hirdetés

2012 – a szép, új világ kezdete?

Mind a kevésbé megfogható maja jóslatok és bolygóállások, mind a nagyon is materiális világgazdasági folyamatok és fogyasztói attitűdvizsgálatok egy új világ, egy új ember eljövetelét prognosztizálják. A szép, új világ kialakulásának előhírnöke az az elég jól körülhatárolható és izmosodó posztmateriális értékrend, amely az ezredforduló, különösen a válság óta kap egyre nagyobb figyelmet és szerepet. Melyek ezek az új értékek s hogyan reagálhat rá a jövőben a piac? 

hirdetés

Marc Mathieu, az Unilever marketingért felelős globális alelnöke tavaly Cannes-ban nagy nyilvánosság előtt azt nyilatkozta, hogy „a fiatalok szarnak a vállalatok múltjára és hírnevére”. Emellett bejelentette, hogy az Unilever marketingstratégiát vált, és elfelejti az „agyatlan kvantitatív piackutatásokat”. Az új stratégia nevet is kapott: „Crafting brands for life”, amelynek lényege, hogy a marketing ne az eladási számokat hajhássza, inkább úgy duplázza meg az üzleti eredményeket a következő tíz évben, hogy az emberek mindennapjaira, valódi problémáira, a társadalmi folyamatokra és a környezetre figyel elsősorban. Nem kell sok idő ahhoz, hogy a marketingvezér feltevései igazolódjanak, sőt!

Valóban egészségtudatosabbak a fogyasztók? Milyen lesz a jövő vásárlója?

Ezeket a kérdéseket is körbejárjuk az idei Szakma Napja rendezvényünkön, amelynek mottója: A jövőnk a spájzban van! Programért és részletekért ide kattintson!

A GfK egy nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatása szerint az új értékszemléletnek köszönhetően a társadalmi berendezkedés Európa szerte átalakult és folyamatosan változik, eszerint az egyén helyett a közösséget, a mindent felülíró gazdasági jólét helyett az egészséget, a szellemi jólétet, a természettel való harmóniát előtérbe helyező modellek egyre nagyobb teret nyernek. Előtérbe került a zöld gondolkodás, természeti javaink megőrzése, az egyén és a társadalom egészségének fontossága, mindennapi jóllétünk, különösen a helyi közösségek jóléte. Emellett világunk és gondolkodásunk egyre több területén tapasztalhatjuk a spiritualitás, a pozitív érzelmek és a boldogság fontosságának hangsúlyozását.

Önfenntartó falu és helyi valuta

A technológia fejlődésével és az internet használatával szinte pillanatok alatt alakulhatnak ki közösségek, akár alapjaiban változtatva meg a korábbi üzleti modelleket. Az új üzleti modellek célja elsősorban az, hogy a tagokat úgy juttassák javakhoz, hogy az ökológiai lábnyomot meghaladó fogyasztás mértékét csökkentsék Erre példa a helyi közösségi gazdálkodás, amely egy kisebb közösségen belül termeli meg az összes szükséges áru és szolgáltatás legnagyobb részét. A borsodi önfenntartó falu, Rozsály példája nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette. De ide sorolhatók a saját termesztésű, friss zöldségre és gyümölcsre vágyó városlakók és a földdel rendelkező gazdák kooperációja is, amelyre már Magyarországon is van példa. Az ilyen, úgynevezett kollaboratív vállalkozás, egy közösség javát helyezi előtérbe és nem a saját hasznát akarja maximalizálni. A modell arról szól, hogy a 20-30 családot összefogó kaláka egy meghatározott tagdíjat fizet a gazdának, közösen döntik el, mit termelnek és mennyit, élőmunkával járulnak hozzá a termesztéshez, a terményből pedig mindenki annyit visz haza, amennyire szüksége van. Ehhez természetesen az kellett, hogy felnőjön egy a kooperációban, a közösségi gondolkodásban hívő fiatal termelői réteg, akik otthonosan mozognak a digitális térben is, így a blogokon, közösségi médiás jelenléten keresztül könnyen szervezhetik a közös gazdálkodást.

