Utóbbi árát a magyar beszállító fizeti meg. A tulajdonos-ügyvezető állítása szerint az adóhivatal ajánlásainak megfelelően, szabályszerűen és körültekintően járt el, amikor a szlovák cégnek értékesített. Ha igazak az ügyvezető állításai, akkor a NAV ajánlásainak betartásával végzett vevő ellenőrzés sem ad kellő biztosítékot az eladónak arra, hogy később nem kerül bajba.

Az adóhatóság lefoglalta a Csoki Hungária édesség nagykereskedelmi társaság – melynek cégtörténetének húszadik születésnapja alkalmából az Élelmiszer is megírta – összes készletét, ezek közül a romlandó termékeket féláron. A cég belerokkant a történtekbe, egy hete nem vesz át árut a beszállítóitól, a tulajdonos pedig kezdeményezte a 170 főt foglalkoztató cég végelszámolását.

A cukor, édesség nagykereskedelmével foglalkozó társaság 2008-ban még közel 12,7 milliárd forintos forgalmat ért el, 372,7 millió forintra rúgott az adózott eredménye. A válság megtépázta a bevételeket és a nyereséget is, az árbevétel 2009-ben 9,3 2010-ben pedig 9,6 milliárd forintot tett ki, az adózás utáni eredmény pedig 162, majd 8,4 millió forintra olvadt az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint – írja a gazdasági hírportál.

A történet akkor kezdődött, amikor átfogó ellenőrzést tartott az idén nyáron a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Csoki Hungária Kft-nél. A vizsgálat során azt a 2006-os és 2007-es évet vették górcső alá a revizorok, amelyekben a cég több mint 80 millió forint társasági adót fizetett. A vizsgálat az összes adónem tekintetében nullás eredményt hozott, mindent rendben találtak, egy vevőt kivéve.

A magyar ügyvezetőjű szlovák cég a vizsgált időszakban 350 alkalommal vásárolt a Csoki Hungária dunaharaszti telephelyén. Csaknem minden alkalommal készpénzben fizetett, átvette az árut, kitöltetette a nemzetközi fuvarokmányt (CMR), és egy vevői nyilatkozatot is tett, miszerint a megvásárolt árut Szlovákiába szállítja, és a helyi adótörvényeknek megfelelően az adót megfizeti – meséli a történetét Illés László. A cég tulajdonos-ügyvezője azt állítja, hogy a NAV első fokú jegyzőkönyve szerint az üzlet valós, nem fiktív, de a jelentés azt állítja, hogy a megvásárolt áru nem hagyta el Magyarország területét.

A magyar cég vezetősége megkereste a Magyarországon élő szlovák cég akkori ügyvezetőjét, és megkérte, hogy tegyen bíróság előtt is felhasználható nyilatkozatot közjegyző előtt, eszerint a CSOKI Hungária Kft-vel szoros üzleti kapcsolatban állt 2006-2007-ben, a megvásárolt árukat hiánytalanul Szlovákiába szállította, majd az ottani adótörvényeknek megfelelően az adót nem fizette meg, hanem más Európai Uniós országban értékesítette.

A nyilatkozatot Illés állítása szerint be is adták az adóhatóságnak a jegyzőkönyvre reagálva és kérték, hogy keressék fel a szlovák cég akkori tulajdonosát is. Október elején végül megszületett az ügyben az 50 oldalas határozat, amely a nyilatkozatot figyelmen kívül hagyva adóhiányt és bírságot, valamint pótlékot állapított meg, melynek együttes összege a cég idei várható árbevételének 10 százaléka, azaz csaknem 1,2 milliárd forint volt  – mondta Illés László.

A határozat ugyan nem jogerős, de az adóhatóság intézkedett a pénzbiztosításról: a Csoki Hungária teljes árukészletét, állóeszközeit azonnal lefoglalták, hogy mivel gyorsan romló termékekről van szó, azonnal és féláron értékesíteni kell azt. Csak azt az árut adják ki, amire egyes szállítóknak a szerződések értelmében még tulajdonjoga van, illetve a számlavezető banknak az általa nyújtott hitelek kapcsán zálogjoga. A maradék árukészlet féláron történő értékesítésével 300-400 millió forintot bukhat a társaság.  A kialakult helyzet miatt a CSOKI Hungária fizetésképtelenné vált, az ügyvezető ezért nem látott más megoldást, végelszámolást kezdeményezett cégével szemben.  A CSOKI Hungáriánál és kapcsolt vállalkozásánál dolgozó 175 ember válhat munkanélkülivé, a cég elvesztheti minden szállítóját és közel tízezres partneri körét, de az igazgató a beszállítókat azzal bíztatta, hogy harcolni fog a jogaiért.

