A kormány szerint, ha szükséges, állami segítséggel kell konszolidálni azokat a magyar vállalatokat, amelyek a hazai ellátás biztosításában, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, a foglalkoztatásban játszott szerepük, illetve különleges minőségű termékeik miatt kiemelt fontosságúak, illetve segíteni kell termelői, feldolgozói tulajdonba kerülésüket, cserébe az államnak átmenetileg a támogatás visszafizetéséig tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia a témában született intézkedéscsomag-tervezet szerint –  áll a vidékfejlesztési miniszter Lázár János fideszes frakcióvezető írásbeli kérdésére adott válaszában.

Lázár János azt kérdezte a miniszterelnöktől: tervezi-e a kormány a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentését, a konszolidációjában való tevékeny részvételt, és ha igen, „mikorra várható a folyamat elindulása, ezáltal Békés megyei családok egzisztenciájának, valamint a nemzetünk hírnevét öregbítő hungarikumok megmentése”. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt években tapasztalt világgazdasági válság, „továbbá az ehhez károsan kapcsolódó, 2002 és 2010 közötti pusztító MSZP-s kormányzati politika” hátrányosan érintette Délkelet-Magyarország megyéin kívül az egész országot, a hazai ipar és mezőgazdaság teljesítménye drámaian csökkent, államadósságunk mértéke drasztikusan emelkedett, e káros folyamatok pedig a Gyulai Húskombinátot fokozottan sújtották.

„A nehézségek ellenére a társaság új export piacokat szerzett, azonban a reményteljes külföldi megrendelésállomány teljesítéséhez megfelelő források, anyagi eszközök szükségesek, amelyek gazdasági válságból következő hiánya következtében a Gyulai Húskombinát likviditási helyzetében drámai viszonyok alakultak ki” –  tette hozzá Lázár János, akinek közlése szerint a társaság működése, további tevékenysége rövid időn belül leállhat, csődhelyzetbe kerülhet, amelynek nemkívánatos következménye lehet emberek százainak állásvesztése, magyar családok kilátástalan helyzetbe kerülése, valamint több, nemzetközileg elismert és szeretett hungarikum eltűnése a gasztronómiai csodák világából.

A kilencvenes években végrehajtott élelmiszeripari privatizáció eredményeként a 100 százalékos magánosítás következtében megszűnt annak a lehetősége, hogy ellátásbiztonsági, hazai termelésvédelmi célból az állam közvetlen eszközökkel is beavatkozhasson a piaci folyamatok működésébe  − olvasható Fazekas válaszában. Ellátásbiztonsági és ágazatpolitikai szempontból további veszélyt jelent, hogy Magyarországon az utóbbi években rendre jelentős élelmiszeripari vállalkozásokat zártak, illetve zárnak be csődeljárás keretében vagy a külföldi tulajdonos döntése nyomán – jegyezte meg a szakminiszter, hozzátéve: olyan esetek is előfordulnak, hogy a vállalkozást ugyan nem értékesítik vagy zárják be, de gazdasági tevékenysége vegetál, miközben az anyacég a hazai szükségleteket a külföldön működő gyáraiból elégíti ki.

A bezárások sorozata, a stagnáló, bizonytalan termelés kedvezőtlen hatással van az alapanyag termelőkre és általában a magyar agrárgazdaság egészére, hiszen kiszámíthatatlanná teszi, majd végső soron leépíti az élelmiszertermelő tevékenységet – írta

Fazekas Sándor. Mivel az élelmiszerellátás stratégiai jelentősége, az élelmezés- és piacbiztonság fenntartásának fontossága elvitathatatlan, én is úgy gondolom, hogy szükséges és indokolt megvizsgálni egyes stratégiailag kiemelten fontos területeken, illetve a valamilyen okból nehéz helyzetbe került, de fontos nemzeti ellátási vagy éppen márkavédelmi érdeket szolgáló élelmiszeripari vállalatok esetében az állami segítséggel végrehajtott konszolidáció lehetőségét. Ilyen vállalatnak tartjuk a nagy múltú Gyulai Húskombinátot" – olvasható a tárcavezetői válaszban.

Fazekas Sándor közölte azt is, hogy a vidékfejlesztési tárca vezetése valamennyi olyan államtitkárság szakértőinek bevonásával, akiknek feladatuk, felelősségük van a magyar élelmiszeripar működésében, egy munkabizottság felállítását kezdeményezte, amelybe bevonta az érintett társtárcák munkatársait is. A munkabizottság összeállított egy olyan intézkedéscsomag-tervezetet, amely az élelmiszeripart leginkább sújtó problémák enyhítését szolgálhatja, és amelyet a miniszter megvitatás céljából 2012 februárjában a Versenyképességi Tanács elé terjeszt.

A javasolt intézkedéscsomag részét képezi, hogy „azokat a magyar vállalatokat, amelyek a hazai ellátás biztosításában, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, a foglalkoztatásban játszott szerepük, illetve különleges minőségű termékeik miatt kiemelt fontosságúak, szükség esetén az EU versenypolitika rendelkezéseinek tiszteletben tartásával állami segítséggel kell konszolidálni, illetve segíteni kell termelői, illetve feldolgozói tulajdonba kerülését. A támogatásért cserében az államnak átmenetileg a támogatás visszafizetéséig tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia” –  tájékoztatott Fazekas Sándor.

Hozzátette azt is, kezdeményezni kell azoknak a jogszabályoknak a módosítását, amelyek akadályozhatják a konszolidáció, a reorganizáció hatékony, átlátható végrehajtását. Ezzel kapcsolatos feladat a szóba kerülő vállalkozások körének felmérése, megfelelő konstrukciók kialakítása, forrás biztosítása, amelyet az érintett társszervekkel (a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Fejlesztési Bank) együttműködésben kívánnak végrehajtani.