A kereskedelmet érintő legfontosabb tényező azonban a helyi pénzek bevezetése. A soproni kékfrank, a rábaközi tallér és a balatoni korona épp azt a célt szolgálja, hogy minél több megtermelt jószág maradjon helyben. Dr. Lantos Zoltán, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója, egészséggazdasági szakértő szerint ma már nagyjából 110 millió ember használ a világon helyi pénzt, a nemzetközi eredmények pedig azt bizonyítják, hogy ahol rendelkezésre áll helyi pénz, ott a megtermelt javak kétharmada helyben marad.


Összefogás a szegényekért


Kipótolni az újraelosztás hézagait – nagyjából így lehetne megfogalmazni a nyereségorientált vállalatok és a szociális szféra együttműködésével megteremtett hibrid értékláncot, amely az eddigieknél alacsonyabb áron és szélesebb körben tudja eljuttatni a javakat, így a szegényebbek számára magasabb életszínvonalat képes nyújtani. Ugyancsak fontos a „kevesebb több” jelszóval fémjelezhető trend, amely az egyszerűséget és puritánságot tartja a legfontosabbnak. Ez a legtöbb esetben erős spiritualitással párosul, az alapvető emberi értékeket hangsúlyozva az anyagi javak fogyasztásával szemben.


Boldogság, gyere haza!


Radikálisabb új üzleti modellt képvisel a boldogság gazdasága, vagyis az emberi boldogság megteremtésének új megközelítése, illetve gazdaságtana. Itt az elsődleges cél a megtermelt boldogság maximalizálása a környezettel harmóniában élve. Ezért sem csodálkozhatunk azon, hogy egyre több márka érzelmi üzenetekre és élménykommunikációra épít a reklámjaiban, azt hangsúlyozva, hogy nem anyagi javakat fogyasztunk, hanem érzelmieket. Ennek az sem mond ellent, hogy a válság hatására épp az árkommunikáció veszi át a főszerepet, hiszen a szűkös anyagiak épp takarékosságra, józanságra, a fogyasztás átgondolására kényszerítik a vásárlókat. Kérdés persze, hogy mit értünk boldogság alatt. Nyilván mindenki mást és mást, az azonban árulkodó, hogy épp akár a legszegényebb országok lakói állítják magukról azt, hogy boldogok ilyen például Bhután és Costa-Rica. Nem meglepő, hogy Magyarország ezen a listán igencsak hátul kullog: a magyarok a legkevésbé nyitottak a pozitív gondolatokra, és az egyik leganyagiasabb nemzetnek számítunk. Ezzel szemben előszeretettel alkalmazzuk a like-ot, mint új jutalmazási formát. Az is elgondolkodtató, hogy az internetfelhasználók körében – az európai átlaghoz hasonló internetpenetráció mellett – az online közösségi oldalak használata 65 százalékos, ami az egész világon a legmagasabb.

Felelős fiatalok a jövő fogyasztói


Az új, felelős és etikus gondolkodás, valamint viselkedés egyik legszélesebb formája a kulturális kreatívok tömege, akik sokáig egymástól elszigetelve képviselték az alternatív, ökológiailag, egyénileg és közösségileg felelős életmódot. A felmérések szerint mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió korábbi tagállamaiban a lakosság mintegy negyede tartozik ehhez a réteghez, amely csak az utóbbi években kezdett közösséggé formálódni. A GfK Hungária egy tavalyi 3000 fős lakossági reprezentatív felmérésének, az Egészséggazdasági Monitornak a másodelemzése szerint Magyarországon a 15 év feletti lakosságnak ugyancsak mintegy negyede tartozik ebbe a progresszív csoportba.
Dr.Lantos Zoltán szerint az átfogó és mélyreható válság mindig is az egyik társadalmi berendezkedésből egy másikba való átmenetet jelezte, s ma sincs ez másként. A kereskedők is nehezen tudnak alkalmazkodni a megújulóban lévő fogyasztói érzésvilághoz, hiszen a régiek már nem, az újak még nem eléggé kitapinthatóak, a fent felsorolt értékrendek azonban egészen bizonyosan tovább fognak izmosodni és alakulni, amely új stratégiák kidolgozására is kényszeríti a piac szereplőit.

 

Várjuk szeretettel, ünnepelje velünk az Élelmiszer szaklap 20. születésnapját, és találjuk ki együtt jövőnket a gyönyörű, balatonfüredi Anna Grand Hotelben!

Programért, kedvezményes jelentkezési feltételekért kattintson ide!

 

(forrás: Élelmiszer Szaklap, 2012/1-2.)
hirdetés
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél