Egy kirobbanó nyilatkozatháború jelzi, hogy továbbra sincs béke az élelmiszer-ágazatban. Furcsa módon a perpatvar éppen az egyetértést megteremteni hivatott törvény, pontosabban az ahhoz fűzött hatósági állásfoglalás miatt újult ki ismét. A Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) január 29-én állásfoglalást adott ki a mezôgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény, rövidebb nevén a termékpályatörvény kapcsán. A dokumentum kiverte a biztosítékot az Országos Kereskedelmi Szövetségnél (OKSZ). A kereskedelmi érdekképviselet szerint az ominózus állásfoglalás a korábbiakkal ellentétes tartalmú volt. Például a hivatal korábban úgy foglalt állást, hogy a logisztikai díj elfogadható a kereskedô szolgáltatás ellenében, késôbb viszont ezt költségnek minôsítette. Berzenkedtek a kereskedôk amiatt is, hogy a február 1-jén, hétfôn életbe lépô törvény elôírásainak csak akkor tudtak megfelelni, ha beszállítói szerzôdéseiket az MSZH január 29-én, pénteken közzétett elvárásainak megfelelôen egy hétvége alatt átdolgozzák. Az OKSZ harmadik fô kifogása az volt, hogy az MSZH túllépett a törvényes kereteken. Például közvetett módon vizsgálhatja az árrést, vagy éppen intézkedhet a felek közötti vitás ügyekben. Az érdekképviselet mindezek miatt az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bizottsághoz fordul.
Reagált a Szakigazgatási Hivatal is
Az MSZH közleménnyel reagált az ôt ért vádakra. Objektivitást és partneri viszonyt ígért és értetlenkedett. Közleménye szerint az érintettek kértek segítséget a törvény értelmezéséhez, és errôl hosszasan egyeztettek is, egészen január 15-ig. Az OKSZ azonban december 18. után már nem kért újabb egyeztetést. A hivatal mindenesetre jelezte, hatékonyan és konzekvensen lép majd fel a törvény betartása érdekében, konkrét döntéseit pedig a bíróság elôtt meg lehet támadni. A hatóság nem maradt egyedül. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ugyancsak közleményt adott ki, amelyben üdvözölte a lépést, és hiánypótlónak nevezte a termékpályatörvényt, amelynek „alkotmányosságához kérdés sem férhet.” Az élelmiszeripar szerint a kereskedôk is pozitívan álltak a végrehajtáshoz, és igyekeztek megfelelni a törvény elôírásainak. Dolgukat megkönnyítette az MSZH állásfoglalása, elôírásait be is építették üzletszabályzatukba. Az ÉFOSZ úgy fogalmaz: mind a törvény, mind az állásfoglalás hozzájárul, hogy a kereskedôk és a beszállítók közti viszony jogszerű, tisztességes és átlátható legyen.
A legmorcosabbak a termelôk
A közlemények jelzik, a felek nem ásták el a csatabárdot, csak nem lengetik már olyan
látványosan. A termelô, gyártó és kereskedô vállalkozások háza tájáról származó
információink megerôsítik ezt a helyzetjelentést. A legmorcosabbak a mezôgazdasági
termelôk. Amikor ugyanis az agrártárca elkezdte összekovácsolni az agrárbékét,
és tetô alá hozta az agrár etikai kódexet, abban még benne voltak. A kódex bukása
után megalkotott törvénybôl azonban már „kifelejtették” ôket. A gazdálkodók leginkább
attól tartanak, hogy a szakminisztérium aktív háttértámogatásával az élelmiszeripar
rákényszeríti a kereskedôket arra, hogy mondjanak le hasznuk egy részérôl. Semmi garancia nincs ugyanis arra, hogy a feldolgozók majd osztoznak gyôzelmük gyümölcsein a termelôkkel. Nem teljesen elégedett az élelmiszeripar sem. Szereplôi kezdenek rájönni, komoly politikai támogatás ide vagy oda, nem biztos, hogy csatát tudnak nyerni. Egyrészt a gazdasági válság miatt a kereskedôk forgalma lecsökkent, a megmaradt vevôk pedig az olcsó termékeket keresik. Ilyen piaci helyzetben pedig a kereskedôk, ha akarnák, se tudnák tovább csökkenteni amúgy is apadó bevételeiket. A törvénnyel tehát aligha lehet növelni a beszállítók jövedelmezôségét. Keserű lehet a szájíze az élelmiszeripari vállalkozásoknak az elôírások nemzetközisége miatt is. A törvény ugyanis
elvben ugyanúgy védi a multinacionális üdítôital-gyártó céget, mint a házitésztakészítô
magyar mikrovállalkozást. Mivel a beszállítók között is késhegyig menô harc dúl a kereskedôk kegyeiért, sokan úgy élik meg, hogy az amúgy is elônyben lévô, komoly
érdekérvényesítô képességű multik a törvénnyel újabb fegyvert kaptak a kezükbe,
amelyet felkészült jogászaik minden bizonnyal hatékonyabban fognak forgatni, mint a magányos harcosként küzdô kisvállalkozók. Megosztja a beszállítókat az is, hogy egyes díjakat költségnek minôsített az agrártárca. A legtöbb helyen a logisztikai díj miatt aggódnak, mert attól tartanak, hogy díj hiányában a kereskedôk felhagynak a beszerzés szervezésével, és ezt a munkát üzleti partnereikre bízzák.
Tuti módszert kell kitalálni
Kényelmetlen a törvény a boltok működtetôi számára is. Ki kell találniuk ugyanis azokat a „bűvésztrükköket”, amelyekkel immár jogszerűen, de ugyanúgy megkaphatják beszállítóiktól a nekik járó részesedést. Ráadásul tuti módszert kell kitalálni, mert a csökkenô forgalom mellett minden fillérre szükségük van. Sokan gondolkodnak azon, hogy kivonják magukat a törvény hatálya alól, és külföldön intézik majd beszerzéseiket. Hogy ez valós veszély, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy Sólyom László is felhívta rá figyelmet a termékpályatörvényhez fűzött kritikájában. Ez a lépés viszont nem kis szervezést igényel, ráadásul hatása kétséges. A környezô országokban ugyanis a magyarhoz hasonló rendelkezések működnek, távolabbról pedig nem minden terméket éri meg behozni. Mindeközben fél szemmel azért nem árt követniük az MSZH tevékenységét, hiszen a minisztérium prominensei égre-földre esküdöznek, lesz pénz, paripa és fegyver
a törvény betartatására. Nagy kérdés, a lelkesedés mire lesz elég. Az agrárrendtartási
törvény elôírásai ellen ugyanígy berzenkedtek a kereskedôk, ugyanígy szigort ígért a hatóság, eljárás mégis csak elvétve indult a beszerzési ár alatti értékesítés vagy a 30 napos fizetési határidô túllépése miatt.
Elhúzódtak az éves tárgyalások
kereskedôknek és a beszállítóiknak korábbanA képlékeny helyzetet és a felek közti feszültséget mi sem mutatja jobban, mint az éves tárgyalások elhúzódása. Több helyrôl megerôsített információink szerint a máskor az elôzô év utolsó negyedévében befejezôdô szerzôdéskötési idôszak januárban még javában tartott. És nem csak az OKSZ által kifogásolt képlékeny helyzet miatt. A csak a kondíciókról kellett megegyezniük,
most a termékpályatörvény miatt új üzleti viszonyokat kellett kialakítaniuk. Hogy mit hoz a jövô, azt ma még senki sem tudja. Valószínűleg a felek alkalmazkodnak majd az új viszonyokhoz, és új alapon ugyan, de minden marad majd a régiben. A legfontosabb
problémán ugyanis nem változtatott a törvény: a beszállítók érdekérvényesítô képessége
cseppet sem változott. A legnagyobbak közülük néhány százalékot hasítanak ki maguknak egy áruházlánc forgalmából, miközben az adott kereskedô meghatározó
partnernek számít a beszállítók döntô többsége számára. Ezen a helyzeten azonban egyetlen jogszabály sem képes változtatni, csak a beszállítók maguk.