ÉFOSZ közlemény
Tovább bünteti a kormány a magyar élelmiszeripart
A büntetőadó tovább mélyíti a válságot, és csökkentheti az állami bevételeket
A kormány újabb büntetőadóval sújtotta a magyar élelmiszeripart, nem gondolva a gazdasági következményekre. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a népegészségügyi termékadó, amit már alig egy hónappal a hatálybalépést követően drasztikusan emelnek és terjesztenek ki újabb élelmiszerekre, csak látszólag hoz plusz bevételt a magyar költségvetésnek. Valójában egy drámai gazdasági helyzetben tovább mélyíti az ágazat válságát, munkahelyeket, és az ebből származó adóbevételeket veszélyeztet.


- Az olcsó lekvárokat, szörpöket sem szereti a kormány
- Tovább dagad a chipsadó
- Kávé és sör : Újabb termékek a chipsadókör alatt
- Van-e szükségünk iparszerű élelmiszer-előállításra?
- A chipsadó példája ragadós
- Eléri célját a kormány a chipsadóval?
- Munkahelyeket visz máshova a chipsadó miatt a Chio
- Semmi köze az egészséghez a chipsadónak
Orbán Viktor miniszterelnök az idei OMÉK megnyitóján tartott beszédében a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart emelte ki, mint fontos kitörési lehetőséget a magyar nemzetgazdaság számára. Külön hangsúlyozta a feldolgozóipar megtartásának fontosságát is.
Ezzel szemben tény az, hogy az ágazatra szeptemberben kivetett népegészségügyi termékadót máris tovább emeli a kormány, valamit kiszélesíti annak hatályát. A szeptember óta hatályos élelmiszeripari különadó újabb emelése épp ellene hat a hazai feldolgózóipar fennmaradásának. Az adó „káros mellékhatásai” a következők lehetnek:
• a fogyasztói árak várható 10-40 százalékos emelkedése, amely fokozottan sújtja az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokat
• a forgalom átlag 20%-os visszaesése az áremelkedés hatására, ennek egyenes következményeként a fennmaradás érdekében végrehajtott létszámleépítés
• a gyártók becslése szerint akár 1000 fő kerülhet utcára az érintett élelmiszeripari ágazatokban
• Magyarországra tervezett több milliárd forint értékű, munkahelyteremtő beruházások maradhatnak el, és hazánk helyett a kiszámítható gazdasági környezetet biztosító szomszédos országokban valósulhatnak meg
• fellendül a feketegazdaság, az itthon különadóval sújtott, a szomszédos országokban jóval olcsóbb termékek behozatala és számla nélküli, illegális forgalmazása
• magyar kisvállalkozások sora mehet csődbe.
A fentiek mellett az élelmiszer ágazatot természetesen a jövőre életbe lépő 2%-os általános forgalmi adóemelés is sújtja, amely az élelmiszerek döntő többségét drágítja majd. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, a kötelező munkáltatói bérkompenzációra, a környezetvédelmi termékdíjra és a szintén kötelező agrárkamarai tagságra vonatkozó tervek is rendkívül aggasztóak a magyar élelmiszeripar vonatkozásában. S mivel az élelmiszeripar dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által előállított alapanyagok döntő hányadát, az ágazat tönkretétele a hazai mezőgazdaságot is súlyosan fogja érinteni.
Az ÉFOSZ számára elfogadhatatlan az, hogy a még termelni képes, adót fizető élelmiszer-előállítóktól várja a kormány a költségvetésben támadt lyukak befoltozását. Az ágazatot az sem segíti, hogy egyes szakpolitikusok kommunikációjukkal folyamatosan és súlyosan sértik a jogszerűen működő vállalkozások jó hírnevét, amikor azokat megalapozatlanul „adóelkerülő, ezért büntetendő” viselkedéssel vádolják. Egyértelmű, hogy nem népegészségügyi célok vezérelték őket az új adónem bevezetésekor, hanem a költségvetési bevételek növelése, a választási ígéreteknek ellentmondó újabb fogyasztási adók bevezetésével.
Az ÉFOSZ felhívja a figyelmet arra a kirívó aránytalanságra, hogy a kormány a teljes élelmiszer-feldolgozó ágazat 2010. évi eredményének csaknem 80 százalékát kitevő összeget kíván 2012-ben az érintett gyártóktól, illetve közvetve a fogyasztóktól népegészségügyi termékadó jogcímen behajtani. Az élelmiszer-feldolgozó ágazatban még működni képes vállalkozások nem képesek ekkora adóterhelést elviselni.
A magyar fogyasztó döntően mennyiség-orientált és rendkívül árérzékeny. Jövedelmének csaknem 30 százalékát költi élelmiszerre – a 10 százalék körüli európai átlaggal szemben –, így nagyon súlyosan érinti az árak további, drasztikus növekedése az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben.
Az ÉFOSZ szerint büntetőadók kivetése és a fejlesztési források megvonása helyett a magyar élelmiszergazdaság egészének kiemelt, de támogató állami figyelemre volna égető szüksége. Különösen fontos ez, mert a hazai élelmiszeripar még mindig mintegy százezer munkahelyet biztosít, elsősorban a munkanélküliség által leginkább sújtott vidéki térségekben. A kormányzatnak és az ágazat szereplőinek vállvetve kell küzdenie a belföldi piac visszaszerzése, a versenyképesség növelése és a hazai munkahelyek megőrzése érdekében.
Az ÉFOSZ felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ennek elmaradása, a különadók további emelése beláthatatlan következményekkel járhat mind a nemzetgazdaságra, mind a magyar fogyasztókra nézve, az élelmiszeripart pedig a magyar könnyűipar sorsát idéző pályára állíthatja.
Budapest, 2011. október 13.
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége







