Nemcsak a vidéki életforma fenntartásában, a biztonságos élelmiszerek előállításában van kiemelt szerepük a helyben előállított és felhasznált termékeknek, hanem a legkisebb környezetterhelést is ez a módszer biztosítja. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az út nem fogja megállítani a globalizációs folyamatokat, ezek káros hatásait csak kismértékben tudja ellensúlyozni. Legfeljebb lassítani tudja az élelmiszer-termelés koncentrálódását, a genetikailag módosított növények terjedését, az élelmiszerek egyre nagyobb távolságokra való utaztatását. Az eddigi hazai tapasztalatok határozottan kedvezőek. A vidéki közintézmények, elsősorban óvodák, iskolák, előszeretettel élnek a helyi termelőktől való élelmiszer-beszerzés lehetőségével. Ez már önmagában is vidékfejlesztő, a helyi gazdaságot élénkítő folyamat. A legfontosabb hatása ugyanakkor a nyomon követhető, biztonságos, egészséges termékek asztalra kerülése.

A folyamat gyorsítása nem nélkülözheti a nemzetközi tapasztalatok hasznosítását. Ezért a tengerentúlról hozunk példát a helyben termelt élelmiszerekben rejlő lehetőségek kiaknázására.

Értékesítési alternatívák

Az USDA Közgazdasági Kutató Szolgálata a közelmúltban megvizsgálta a helyben termelt élelmiszertermékek (local foods) értékesítésének lehetőségeit az Egyesült Államok öt nagy körzetében. Ez az értékesítési forma az USA-ra általában nem jellemző, bár a felmérések szerint a vásárlók igényt tartanának rá. A helyben termelt élelmiszereknek a farmertől a vásárlóig tartó mozgását alapvetően a termék típusa és a termelés földrajzi körzete határozza meg. Az USA nagy almatermelő államaiban a helyben termelt alma teljesen másképp jelenik meg az ottani szupermarketekben, mint a marhahús vagy a gabona az azokat előállító régiók boltjaiban.

Az amerikai fogyasztók a helyben termelt élelmiszereket elsősorban a közvetlen értékesítési helyeken (standokon, termelői piacokon) keresik és vásárolják. Ebben az esetben teljes mértékben kiküszöbölhető a közvetítő kereskedelem sokszor bírált magas nyeresége, viszont az értékesítéssel és átmeneti tárolással a termelőnek többletköltségei keletkeznek. A vizsgált esetekben azonban az ilyen eladók (termelők) egyike sem tekintette a közvetlen eladást kizárólagos értékesítési lehetőségnek, tehát ez a forma nem helyettesítheti az egyéb csatornákat. Az USA jellegzetes gyümölcstermesztő körzeteiben azonban – ahol az évek során kialakult, nagyjából azonos vevőkör tudja, hogy az ismert eladótól garantáltan jó minőségű és friss árut kap – a megtermelt mennyiségnek 60-80 százaléka közvetlen értékesítés során jut el a vevőkhöz. Ilyenkor a kínálat korlátozott mennyisége és árusítási szezonja nem akadályozza az értékesítés sikerét, sőt a vevők többsége a 100-200 km-re lévő farmelárusító helyet részesíti előnyben a közvetlen közelben található bevásárlóközponttal szemben.

Kissé talán meglepőnek tűnhet, hogy a helyben termelt élelmiszertermékek direkt értékesítésének vizsgálatával éppen az Egyesült Államok foglalkozik, ahol átlagosan talán legnagyobb a termelőtől a fogyasztóig tartó távolság (élelmiszer-sétáltatás). Ennek lerövidítése a direkt értékesítés kétségtelen előnye. Az egységnyi mennyiségű élelmiszertermék fogyasztókig történő eljuttatásához szükséges üzemanyag-mennyiség azonban gyakran nem annyira a távolságtól, inkább a logisztika ésszerű megszervezésétől függ. Az áru abszolút frissessége és az eladó-vevő közötti bizalmi viszony azonban így biztosítható a legtökéletesebben.

A kulcsszó a bizalom

A különböző élelmiszerbotrányok kétségtelenül elbizonytalanítják a fogyasztót, hogy az üzletben kapható élelmiszer vajon nem tartalmaz-e egészségére káros összetevőket. A legutóbbi példa, a német dioxinbotrány is alátámasztja, hogy a fejlett országokban sem kisebb probléma ez, mint nálunk. A megoldás a helyben előállított élelmiszer, amelynek termelőjét személyesen ismerhetjük, és akár egyéni igényeinket is ki tudja elégíteni. Akkor miért mondjuk azt, hogy mégis korlátozott az e csatornában rejlő lehetőség? Azért, mert a kiskereskedelem olyan széles csatornává vált, amelytől nehéz a fizetőképesség korlátai miatt vergődő vásárlókat tömegesen elvonni.