Államtitkár úr, milyen stádiumban van jelenleg a rendelet?

A kerekasztal-beszélgetésen nagyon sokféle vélemény elhangzott, amelyek között számos megfontolandót, illetve szélsőséges vélemény is hallhattunk. Mindez jól mutatja, hogy mennyire kényes és sokrétű kérdésről van szó. Ugyanakkor ez a vitafórum azt is megerősítette bennünk, hogy rendkívül fontos ennek a problémának a mielőbbi orvoslása. A március végén lezajlott esemény óta a rendelet tervezetének háromféle változatát készítettük el, és politikai vitát is lefolytattunk velük kapcsolatban. A három változatból végül egyet terjesztettünk fel elfogadásra.


Ez a változat hogyan határozza meg a magyar termék definícióját?

A tervezet háromféle alternatívát nyújt a Magyarországon készült termékek megjelölésére.  Eszerint a „magyar termék” elnevezést a jövőben csak a 100%-ban magyar alapanyagokból készült, feldolgozott élelmiszernél használhatják a gyártók, forgalmazók. A fűszerezés és egyéb adalékanyagokkal kapcsolatban öt százalék a megengedett importküszöb aránya. A tervezet által meghatározott második kategória a „hazai termék”, amely már nagyobb mozgásteret biztosít a gyártóknak. Ezt az elnevezést azok a feldolgozott élelmiszerek viselhetik majd, amelyeknél 51 vagy annál magasabb a magyar alapanyag aránya. A harmadik elnevezés pedig a „hazai feldolgozású termék”. Ezt a kategóriát azért tettük bele a tervezetbe, mert vannak olyan élelmiszer-alapanyagok – mint például a kakaó vagy a kávé –, amelyeket természetszerűleg nem termesztenek nálunk, ugyanakkor a teljes feldolgozási folyamat itt zajlik Magyarországon. Azért tartottuk fontosnak, hogy így differenciáljunk, mert így a vásárló is könnyebben felismeri a minden porcikájában magyar termékeket, illetve azokat, amelyek ugyan nem minden ízében hazaiak, de előállításukkal például munkahelyek működnek és teremtődnek nálunk. Tehát könnyen tud tájékozódni és választani a hatalmas kínálatból, ha neki fontos szempont a hazai ipar támogatása.  

Hogyan történik majd a jelölés?

A jelöléssel kapcsolatban mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy önkéntes alapon működik majd. Senkit sem szeretnénk arra kényszeríteni, hogy használja ezeket a megkülönböztető feliratokat. Ha viszont a terméken szerepel valamelyik elnevezés, annak meg kell felelnie a kritériumnak. Ha nem felel meg, az hatósági büntetést von maga után.

Ki és hogyan ellenőrzi ezt?

Az ellenőrzést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrző hatósága végzi majd, a mintavétel szúrópróbaszerűen történik. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy jogszerűtlen a megnevezés használata, úgy 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedő büntetés róható ki, mint más egyéb élelmiszer-ellenőrzés kapcsán felmerült szabálytalanság esetén.

Becslése szerint mennyire szűri meg a jelenleg ilyen vagy hasonló elnevezéssel futó termékek körét ez a rendelet?  

Nagyon nehéz erre választ adni, mert pillanatnyilag nagy káosz uralkodik ezen a területen. Véleményem szerint a jelenleg ilyen vagy ehhez hasonló megnevezéseket viselő termékeknek kevesebb mint a fele, talán 15-20 százaléka viselhetne a továbbiakban ilyen tartalmú elnevezést, hiszen jelenleg nagyon sokan visszaélnek ezekkel a fogalmakkal. Hangsúlyozom, ez csak becslés, erre vonatkozóan nincsenek valós, objektív adataink.  

Ez azt jelenti, hogy jó néhány gyártónak, forgalmazónak le kell majd cserélnie a csomagolóanyagát…

Ez valóban így van, de természetesen senkit sem szeretnénk azonnali csomagolóanyag-váltásra kényszeríteni. Terveink szerint körülbelül egyéves átmeneti időszak szükséges az átálláshoz. Ennyi idő elegendő lehet a csomagolás áttervezésére, legyártatására.

Mikorra várható végleges eredmény a rendelettel kapcsolatban?

Jelenleg a miniszter úr aláírására vár a tervezet. Ha ez megtörténik, ki kell küldenünk Brüsszelbe notifikálásra a rendeletet. Ez a folyamat két-három vagy akár hat hónapot is igénybe vehet. A legfontosabb lépéseket megtettük, bízom benne, hogy azért még az idén sikerül pontot tenni a kérdés végére, és segítene tisztázni a jelenleg még zavaros képet, ugyanakkor valamelyest segítené a nálunk készült élelmiszerek piaci érvényesülését is.