelmiszerlánc-felügyeletre is szükség van. „A termelés és a feldolgozás összhangjának megteremtése érdekében új intézkedésekre, valamint a kereskedelmi beszállítókkal szembeni tisztességtelen magatartásról szóló törvény továbbfejlesztésére is szükség van” – tette hozzá. Hozzátette: korszerű feldolgozás nélkül nincs életképes mezőgazdaság. Az ágazat megfelelő működéséhez pedig szükséges még a hatékony ellenőrzési rendszer is, amely magas szinten garantálja a fogyasztók biztonságát. Ez utóbbit szavatolja a most zajló húsvét előtti élelmiszerbiztonsági ellenőrzés is.


Nem látni a fényt az alagút végén

A kormányzati támogatás ellenére a húsipari szereplők nem látják a felfelé ívelő utat: a várakozásokról szólva Éder Tamás kijelentette, hogy a közeljövőben nem lehet számítani az alapanyagár csökkenésére, „minden jel szerint az élő sertés ára a jelenlegi magas szinteken fog stabilizálódni 2012-ben”. Az elnök szerint további szűkülésre kell felkészülni az ágazatban, amelynek speciális helyzete miatt nem jelentenek megoldást az egyedi kormányzati beavatkozások sem. Az elnök megemlítette az aszályt is, amelynek elhúzódása esetén újra nőhetnek a takarmányárak.

Sertéshús külkereskedelmi mérlegünk mennyiségi hiánya némileg csökkent értékbeli többlete némileg nőtt

Növekvő közterhek

Tovább szaporítják a húsipar gondjait a növekvő közterhek is, mint a környezetvédelmi termékdíj, a katasztrófavédelmi járulék és a rendkívül magas áfa. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szólva Éder kifejtette: a húsipari cégek attól tartanak, az idén többet kell fizetniük, mint tavaly. Ugyan van egy ígéret, hogy az év második felében a felügyeleti díj miatt jelentősen csökkenti az állatorvosi vizsgálati díjakat, de addig a húsiparnak mindkét díjtételt egyszerre kell fizetnie – mutatott rá Éder Tamás.
Bognár Lajos erre úgy reagált: ez a díj tavaly 3 milliárd forint volt, idén mintegy 1,5 milliárd forint lesz. A húsipar több képviselője szerint a félreértés amiatt van a kormányzat és az ágazat között, hogy az idei második fél évre vonatkozó díjat csak jövő januárban kell befizetni. Ez az államnak 2013-as bevételt, ám a cégeknek – a számviteli szabályok szerint – 2012-es kiadást jelent.

 

Sánta Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati szakértője arról beszélt, hogy a múlt évben Magyarországon az emberek mintegy 450 milliárd forint körüli összeget költöttek húsáruk vásárlására. Húsvéti füstölt áruk vételére ebből az összegből mintegy 7 milliárd forintot költöttek. Ez 6.200 tonna füstölt áru megvásárlását jelentette.

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője úgy vélte: jó és megbízható élelmiszert a fogyasztók csak olyan elárusítóhelyen találhatnak, amelyet már régebb óta ismernek.

Zsarnóczay Gabriella, a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) elnöke pedig a magyar ízlésnek megfelelő sonkát úgy határozta meg: az sertéscombból készült nyers és füstölt húsáru, amelyet hagyományos módon pácoltak és füstöltek

(forrás: vg.hu )
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél