A boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról Harrach Péter és Semjén Zsolt KDNP-s képviselők nyújtottak be még 2009-ben törvényjavaslatot, amely szerint a kereskedő köteles a munkaszüneti napokon, valamint vasárnap egész nap, illetve december 24-én 14 óra után az üzleteket zárva tartani. Kivételként évente 12 alkalom vasárnapi nyitva tartási lehetőséget hagy az üzleteknek. Azok a családi vállalkozások azonban, ahol nincsenek alkalmazottak, nyitva tarthatnának, így versenyhátrányuk csökkenne. A törvényjavaslatot az akkori parlament nem tűzte napirendjére, a mostani azonban – a hírek szerint – még a nyári szünet előtt szavazhat róla.

A dolgozók szeretnék, de félnek is tőle

A szabad vasárnap hívei állítják: a kereskedelemben negyedével többet dolgoznak az emberek, mint amit a munka törvénykönyve megengedne, márpedig a pihenés, a családdal töltött idő nekik is jár. Ám a munkavállalók álláspontja sem egységes, némileg képet ad a véleményükről az a felmérés, amelyet a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) végzett néhány évvel ezelőtt. Ebből világosan látszik, hogy a dolgozók 94 százaléka nem szeret vasárnap dolgozni, és a többségük csak azért vállalja, mert kötelező, és mindössze nyolc százalékuk mondta azt, hogy a többletkeresetért dolgozik a hét utolsó napján. Az átlagkereset körülbelül 120-130 ezer forint, ehhez jön még – ha az üzlet rendeltetése folytán tart nyitva vasárnap – a rendes munkabéren felül ötvenszázalékos bérpótlék. Magyarán mintegy 5-6 ezer, egyes esetekben pedig 10 ezer forinttól esnének el a dolgozók, ha nem kellene vasárnap munkába állniuk. Az alkalmazottak számára a keresetcsökkenés mellett azonban a cégenkénti 10-15 százalékos létszámleépítés jelent veszélyt.

Tízezres elbocsátás sem kizárt

A vasárnapi boltzárról az Országos Kereskedelmi Szövetség egyebek között azt mondta: ha egyik napról a másikra bezárnának az üzletek vasárnap, akkor körülbelül tízezer, az üzletekben dolgozó alkalmazott veszítené el a munkáját. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint 12 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amelyek a kereskedelemben dolgozó mintegy 540 000 alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban dolgozók körében (logisztika, üzemeltetés, stb.) minimum 30-35 000 főt érintenének hátrányosan – hívta fel a figyelmet az MBSZ.

Gyalay-Korpos Gyula, az MBSZ elnöke szerint az elbocsátások egyszerű vállalkozói logikából és gazdasági szükségszerűségből következnek. A kieső vasárnappal vagy csökken a létszám, és a fennmaradó állomány kicsit többet túlórázik, vagy marad a létszám, de csökkennek a fizetések. Tehát elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő. Ráadásul legfőképp a társadalom aktív – hétköznap magas óraszámban dolgozó – tagjait büntetné a szabályozás, tette hozzá.

Felborítaná az életritmust – a kereskedők szerint

A Tesco a vasárnapi nyitva tartás mellett kardoskodik. Ennek korlátozása szerintük nemcsak a kereskedelmi-vállalkozói réteget érintené rosszul, hanem egy esetleges korlátozással a vásárlók elveszítenék a döntési szabadságukat, azaz nem úgy oszthatnák be a szabadidejüket, ahogy szeretnék – ez a Tesco álláspontja. Boros Péter, a Co-op Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója a Szabad Földnek elmondta: cégük üzletpolitikáját a vásárlói elvárások és a versenytársak határozzák meg. A vasárnapi nyitva tartás bevezetésekor is alkalmazkodtak a piac kihívásaihoz, s ha korlátozó jogszabály születne, azt is be fogják tartani. Tapasztalatai szerint a hétvégi nyitva tartást főként a városi lakosság igényli. A vasárnapi munkaszünet a Co-opnál nem járna létszámleépítéssel, azonban az érintett dolgozók bére érthető okokból csökkenne. A CBA hosszú távon mindenképp szeretné elérni, hogy vasárnap zárva tartsanak az üzletek. Rövid távon, azaz egy-két éven belül azonban nem látnak erre reális esélyt – mondta a lapnak a CBA szóvivője, Fodor Attila. A magyar üzletlánc korábban épp a hétvégi pihenőnap mellett érvelt, a gazdasági válsággal járó forgalomcsökkenés azonban mára felülírta a jótékony szándékot. Most úgy látják, végzetes következményekkel járna a korlátozás. A CBA üzletlánc főleg a kötelékébe tartozó kisebb boltokért aggódik, mivel nagyjából 200 zárt be a válság kitörése óra. Hétvégéken főleg a nagyobb üzletekben intézik bevásárlásaikat a vevők, a vasárnapi forgalom az egész hetinek az egytizedét adja. A szóvivő szerint fontos ugyan, hogy az alkalmazottaik a családjukkal lehessenek, de még fontosabb, hogy megmaradjon a munkahelyük.

A hipermarketek mégis jól járnának

A kereskedelmi szakemberek egy része szerint azonban a hipermarketek forgalma erősödne, ugyanis különösen az az aktív vásárlói réteg, amely szombatra-vasárnapra időzítette a bevásárlásait, idő hiányában a hétvégén csak egy üzletet fog felkeresni, azt, amely a legszélesebb és legmélyebb választékot kínálja, vagyis koncentrálódna a vásárlás. Emellett a várhatóan felerősödő hétvégi-szombati akciók is a hipermarketekbe csábítják majd a vásárlókat.

Ebben a gazdasági környezetben nem ajánlott

Bár a minisztérium által megrendelt felmérés még nem készült el, az egyik piackutató cég tavaly már készített egy nem publikus vizsgálatot a vasárnapi boltzárról, eszerint a jelenlegi gazdasági helyzetben – recessziós környezet, gyenge kiskereskedelmi forgalom, alacsony vásárlóerő, magas munkanélküliség – a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása nem ajánlott (a tanulmány tavaly készült, de a legfontosabb gazdasági paraméterek azóta nem változtak számottevően). A piackutató cég elemzése szerint ha bevezetik a korlátozást, akkor egységes, minden kereskedelmi szereplőre egyaránt érvényes, kivételektől mentes szabályozásra van szükség, amely versenysemlegességet biztosít, és tiszta viszonyokat teremt a kereskedelemben. A törvényjavaslat ezzel szemben lehetővé tenné, hogy a közforgalmú helyeken (például repülőtéren, buszpályaudvaron) lévő, 280 négyzetméternél kisebb üzletek nyitva tartsanak.

A javaslat diszkriminatív

Az MBSZ álláspontja szerint diszkriminatív, egyszersmind működésképtelen az a félmegoldás, hogy a 280 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás, hiszen egy bevásárlóközpont esetében a nagyobb alapterületű üzletek, az úgynevezett mágnesbérlők vonzzák be a vásárlókat. Ha ezek be vannak zárva, a központot nem érdemes nyitva tartani, így a kkv-k is rosszul fognak járni. Alkotmányos szempontból az MBSZ szerint a korlátozás sértené a vállalkozás szabadságát és a versenyszabadságot, emellett a vásárlói szabadságot, a választás szabadságát is.

Hamarosan szavazhatnak róla

A Fidesz-frakció az Origo.hu kérdésére közölte, hogy a párt menetrendjében a vasárnapi boltzárról szóló javaslat előkelő helyet foglal el, az új alaptörvény elfogadása miatt szükséges kétharmados törvényekről szóló döntések után az elsők között fog dönteni a kérdésről, egyelőre azonban még nincs hivatalos álláspont. A kommunikációért felelős államtitkárság közölte, hogy a kormány nem tárgyalt még az egyéni képviselői indítványról, tehát nincs erről döntés. Nagy Anna kormányszóvivő azt közölte: még hatástanulmányokra van szükség ahhoz, hogy a kabinet dönthessen az ügyében. A kormányszóvivő szerint számos érv szól amellett, hogy vasárnap zárva legyenek a kiskereskedelmi üzletek, de sok szól ellene is.

Eltérő a vasárnapi forgalom

Arról, hogy a vasárnapi forgalom hogyan alakul az FMCG-szektorban, Kozák Ákost, a GfK. Hungária ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

A piackutatási adatok szerint a heti vásárlások hány százaléka zajlik vasárnap? A hét melyik napjának forgalmához közelít leginkább a vasárnapi forgalom?
A Consumer Tracking 2009-es adatai alapján az FMCG-szektorban hat százaléka, ruházati piacon pedig kilenc százaléka. Ez leginkább a hétfőhöz közelít. De ez önmagában csak egy adat, nem csak a forgalom a fontos, sokan – például a bútoroknál – döntés-előkészítésre használják a vasárnapi látogatásokat. Emellett idézek a tanulmányból: „Azt, hogy mekkora szerepet kapnak a vasárnapi bevásárlások a teljes forgalomból, több tényező is befolyásolja – a kereskedelmi egységek mérete, elhelyezkedése (Budapest, város, vidék, határközeli elhelyezkedés), a csatorna és üzlet típusa, a vásárlóközönség összetétele, a cégek promóciós módszere, az esetleges társbérlők jellege, aktivitásai.
A megkérdezett szakértők az FMCG-piacon csatornatípustól függően mintegy 4-8 százalékra (de volt 15 százalékos említés is), a bevásárlóközpontok esetén 7-15 százalékra, a barkács- és műszaki áruházaknál 10-15 százalékra becsülték a vasárnapi forgalmat a hét összes napjához viszonyítva. Mindez az élelmiszer-kereskedelemben a heti átlagnál lényegesen alacsonyabb, más csatornákban átlag közeli vagy azt kissé meghaladó forgalomnak minősül, figyelembe véve, hogy a vasárnapi nyitvatartási idő sok esetben vasárnaponként rövidebb, mint a hét más napjain.

Van-e arra vonatkozóan adat, hogy elsősorban kik vásárolnak vasárnap (életkor, státus stb.) alapján?
Összességében a lakosság 61 százaléka mondható alkalmi és 20 százaléka gyakori vasárnapi vásárlónak. Feltűnő, hogy a vasárnap nem vagy csak alkalomszerűen vásárlók indokai között számos olyan érv is van, amely objektív gátja a vasárnapi vásárlásnak („nincs nyitva semmi a közelében”, „rosszabb a közlekedés”, „nincs elég pénze”). Élelmiszerek és háztartási vegyi áruk nagybevásárlásánál tipikus vasárnapi nagyvásárlók: a férfiak, a 15–29 évesek és a teljes munkaidőben dolgozók.

Számokban

•    56 900 fő dolgozik 7040 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található.
•    Ezenfelül 52 000 fő áll alkalmazásban 2500 hipermarketben található üzletben.
•    Az FMCG-cikkeknél a vasárnapok forgalma 4-8%, a bevásárlóközpontok esetében 7-15% az éves bevételhez képest. Ez csak ebben az ágazatban évente 400 milliárd forintot jelent.
•    A bevásárlóközpontoknak átlagosan 11%-os a vasárnapi látogatottságuk az egész hetihez képest.

A vasárnapi nyitva tartás nemzetközi szabályozása

Ausztria: csak az idegenforgalmi körzetekben engedélyezett
Bulgária: erősen korlátozza a vasárnapi nyitva tartást
Csehország: nincs szabályozva
Finnország: általános gyakorlat a vasárnap déltől este hatig tartó nyitva tartás
Franciaország: liberalizált, munkaügyi szempontból korlátozott
Görögország: korlátoz, de egyes szolgáltatók és néhány üzlet kinyithat
Hollandia: évente 12 vasárnapot kaphatnak az üzletek
Horvátország: vasárnap kettőig nyithatnak ki az üzletek
Írország: nincs korlátozás
Lengyelország: mint Magyarországon, az ünnepnap munkaszünet
Nagy-Britannia: a kis üzleteknél nincs korlát, a nagyobbak reggel 10-től este hatig
Németország: tartományonként különböző, de nem merev a szabályozás
Olaszország: részleges tilalom, illetve az üdülőhelyeken nincs korlátozás
Portugália: nincs korlátozás
Románia: a kereskedelmi kódexben vállaltak szerint a szupermarketek nem nyitnak ki
Spanyolország: erős a szezonális hatás, tartományonként eltérő, de általában 12 vasárnap engedélyezett
Svédország: nincs korlátozás, de szigorú a munka törvénykönyve, ahhoz igazodnak
Szlovákia: csak egyes ünnepnapokon van korlátozás,egyébként nincs
Szlovénia: nincs korlátozás
USA: nincs korlátozás
Forrás: napi.hu