Sajnálatos módon nemcsak az eladott árumennyiség (volumen) esett vissza, hanem az áruházak folyó áron mért bevételei is kisebbek a tavalyinál: 2010-ben 533 milliárd forintot, 2009-ben 540 milliárd forintot hagytak a vásárlók a pénztáraknál.

Az élelmiszereknél pontosan annyi volt a háztartások kiadása januárban, mint egy évvel korábban, 233 milliárd forint. Az áremelkedések miatt ez azonban 4%-kal kisebb mennyiséget jelent (kilóban, literben, darabban). Az iparcikkeknél a 174 milliárd forint év eleji bevétel 6 milliárd forinttal kisebb a tavaly januárinál, mennyiségben viszont 8% a visszaesés.

Szinte valamennyi árucsoportot az előbbiek jellemezik. A tartós cikkeknél 13%, a járműveknél 28% a visszaesés mértéke, az eladott mennyiséget tekintve.

„Üde kivétel” az üzemanyag forgalmazás, ahol a 82 milliárd forint év eleji értékesítés 13 milliárd forinttal több volt a tavalyinál, az áremelkedés miatt viszont az eladott mennyiség csaknem 10%-kal kevesebb.

A kiskereskedelemben 2010. első hónapjában az alkalmazottak száma 20 ezerrel kisebb, mint az előző év januárjában.

A kereskedelem év eleji visszaesése nagyobb a vártnál, mely több okra vezethető vissza. A háztartási energia (a hidegebb időjárás miatt többet kellett fűteni) és az üzemanyag drágulása, a hideg étkezési utalványok „hidegre tétele” korlátozták a háztartások költekezését.

Az áfa-kulcs 2009. júliusi emelése, úgy tűnik, alaposan hozzájárult ahhoz, hogy zátonyra futott a háztartások fogyasztása. A Pénzügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint 2010. első két hónapjában a költségvetés áfa-bevétele 387 milliárd forint volt, ami 10%-kal több az előző év januári 351 milliárd forintnál. A „szépséghibája” a növekménynek, hogy az 5 százalékpontos kulcsemelés nyomán a bevételek összegét tekintve hozzávetőleg 20%-kal kellene növekednie az áfa-bevételeknek 2010. első félévében, változatlan gazdasági teljesítmény mellett (2009. január-június között csak 20% volt az áfa-kulcs). Az áfakulcs-emelés fele eltűnt, feltehetően a feketegazdaságot hizlalja.