A kormányzat jelen pillanatban a fogyasztás szinten maradásával, illetve 4,2 százalékos inflációval számol a jövő évre vonatkozóan. Kérdéses azonban, hogy ez a prognózis mennyire válik valóra, hiszen a kül- és a belgazdasági folyamatokat illetően egyaránt sok a bizonytalansági tényező.

Így van! Nem biztos, hogy megvalósul például az inflációs célkitűzés, amely a vártnál szövetségünk szerint magasabb, 4,5 százalék körüli lehet. Mint tudjuk, az adók mértékének növelése azon tényezők közé tartozik, amelyek óhatatlanul is áremelést indukálnak. Más területekhez hasonlóan a kiskereskedelmi szektorban több fronton is adóemelések következtek, illetve következnek be, hiszen idéntől például bevezették a chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadót, és magasabb lett a jövedéki adó, jövőre pedig az emelkedő áfa mellett a környezetvédelmi termékdíj is a korábbinál nagyobb terhet ró majd a szektor egészére.

Mit léphet erre a kiskereskedelem?

Ezek a hatások a fogyasztói árakban feltétlenül meg fognak jelenni, persze nem egyszerre és nem minden termékcsoportnál egyformán. Alapvető élelmiszereknél kevésbé lesz jelentős emelés, sőt bizonyos cikkek ára akár még csökkenhet is. Azoknál a termékféleségeknél viszont, amelyeknél elbírja a piac, komolyabb drágulásra lehet felkészülni. Más oldalról megközelítve a kérdést: azon termékeknél, amelyeknél „csak” áfaváltozásra kerül sor, kisebb lehet az áremelkedés, azoknál viszont, amelyeknél más tehernövekedéssel – például a jövedéki adóval vagy a chipsadóval is – kell számolni, nagyobb mértékben fogják a kereskedők növelni az árakat. A népegészségügyi termékadót ráadásul újabb termékkörök, például a lekvárok esetében is meg kell fizetni a jövő évtől.

Ezek a szabályozó változások ráadásul meglehetősen nehéz időszakban érik a kereskedelmi szakmát. Hogyan jellemezhető most a szektor helyzete?

Az áremelést nem lehet visszafogni a kiskereskedelemben, hiszen összességében olyan nyomott piacról van szó, amelyen a piaci szereplők most élik fel a végső tartalékaikat. Az adóemelkedést már nem tudják kigazdálkodni, azt kénytelenek lesznek áthárítani a fogyasztókra. Főként egy olyan időszak után, mint amilyen a 2007–2010 közötti volt, amikor évről évre folyamatosan a fogyasztás csökkenésével kellett megküzdeniük a kereskedőknek.

Kérdés persze, mit szólnak majd ehhez a már egyébként is igencsak árérzékeny vásárlók…

Az biztos, hogy jövőre még az eddiginél is fontosabb lesz az ár! A vevők az olcsóbb árukat, az alacsonyabb árakkal dolgozó üzleteket fogják előnyben részesíteni, s persze még jobban felértékelődik az akciók szerepe. Arra nehéz lenne egyértelmű választ adni, hogy mely értékesítési csatornák számára lesz kedvezőtlen ez a folyamat, és melyek jöhetnek ki jobban a küszöbönálló változásokból, hiszen egyes szupermarketek saját márkás termékei például olcsóbbak, mint a hipermarketekben kínált hasonló portékák. De egyes üzletek árai között is vannak különbségek, és még a kisboltok is tudnak olcsón beszerezni készleteket, ami számukra szintén lehetővé teszi a kedvező árkalkulációt. Vagyis nem lehet kijelenteni, hogy egyik vagy másik értékesítési csatorna valamennyi képviselője rosszabbul, míg más üzlettípusok esetleg jobban fognak járni. A legpontosabban úgy lehetne fogalmazni, hogy az alacsonyabb árfekvést az üzletpolitikájukba beépítő értékesítési csatornák, illetve kereskedők fognak jobban kijönni a jövő évi piaci változásokból.

További bizonytalansági tényező, hogy beigazolódnak-e a mostani várakozások, azaz szinten maradhat-e a kiskereskedelmi forgalom 2012-ben.

A legfontosabb ezzel kapcsolatban az lehet, hogy sikerül-e nagyobb tömegekben segíteni a devizahiteleseken, hiszen az emelkedő hitelterhek a fogyasztástól vesznek el pénzt. Másodsorban sok függ attól, hogy a nemzetközi piacokon nem következnek-e be további negatív változások, értve ezalatt az energiahordozók drágulásától kezdve a mezőgazdasági termékek áralakulásáig bezárólag számos tényezőt. Harmadsorban pedig az adóemelések terhei is sokat fognak nyomni a latban. Emellett olyan tényezőkön is sok múlik, mint a bérek vagy a forintárfolyam alakulása.

Az esetleges negatív változások hatására milyen folyamatok indulhatnak be a kiskereskedelemben? Újabb lendületet vehet-e például a piac konszolidációja?

Ezt a kérdést nem így közelíteném meg, hiszen csődök vagy piacról történő kivonulások eddig is voltak. Kétségtelen persze, hogy nincs könnyű helyzetben a kiskereskedelmi szektor. A válságadó kivetésekor például a multinacionális szereplők óhatatlanul is elkezdtek számolgatni. A szakma jövedelmezőségi szintje egyáltalán nem nevezhető magasnak, egyes cégek évek óta veszteségesek, mások pedig ha ki is mutatnak nyereséget, csak minimális mértékűt. Az esetleges további fogyasztáscsökkenés vagy más negatív előjelű folyamatok hatására egyes üzlethálózatok esetében a tulajdonosok sok mindent mérlegelhetnek. Ha azonban egy kiskereskedelmi láncot eladnak, az a piac egészét tekintve nem feltétlenül jelenti az üzlethálózat csökkenését, hiszen a boltok valószínűleg tovább működnek majd, csak más cégér alatt – ahogy ez korábban is történt. Ám azt gondolom, ezek a folyamatok a piac természetes velejárói.