A piacra jellemző, hogy a szlovákok és a lengyelek aktívak – mind a vevői, mind az eladói oldalon –, és bár nem ritkán fordulnak meg a piacon román felvásárlók, a magyar kereslet olyan erős, hogy a mostani növekvő szlovák igények önmagukban nem befolyásolják a piaci árakat.
A nagybani klasszikus terménytőzsde, amely egyaránt kínál szabolcsi almát, hevesi dinnyét és Hamburgban behajózott közép-amerikai banánt vagy észak-afrikai, kifejezetten magyaroknak termesztett tölteni való paprikát. Bár van olcsóbb piac a régióban, de a budapesti szervezettsége és a felkínált árumennyiség olyan jelentős, hogy a környékbeli piacok képtelenek labdába rúgni mellette.
Az élelmiszerárakat idén a gyenge magyar fogyasztás tartotta kordában, csak azon termékeknek „szállt el” az ára, amelyeknél szignifikánsan kisebb volt az árualap. Ahol nem mutatkozott nagyságrendi csökkenés, ott nem mentek feljebb az árak – a budapesti nagybani piacon sem.
A fehérrépa idén háromszor többe került, de a sárgarépa ára nem változott. A hagyma ugyancsak sokat drágult, míg az alma ára változatlan maradt. Salátából, burgonyából kevesebb van, de az árnövekedés nem drasztikus és a változások augusztus felé haladva kisebb kilengéseket mutatnak. Az igazi pörgés a júliusi hetekben volt, a nagybani legforgalmasabb időszaka ez a hónap, ám a mezőgazdaság legalább két hetet „csúszott”, így a zöldség-gyümölcs dömping alaposan „beleharap” az augusztusba is.
Most az látszik, hogy zöldségből ugyanannyi áru érkezik, mint tavaly – talán mert a gazdák újra használni kezdték a nagybani piac erejét –, ez a cég árbevételéből is látszik. Gyümölcsből viszont érezhetően kevesebb van a placcon, az árakat az import tartja kordában. A nagybanin a magyar termelő mellett az importőr csücsül és gyakran egymás érdekeivel szemben üzletel, jellemzően ordibálás és gyümölcsborogatás nélkül. A Budapesti Nagybani Piac Zrt. a termelők és forgalmazók helypénzeiből él, a flaszteren megforduló árumennyiségre nincs hatással.