A hazai gyümölcsösöket ért májusi fagykár hogyan érinti a nagybani piac forgalmát?

– A hazai termés várható hiányait a nagykereskedők importtal pótolják. Közel 100 nagykereskedő működik itt a piacon vagy jár ide rendszeresen vásárolni. Közülük a legnagyobbak forgalma meghaladja az évi 10 milliárd forintot is. Ma már, az EU-n belül  könnyű árut beszerezni. A gyümölcs és zöldség iránti kereslet Magyarországon megvan, sőt, egyes szegmensekben növekszik is.

Hogyan reagál az erősödő keresletre a kínálati oldal?

– A versenyben különbözni akaró, profiljukat erősítő vállalatok egy része stratégiai cikknek tekinti a gyümölcsöt és a zöldséget, illetve általában a friss áru széles, magas minőségű választékát, természetesen kedvező fogyasztói áron. Hiszen a jó minőségű áru vonzza a vevőket, gyakoribb vásárlásra csábít. Ma már sok fogyasztó számára a boltválasztásnál is  fontos szempont, hogy hol, milyen a zöldség és gyümölcs választéka.

A nagybani klasszikus feladata szerint helyet adott a kistermelőknek, akik idehozták értékesíteni az árujukat viszonteladóknak, közvetlenül üzleteknek és vendéglátósoknak. Az utóbbi években viszont koncentrálódik mind a kínálati, mind a keresleti oldal. Nem fenyeget a veszély, hogy elfogynak a partnereik?

– A termelés már nem annyira elaprózott, mint korábban. Ám a szereplők változása nem jelenti azt, hogy az itt forgalmazott áru mennyisége is számottevően csökkenjen. A kistermelői réteg nem tűnt el, csak átalakult. Egyes tagjai szakosodtak és megerősödtek, mások beléptek valamelyik társulásba vagy szövetkeznek. A termelők megtartása, illetve újak megnyerése érdekében a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közreműködésével közérthető promóciós kiadványt jelentetünk meg.         

A legutóbbi években Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ) jött létre. Tagságuk igénybe veszi a nagybanit?

– Szorgalmazzuk, hogy a jelentős számú TÉSZ is rendszeresen, szervezett formában jelen legyen a piacon. Egyelőre azonban a TÉSZ-ek támogatást olyan logisztikai fejlesztésekre kapnak, amelyeket saját telephelyükön  használhatnak fel. Ugyanakkor viszont mi rendelkezünk megfelelő kapacitásokkal, és a kereskedés hagyományosan aktív,  ontos színtere a piac. Tárgyalunk a TÉSZ-ekkel, és keressük a szorosabb együttműködés lehetőségeit.

Hogy csinálják ezt Nyugat- Európában?

– Ugyanez a problémájuk. Most abban állapodtunk meg a nagybani piacok világszervezetének torinói kongresszusán a többi taggal, hogy szorgalmazzuk Brüsszelben: az EU agrárpolitikájának keretében a termelői szervezetek kapjanak pénzt olyan logisztikai beruházásokhoz is, amelyek a nagybani  piacokon való eredményes tevékenységükhöz szükséges.

Mekkora a nagybani piac forgalma?

– A magyarországi kiskereskedelemben forgalmazott áru jó egyharmada a nagybanin keresztül jut az üzletekbe. Hetenként hat napon hozzák a termelők árujukat. Az egyre növekvő gyümölcs- és zöldségimport 60-70 százaléka a nagybaniról kerül a kiskereskedelembe. Körülbelül 1000 állandó szállítónk van, akik szezonban hetenként többször is jönnek. Ellátási körzetünk mintegy 3 millió  lakosra terjed ki. Ugyanakkor a nagybani piac nemcsak az elosztásban játszik szerepet, hanem az árak gyors mozgása révén a túlkínálat vagy áruhiány kiegyenlítésében is.

A keresleti oldalon megfigyelhető, hogy a láncok az általuk forgalmazott gyümölcs és zöldség jelentős részét közvetlenül termelőktől szerzik be. Jön ide elég vásárló?

– Érzékeljük a trendet, hogy az áru az eddigiektől eltérő úton áramlik a kiskereskedelembe, illetve a végfogyasztókhoz. De összességében a hazai termelés zöldségből és gyümölcsből még mindig elaprózott. A kiskereskedelmi vállalatok közvetlen beszerzése nem olyan egyszerű, hogy máról holnapra megváltozhatna a helyzet. A gyümölcs és zöldség olyan kategória, ahol a kínálat vagy a kereslet naponta változhat, és az érintetteknek gyorsan kell reagálniuk, mert az áru minősége rövid időn belül romlik. Hozzáértést, folyamatos tájékozódást és állandó készenlétet kíván ez a munka. Egy ilyen csapat bonyolultan illeszthető bele egy nagy forgalmú kereskedelmi vállalat szervezetébe. De nem csak ez teszi szükségessé a nagykereskedők széles  körű közreműködését a hiper- és szupermarketek vagy a többi bolttípus áruellátásában.

Még miért fontosak a nagykereskedők?

– A láncok nagy mennyiségeket igényelnek, ütemes szállításokat, színvonalas csomagolást. Azonkívül, különösen a nagybani piacon, a szervezett körülmények között működő nagykereskedőkre fontos szerep hárul a modern kiskereskedelem további követelményei miatt is. Ilyen például az áru megbízható, egyenletesen magas minősége, az élelmiszer-biztonság ellenőrzése vagy az áru nyomon követhetősége. Mindezek miatt felértékelődött a nagykereskedők szakértelme. Egy részük megnőtt és annyira megerősödött, hogy beruház szolgáltatásainak fejlesztése érdekében.

A hazai áru nyomon követhetőségének biztosításával fontos EU-előírás teljesítéséhez járulhatnak hozzá. Hol tartanak?

– Tájékoztató rendezvényeket hirdettünk, ahol ismertettük a nyomon követhetőség fontosságát, illetve az árucímkézés alkalmazását. Kevesen érdeklődtek. Most az uniós normáknak megfelelő címkék helyben történő értékesítésével törekszünk a helyzet javítására.

Milyen beruházásokba érdemes fektetni pénzt, melyek a fejlődés útjai?

– Nyugat-Európában különböző megoldásokat ismertünk meg. Például Olaszországban külön nagybani piac működik a termelők számára, akik gépkocsiról árulják portékájukat. Vevőik a kis üzletek tulajdonosai. Más nagybani piacokon pedig csak nagykereskedők vásárolnak. A két tevékenység térben is, időben is elválik egymástól. Németországban a nagybani piacok egyre inkább modern logisztikai központokká válnak, ahová nagykereskedelmi vállalatok és a láncokat működtető kiskereskedelmi vállalatok zöldség-gyümölcs beszerzési és elosztó központjaikat telepítik.

Mi a helyzet Magyarországon?

– Nálunk minden érintett termelő, nagykereskedő és egyéb viszonteladó egy térben, egy időben bonyolítja le az üzletet. A budapesti nagybanin sikeresen működik a Metro frissáru-logisztikai központja, amit néhány éve építettek. A többi magyarországi boltlánc nem nálunk, hanem saját telephelyein, elszórtan hozta létre logisztikai centrumát a friss árura is. Nálunk bevált az a társaságunk saját vállalkozásában létesített, 4 ezer négyzetméteres logisztikai és raktárközpont, amelyet négy nagykereskedelmi vállalat bérel, és ott tárolja, dolgozza fel  és csomagolja az árut, és onnan is szállítja vevőihez.

Ugyanakkor nagy a fedetlen terület. A gyümölcs és zöldség zömét még mindig autóról, szabad téren, az időjárás változásainak kitéve árusítják. Ez a helyzet változik?

– Nagykereskedő partnereink igénye szülte azt a tervet, hogy építsünk még egy, hasonlóan 4 ezer négyzetméteres raktárcsarnokot, területünk C szektorában. Már jelentkeztek bérlők, hogy a várhatóan  novemberre elkészülő  létesítményt használhassák. A téli hónapokban már fedett  helyen, korszerű körülmények között végezhetik munkájukat.  Szándékaink és a bérlők elképzelése egybeesik abban,  hogy az új helyen főként a vendéglátó vállalkozások  színvonalasabb árubeszerzését tesszük lehetővé. Azonkívül a létesítmény révén segítjük a TÉSZ-ek értékesítőtevékenységét, mivel korszerű raktárhelyiséget tudunk nekik biztosítani.

B.E.