Az elmúlt évek piaci nehézségei hogyan hatottak az önök piacára, illetve a Hungexpóra, mint a legnagyobb hazai kiállításszervező cégre?


Rafay János: A Hungexpo 2008-ig abszolút monopolhelyzetet töltött be a piacon, és bár nagy múltú érdekes és releváns kiállításaival ma is a legnagyobb kiállításszervező cég a magyar piacon, 2008 második félévétől markánsan lehetett érezni, hogy egyre csökkent a kiállítások iránti érdeklődés. Részben a gazdasági körülmények kedvezőtlenül alakulása, részben a verseny erősödése miatt. Erre reagálva 2009-ben a francia tulajdonosunk, a GL Events közreműködésével – amely a kiállítás- és rendezvényszervezési piac nemzetközileg is elismert szereplője, új stratégiát alakítottunk ki a Hungexpónál. A szemléletváltás egyik fő eleme, hogy ma már nem mi szeretnénk megmondani a piacnak, hogy mire van szüksége, hanem a piactól kapott információkból, és a valós igényekből kiindulva tervezünk.

Hogyan történik a piackutatás, hogyan mérik fel a piac igényeit?

Szántó Gabriella: Rendszeresen végzünk piackutatásokat. Az átalakulás lényege ugyanis éppen az, hogy kutatásbázisú a fejlesztés. A visszakapott jelzésekből indulunk ki, akár kiállítói, akár látogatói igényekről van szó. Az egyes kiállításokhoz mindig tartozik egy kiállítói, és egy látogatói véleménykutatás, ami fontos része az adott kiállítás értékelésének, illetve választ kapunk azokra a kérdésekre is, hogy mit hiányoltak, melyek azok a témák, programok, amelyek a célcsoport számára vonzóbbá tenné a következő eseményt.

R. J.: A FOODAPEST-tel kapcsolatban, amely egy B2B esemény, fontos elem a szakmai bizottság összeállítása is, illetve a velük való szoros együttműködés. Míg korábban a bizottság elsősorban a szakmai szervezetek képviselőiből állt, most inkább a piaci szereplőkre koncentrálunk, hiszen elsősorban nekik szeretnénk információkat nyújtani és megfelelő szakmai fórumot biztosítani a rendezvényünkkel.
 
Hogyan áll össze a bizottság?

R. J.: A bizottság összeállítása hosszabb folyamat, sok ember részt vesz ebben a munkában, mind a kommunikációs osztály, mind maga a projekt team, mind a külső szakmai partnerek. Tehát egyfajta piacfelmérés alapján dől el, hogy kik, és hányan alkotják a szakmai bizottságot.  

Sz. G.: A hatékony működése érdekében a létszámát nem szerencsés nagyon kibővíteni. A Foodapest esetében 17 fős bizottságban gondolkodunk. A fő tematikai körönként egy-egy piacvezető, meghatározó cég képviselőjét kértük fel. Emellett természetesen helyet kap a legfőbb érdekvédelmi szervezet az ÉFOSZ, illetve az AMC is, mint közösségi marketinget végző szervezet.

Hogyan zajlik az előkészítő munka a bizottsággal?

R. J.: A szakmai bizottság segít a ténylegesen aktuális témák és problémák felvetésében, hogy valóban releváns és a piac számára hasznos kísérő eseményekre és programokra koncentráljunk. Egyértelműen az a tapasztalat ugyanis, hogy a szakmai programok generálják a szakmai látogatottságot, amelyek aztán növelik a kiállítói érdeklődést. Ez a B2B kiállításoknak az egyik kulcsa. Ha az ember évről évre ugyanazt csinálja, akkor semmi nem történik, csak megöregszik. A Hungexpo ezt most észrevette: ha minden évben ugyanazt nyújtjuk, akkor nem fog semmi történni. Nekünk előre kell gondolkodni, ezt pedig csak úgy tudjuk megcsinálni, ha konkrét információnk vannak a piacról.

Sz. G.: Ez a közös munka arról szól, hogy nem elég elővenni és leporolni a tavalyi kiállítást, hanem kurrens információkat, aktuális témákat kell felvetni, megmutatni. Ez számunkra is kihívás, hiszen rugalmasan, mindig az adott helyzethez alkalmazkodva kell megmutatni, merre megy az adott iparágban a világ.

A Foodapest a közép-kelet-európai régió vezető élelmiszer-ipari szakkiállításaként pozícionálja magát. Milyen eszközökkel kívánják ezen a területen megerősíteni a kiállítást?  

R. J.: A Foodapest a maga 20 éves múltjával, a Hungexpo tapasztalatával és európai színvonalú helyszínével maximálisan alkalmassá tesz erre a szerepre. Tulajdonosi elvárás is, hogy regionális irányban erősítsük a kiállítást, ennek érdekében idén felújítottuk a nemzetközi ügynökhálózatunkat egy új rendszer kialakításával, az új és régi partnerek szorosabb kontrolljával, ebben nagyon sok potenciált látunk.

Hogyan működik a nemzetközi ügynökhálózat?

R. J.: Gyakorlatilag minden környező országban és majdnem minden európai országban vannak ügynökeink. Ők elsősorban kiállítói akvizíciót végeznek, de feladatuk a látogatói beterelés is. A nemzetközi ügynökhálózat karbantartására és felügyeletére külön erőforrást biztosítunk.

