A decemberi utolsó ülések egyikén, 20-án este fontos törvényt fogadott el a Tisztelt Ház. A Font Sándor nevével fémjelzett előterjesztést 305 igen, 3 nem, 39 tartózkodó szavazattal fogadták el. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvény legfontosabb célja a röviden „tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény” pontosítása, kiegészítése, de a „bortörvény”, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, a „mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló” törvény egyes pontjait is módosítja. Mint ilyen nagyon fontos és sürgős feladatok elé állítja a kereskedőket és beszállítókat. Olyannyira, hogy több rendelkezése február elsejétől lép életbe.

Az előterjesztő szerint a sietség oka, hogy a törvény korábbi formájában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, illetve meg kívánják akadályozni a válságadó továbbhárítását a beszállítókra. Ennek érdekében leginkább a tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősülő tevékenységek kerültek pontosításra.

A tisztességtelen forgalmazói magatartás módosításai

A törvény hatása máris érzékelhető, hiszen a hírek szerint több kereskedelmi lánc alakítja át üzletpolitikáját. Az általam évekkel ezelőtt „kettősárrés-technikának” elnevezett módszer nehezen tartható tovább fenn. A törvény legfontosabb megállapításai szerint a tisztességtelen forgalmazói magatartás meghatározása ugyanis a következők szerint módosul:

– a tiltott magatartások közé került a fix bónusz és a logisztikai díj vagy hozzájárulás;
– akciós értékesítésnél a beszállítói hozzájárulásnak nemcsak időben, hanem mennyiségben is egyeznie kell a végső fogyasztónak nyújtott akció mértékével;
– a fizetési határidő számításának kezdő időpontját a leszállítástól kell számítani, és pontos szabályokat határoz meg a felek együttműködése vonatkozásában az akciók végén történő elszámolás esetére;
– a 30 napos fizetési határidő a „rendtartási” törvényből átkerül ide;
– a számlakompenzációt tizenöt napon belül jelezni kell a beszállítónak;
– a beszállító számlakiállítása nem köthető az átvételen felül további feltételhez, így például teljesítésigazoláshoz;
– ha a kereskedő hibás számlát kapott, azt öt napon belül jeleznie kell a beszállítónak;
– kiterjesztik a beszállító fogalmát;
– pontosították az önköltség alatti értékesítés tilalmát;
- szűkül a mennyiségarányos jutalék, kedvezmény, díj felszámításának lehetősége.

A kormány tehát egyre határozottabb lépéseket tesz az élelmiszerláncon belüli egyenlőtlen érdekérvényesítő képesség és jövedelemeloszlás korrigálása felé. Meggyőződésem, hogy ezen az úton is további intézkedésekre számíthatunk, de a kormány élelmiszeripart, és -piacot érintő intézkedéseinek sora is bővülni fog az előttünk álló hónapokban. Az Élelmiszer szaklap olvasói ezekről rendszeresen tájékoztatást kapnak majd.