A Gazdaság.hu megkereste a történettel a NAV-ot, de az adóhatóság közölte: nem adhat felvilágosítást a konkrét ügyben az adótitok intézménye miatt, csak abban az esetben, ha az érintett írásban feloldja titoktartási kötelezettsége alól a hivatalt; ezt azonban Illés László nem kívánta megtenni.

A Gazdaság.hu szerette volna lekérdezni az ominózus szlovák vállalkozást az ország cégtárában, de Illés László nem árulta el a cég nevét és adószámát, azonban állítja, hogy a szlovák cég a mai napig működik ugyanazzal az ügyvezetővel, és az adószáma is él. „A Csoki Hungária szabályszerűen járt el, amikor értékesítette az árut a szlovák cég részére, rendszeresen ellenőriztük a partnereiket, és lekérdeztük az adószámukat, utóbbi nem állt felfüggesztés alatt a kérdéses időszakban” – hangsúlyozta az ügyvezető tulajdonos.

A Csoki Hungáriáról egy évvel ezelőtt az Élelmiszernek nyilatkozott a tulajdonos ügyvezető és a kereskedelmi igazgató. Akkor még mosolygott a logó smiley-ja. (Részletek az Élelmiszer Szaklap, 2010, októberi szábában megjelent cikkből.)

Mekkora a Csoki Hungária piaci részesedése?

Illés László tulajdonos ügyvezető: Három kategóriát különböztetünk meg, ezek egyikében, a független kereskedők között indulásunk óta piacvezetők vagyunk: Becslésem szernt a minket követő három cégnek együtt lehet akkora forgalma, mint a miénk. Sok ügyfelünknek szállítunk már 15-20 éve, és átlagban elmondható, hogy kb. 30%-os részesedést birtoklunk egy-egy vevőnknél.

Különleges a Csoki Hungária “partnermentő” programja…
Ha észleljük, hogy egy partnerünk a költségek növekedése, a forgalom, de főként az árrés csökkenlése miatt nehéz helyzetbe kerül, szorosabbra fűzzük vel a kapcsdolatot. Ez mindig személyre, partnerre szabott, ha kell átütemezzük a fizetési határidőt, sűrűbbem szállítunk, vagy bármiben, amiben tudunk, segítünk, hiszen nekünk is alapvető érdekünk, hogy az ügyfelünk ne menjen tönkre, ne akarjon bezárni. Ha ennek ellenére az adott cég forgalmából látjuk, hogy nagy a baj, felkeressük a tulajdonost, és ha végleg abba akarja hagyni, mentőövet kínálunk neki, mégpedig úgy, hogy átvesszük a céget. Így jött létre az egri, a miskolci és a győri telephelyünk.Az ilyen átvételek esetében minden dolgozót tovább foglalkoztatunk.

Mi az, amire a leginkább büszke a Csoki Hungária húszéves történetében?
Egyrészt a töretlen fejlődésre, másrészt a dolgozókra, az itt uralkodó családias légkörre. Száz feletti a létszám, amit lépésről-lépésre értünk el. A fluktuáció gyakorlatilag nulla, a krízis elején sem küldtem el dolgozót. Nagyon régi, stabil a gárda, a munkatársak a szívemhez nőttek, szinte családtagok…

Hány boltot látnak el telephelyeikről, illetve mekkora a gyártói kör, amellyel kapcsolatban állnak?

Urbán Viktor, kereskedelmi igazgató: Közvetlenül mintegy 7000 boltot – kezdve az egészen apró üzletektől – látunk el. Ezek főleg kisboltok, de kiszolgálunk nagyobbakat is, és van olyan vevőnk is, amely önmagában tízezer kereskedőt szolgál ki- A Magyar Posta shopjait is mi látjuk el, épp úgg, mint étterem, illetve benzinkuthálózatokat, így a Lukoilt, Agipot, de ügyfeleink közé tartozik az OMV is. Összesen mintegy 10-15 ezer vevőt érünk el valamilyen módon… Mintegy 250 beszállítonk van napi forgalmunk kb. 50 millió forint. Minden magyarország gyártóval volt, van vagy lesz kapcsolatunk. A “nagyokkal” 15-20 éves az együttműködésünk. Egyébként a Csoki Hungária alapkínálatában mintegy 2500 édesség szerepel.

(Élelmiszer cikkrészlet vége /2010/)

Ismerős modell (jelenidő)

Alig egy hónapja azonban a NAV kiadott egy tájékoztatót a gabonakereskedelemhez köthető adócsalásokról, amelyek rámutatnak, hogy miként vélekedik a hatóság az ilyen esetekről. A közlemény szerint a gabonakereskedelem bűnözői körök célpontjává vált: a jellemző elkövetési alakzat első mozzanataként a gabonatermelőnél megjelenik egy magyar – vagy magyarul beszélő külföldi állampolgár –, aki egy Európai Unión belüli felvásárló képviselőjének adja ki magát, és a gabonát – a magyarországi felvásárlók ajánlatánál kicsivel jobb árat ígérve – megveszi. A termelő a közösségi értékesítésnek megfelelően a számlát áfa tartalom nélkül állítja ki. A gabona azonban ténylegesen nem hagyja el az ország területét, hanem Magyarországon belül kerül továbbértékesítésre.

Az adóhatóság megfogalmazása szerint ilyenkor sokszor a becsületes, tisztességes termelőn csattan az ostor. Abban az esetben, ha egy későbbi ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy nem közösségi értékesítésre került sor, úgy az adóhivatal a termelő által korábban adómentesen kibocsátott számla értékére felszámítja a belföldi értékesítésre vonatkozó 25 százalékos áfát, az arra eső bírságot és késedelmi kamatot, és a gazda büntetőjogi következményekkel is számolhat.

Mindezekre tekintettel az adóhivatal felhívta a gabonatermelők figyelmét, hogy az értékesítéseik során körültekintően járjanak el, és közösségi értékesítésről csak akkor állítsanak ki számlát, ha megbízható üzleti partnerrel állnak szemben. Érdemes lehet utánajárni, hogy a külföldi cég létező-e, adószáma érvényes-e, a magát képviselőnek kiadó személyt ismerik-e a külföldi cégnél.

A körhintcsalások európai gyakorlata

Az ilyen úgynevezett körhintacsalások kapcsán már számos európai bírósági ítélet született, és ezek rendre megkülönböztetnek jóhiszemű felet, az adókijátszásban résztvevő beszerzőt, illetve a csalásban szándékosan közreműködő adóalanyt is. A leghíresebb ilyen esetben, az Optigen és Bond House ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet azt mondta ki, hogy amennyiben a kereskedő nem tudott, nem tudhatott az adókijátszásról, úgy az adólevonáshoz való jogát nem befolyásolhatja, hogy a lánc későbbi részében valaki adócsalást követett el.

A Federation-ügyben viszont megállapították, hogy ha a vevő tudta, vagy alapos okkal feltételezhette, hogy adócsalást megvalósító ügyletben vesz részt, egyetemlegesen kötelezhető az adó megfizetésére. A vevő felelőssége már abban az esetben is fennáll, ha a termék árából következtethetett volna arra, hogy adócsalás esete áll fenn.

A Csoki Hungária Kft. ügyében a fentiek alapján például kérdéses, hogy miért nem lett gyanús, hogy a vevő rendszeresen készpénzért vásárol nagy összegű árut. Illés László erre azt mondta a Gazdaság.hu-nak, hogy minden külföldi vevőjük köteles készpénzzel, vagy előre utalással fizetni, és általában az előbbit választják. Az sem adott okot a gyanúra, hogy a szlovák cég, aki ebben az időben az egyik legnagyobb vevője volt ( az árbevétel több mint 10 százaléka származott tőle), kétnaponta vásárolt jelentős tételeket. Illés szerint először az adóhatóságnak sem tűnt fel a szlovák cég eljárása, hiszen az 2005-ben is rendszeresen vásárolt a CSOKI Hungáriától, ezt az évet pedig korábban már szintén átfogóan vizsgálták az adóellenőrök, és akkor nem kifogásolták sem a vevőt, sem az akkor keletkezett ügyleteket.

Mi lesz a vége?