Milyen egyéb eszközökkel próbálják még generálni a külföldi aktivitás növelését?

R.J.: Az európai és környező országokbeli hasonló rendezvényeken való megjelenésekkel, ahol kiállítóként saját projektjeinket promotáljuk, de látogatóként is gyűjtjük ezeken az eseményeken a tapasztalatokat, információkat, illetve akvirálunk is. Magyarország önmagában kicsi piac, ahhoz, hogy hozzá tudjunk járulni az adott piac szervezéséhez, szükség van a külföldi jelenlétre. Ennek érdekében, a korábbiaknál nagyobb forrásokat biztosítunk erre a célra. 

Mennyit költenek egy-egy szakkiállítás kommunikációjára?  

Sz. G.: Számos szempontot mérlegelünk a marketingterv összeállításakor, de általánosságban elmondható, hogy a tavalyi évhez képest átlagosan 60 százalékkal nőtt a marketing büdzsénk. Persze kiállításonként változó mértékben, hiszen például egy új kiállítás bevezetése lényegesen több erőforrást igényel.  

R.J.: Ennek már vannak látható eredményei: részben ennek is köszönhető, hogy az idei első félévben növelni tudtuk a látogatószámot, van olyan kiállításunk, ahol több mint 25 százalékkal. Manapság ez különösen jó eredménynek számít.    

Milyen kommunikációs eszközökkel népszerűsítik a szakkiállításaikat?  

Sz. G.: A nemzetközi marketingtevékenységünket elsősorban a meghatározó szakmai lapokban, hírlevelekben, rendezvényeken való megjelenésekre építjük. Emellett komoly munkát fektetünk az adatbázisunk fejlesztésébe, hogy első kézből tudjunk tájékoztatást adni meglévő és potenciális partnereinknek.   

R.J.: Az új stratégia fontos része az is, hogy igyekszünk minél hatékonyabban kihasználni a  francia anyacég által kínált szinergiákat.  A GL Events mintegy 37 kiállítási és rendezvényhelyszínnel rendelkezik világszerte. A cégcsoporton belül jelentős fejlesztési folyamat zajlik, annak érdekében, hogy a különböző országok és helyszínek egymás lehetőségeit, adatbázisait, kapcsolatrendszereit, know-how-ját a legoptimálisabban ki tudják használni. Szeretnénk több életet vinni a kiállításainkba, hogy valódi élményt is tudjunk nyújtani a kiállítóinknak, látogatóinknak egyaránt. Ilyen például, hogy sikerült megállapodnunk a nemzetközi cukrászipari szövetséggel, hogy ezentúl kétévente itt nálunk, az UKBA-n zajlik majd a cukrász világbajnokság közép-európai selejtezője. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló események szakmai szempontból is előrelépést jelentenek nemcsak számunkra, de az adott iparág számára is.

Milyen egyéb terveik vannak a közeljövőben?

R. J.: A kiállítási pavilonjaink fejlesztése az elmúlt 5 évben megtörtént. Épültek új pavilonok, korszerűsítettük a lég- és fűtéstechnikát, a rendészeti szolgáltatói partnereink kontrollja erősödött. Terveink között szerepel még a konferenciatermeink felújítása, korszerűsítése. Részben ehhez kapcsolódik, hogy a jövőben a szeretnénk erősíteni a vendégkonferencia-szervezési üzletágat. Vannak ugyanis olyan nagy, akár több ezer résztvevőnek is szóló tematikus szakmai események a világban, amelyek a szakkiállításainknak presztízsét is növelhetik adott esetben. Ez nemcsak nekünk, hanem Budapest szállodaiparának is hasznos lenne.

Sz. G.: Terveink megvalósítása érdekében az elmúlt másfél évben jelentős strukturális változások mentek végbe a szervezeten belül. A korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt kap a sales és a marketing osztály, megújult és egységes lett az arculat. A Hungexpo erős ernyőmárkaként megjelenik a kommunikációban, emellett természetesen a hangsúly továbbra is az egyes brandeken van, hiszen azokhoz kötődnek a partnerek.
 
A partnereik hogyan fogadták, fogadják a szemléletváltozást?

Sz. G.: A partnereink nagyon kedvezően fogadják, amikor azt látják, hogy meghalljuk a kritikákat, és akarunk is változtatni. Ebben nagyon pozitívak a visszajelzések.

R.J.: Mi nem a  megmondók szeretnénk lenni, hanem olyanok, akik kérdeznek, és megvalósítják az igényeket. Közösen szeretnénk a partnerekkel valami olyat létrehozni, ami mindenkinek jó, és erőre viszi a piacot és a szakmát, így a mi rendezvényeinket is.


A jelen piaci helyzetben elsősorban nem a kiállításaink méretét, hanem a minőségi szolgáltatást és a látogatók számot szeretnénk növelni. Azzal is igyekszünk segíteni a kiállítóinknak, hogy egyetlen projektünknél sem emelünk árat. Sőt, például a Foodapest esetében figyelembe véve a piac mostani helyzetét a 2008-as árakkal dolgozunk.