A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy  a  kormány népesedési, demográfiai földprogramját végrehajtsa.

A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével.

A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő.

A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé.

A földek hasznosításának fő szabálya, a nyilvános pályáztatás.

Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ezért a korábbi szerződéseknél nem kell szerződést módosítani.

A Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket. Az állam tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért felelős miniszter – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján – gyakorolja az alap felett.

A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű (100 millió Ft vagy 100 hektár feletti) földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt.

Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításából származó bevételeket, földvásárlásra valamit a földbirtok politikai irányelvek megvalósításra kell fordítani.

Az állami tulajdonban lévő erdőket nem lehet eladni.

A  Termőföldről szóló törvény módosításának  a célja, hogy megakadályozza a földspekulációt és a zsebszerződéseket.

Az új törvényben változik az elővásárlási jog sorrendje. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően „piaci szereplőként” tudjon fellépni.

A földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam elővásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelyből tartós, örökölhető földbérleti jogot ad elsősorban a gazdálkodó családoknak valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2-3 gyermeket felnevelnek.

A törvény újraszabályozza a „helyben lakó” definícióját.  Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 km-en belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.