Megállt a bolthálózat évek óta tartó csökkenése
2010. április 06. 14:34
Mindegyik hazai régióban emelkedett a boltok összes eladótere.
A koncentrációt a fogyasztók igényeinek változása és a boltláncok terjeszkedése kölcsönhatásban ösztönzi
Megállt az élelmiszerboltok számának évek óta tartó csökkenése tavaly. Összesen 19 900 általános élelmiszer-üzletet regisztrált a Nielsen piackutató vállalat cenzusa Magyarországon, év végén; szinte ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Nem mérséklődött az 50 négyzetméteres és annál kisebb üzletek száma sem. Többek között ezt állapította meg a Nielsen a piackutató vállalat.
Habár a boltszám lényegében változatlan, a kereskedelmi hálózat tovább koncentrálódik. Emelkedett ugyanis mind a hiper- és szupermarketek, mind a diszkontok száma: A hipermarketek száma 137-ről 152-re nőtt egy év alatt. A főleg szupermarketet és diszkontot egyesítő 401-2 500 négyzetméteres csatorna pedig 1 007-ről 1 070-re bővült.
A koncentrációt a fogyasztók igényeinek változása ösztönzi, kölcsönhatásban a boltláncok terjeszkedésével. A magyar vásárlók boltválasztásnál legfontosabbnak azt tartják, hogy egy üzletben vehessenek meg mindent, amire szükségük van. Utána következik, hogy a polcokon könnyen és gyorsan megtalálják, amire szükségük van. Harmadik fontos szempont, hogy a megvásárolt árucikkek megérjék az árukat, a Nielsen új fogyasztói kutatásai alapján.
Szintén a modern üzlettípusok térnyeréséről tanúskodik az eladótér növekedése. Ugyanis a hazai általános élelmiszer-üzletek összes eladótere az előző évhez képest 4 százalékkal nőtt tavaly, és elérte a 3,05 millió négyzetmétert.
A cenzus szerint a lakóhely közeli hagyományos üzletek közül az 50 négyzetméteresek és kisebbek száma stabil maradt. 11 450-et regisztrált a Nielsen, hasonlóan az egy évvel korábbihoz.
Mindez a 201-400 négyzetméteres boltok rovására történt. Azokból ugyanis 160-nal kevesebbet regisztrált december végén a Nielsen, mint egy évvel korábban.
Figyelmet érdemelnek a bolthálózat regionális különbségei. Amíg ugyanis a boltszám a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrális régióban, valamint délkeleten nőtt, addig az ország többi részében csökkent.
Viszont az üzletek összes eladótere valamennyi régióban emelkedett, egyik évről a másikra.
Tíz év alatt 5 ezer 700-zal lett kisebb az általános élelmiszer-boltok hálózata. A 2000. év végén ugyanis 25 ezer 630 üzletet regisztrált a Nielsen. Aztán 2004. végén 23 ezer 960-at, majd 2008. végén 19 ezer 935-öt. Legutóbb pedig, 2009 végén 19 ezer 900-at.
A háztartási vegyiárukat és kozmetikumokat is forgalmazó élelmiszer-boltok év végi, 18 470-es száma 80-nal magasabb, mint egy esztendővel korábban. Ebből a szempontból is megállt az évek óta tartó csökkenés.
Megállt az élelmiszerboltok számának évek óta tartó csökkenése tavaly. Összesen 19 900 általános élelmiszer-üzletet regisztrált a Nielsen piackutató vállalat cenzusa Magyarországon, év végén; szinte ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Nem mérséklődött az 50 négyzetméteres és annál kisebb üzletek száma sem. Többek között ezt állapította meg a Nielsen a piackutató vállalat.
Habár a boltszám lényegében változatlan, a kereskedelmi hálózat tovább koncentrálódik. Emelkedett ugyanis mind a hiper- és szupermarketek, mind a diszkontok száma: A hipermarketek száma 137-ről 152-re nőtt egy év alatt. A főleg szupermarketet és diszkontot egyesítő 401-2 500 négyzetméteres csatorna pedig 1 007-ről 1 070-re bővült.
A koncentrációt a fogyasztók igényeinek változása ösztönzi, kölcsönhatásban a boltláncok terjeszkedésével. A magyar vásárlók boltválasztásnál legfontosabbnak azt tartják, hogy egy üzletben vehessenek meg mindent, amire szükségük van. Utána következik, hogy a polcokon könnyen és gyorsan megtalálják, amire szükségük van. Harmadik fontos szempont, hogy a megvásárolt árucikkek megérjék az árukat, a Nielsen új fogyasztói kutatásai alapján.
Szintén a modern üzlettípusok térnyeréséről tanúskodik az eladótér növekedése. Ugyanis a hazai általános élelmiszer-üzletek összes eladótere az előző évhez képest 4 százalékkal nőtt tavaly, és elérte a 3,05 millió négyzetmétert.
A cenzus szerint a lakóhely közeli hagyományos üzletek közül az 50 négyzetméteresek és kisebbek száma stabil maradt. 11 450-et regisztrált a Nielsen, hasonlóan az egy évvel korábbihoz.
Mindez a 201-400 négyzetméteres boltok rovására történt. Azokból ugyanis 160-nal kevesebbet regisztrált december végén a Nielsen, mint egy évvel korábban.
Figyelmet érdemelnek a bolthálózat regionális különbségei. Amíg ugyanis a boltszám a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrális régióban, valamint délkeleten nőtt, addig az ország többi részében csökkent.
Viszont az üzletek összes eladótere valamennyi régióban emelkedett, egyik évről a másikra.
Tíz év alatt 5 ezer 700-zal lett kisebb az általános élelmiszer-boltok hálózata. A 2000. év végén ugyanis 25 ezer 630 üzletet regisztrált a Nielsen. Aztán 2004. végén 23 ezer 960-at, majd 2008. végén 19 ezer 935-öt. Legutóbb pedig, 2009 végén 19 ezer 900-at.
A háztartási vegyiárukat és kozmetikumokat is forgalmazó élelmiszer-boltok év végi, 18 470-es száma 80-nal magasabb, mint egy esztendővel korábban. Ebből a szempontból is megállt az évek óta tartó csökkenés.
(forrás:
elelmiszer.hu )
