Márkatenger. Akármelyik fesztiválon is sétál a látogató, úgy érzi magát, mint egy BNV-n, csak a körülmények nomádabbak. A Balaton Soundon szinte alig található olyan programhelyszín, amelyen nem virít ott valamelyik támogató logója. Van itt AXE Rise up zuhanyzóna, Nivea Lounge, Heineken napozóstég. A fesztiválok nincsenek meg a szponzorok nélkül, s a támogató cégek is jelentős hasznot könyvelhetnek el, ki forintban mérhetőt, ki „csak” imidzsnövelőt. Az egymásrautaltság eredményeként beszélhetünk ma már Soproni Volt Fesztiválról, Heineken Balaton Soundról, s a Szigetet is csak egy lépés választotta el attól, hogy felvegye a Vodafone vezetéknevet. A legnagyobb rendezvénytől, a Szigettől idén 2,7 milliárd forint bevételt vártak a szervezők, ami kicsivel haladja meg a tavalyi 2,6 milliárd forintot. Ez az összeg idén – a válság számlájára írhatóan – a kisebb arányú jegyértékesítésből (70%) és a több szponzori pénzből és szolgáltatásból (kb. 810 millió forint) tevődik össze.

Eredmények

Érdemes két csoportra osztani a támogató cégek körét: az egyikbe tartoznak azok, akik konkrét eladást is bonyolítanak termékeikkel – többségükben az alkoholos- és üdítőital-gyártó cégek –, a másikba a promóciókkal megjelenő vállalatok, hiszen az eredményesség utóbbiak esetében „csak” márkaismertség-növelésben mérhető. Az ital – különösen kánikula idején – jól fogy. A szokatlanul hűvös május és június után a Drehernél is nagyon örültek a napos heteknek, hiszen a sörfogyasztást az időjárás is befolyásolja. Ám a kereskedők keze erősen meg van kötve, ugyanis a szervezők határozzák meg az árusítható termékek körét és az árakat is, bekerülni pedig nem könnyű. Sörből például csak egyfélét csapolnak, annak a cégnek a termékét, amely „jegyzi”, vagyis támogatja az eseményt. A kereskedők egységes áron veszik át a termékeket, ezeket aztán előre meghatározott profitszázalékkal adhatják el. Ez a szponzornak is jó, hiszen a hosszú távú szerződések miatt a konkurencia jó időre kizárva, például ahol a Coca-Cola támogat, ott evidens, hogy nem kapható Pepsi termék. Mit tehet ilyenkor a konkurens? Keres egy másik fesztivált, előbbi példa esetében a Pepsi a Coca érdekeltségén kívül eső EFOTT-ot, Hegyalját és Campust támogatja. A vállalatok akkor szponzorálnak, ha nagy a látogatottság, és illeszkedik arculatban egymáshoz a rendezvény meg az adott márka. A Heineken Hungária ezért prémiumsörével inkább az áraiban is prémiumkategóriás balatoni rendezvényen jelenik meg, míg a VOLT fesztiválon a Soproni márkával. Ahogy az Unilevernél nyilatkozták, ma már egy magára valamit is adó márkának meg kell jelennie ezeken a fesztiválokon. Igaz, egyre több a külföldi vendég – ez a Sziget esetében már több mint a látogatók fele! –, ezért itt a magyar márkák kissé hátrébb szorulnak. Üdítő kivétel például a Rézangyal pálinka, hiszen a márkát a fesztiválokon tapasztalt, prémiumpálinkára való igény hívta életre, a brand itt jelent meg először, és innen nőtte ki magát azzá, ami. A konkrét termékeladást nem végző márkák is kivívták nélkülözhetetlen szerepüket, hiszen a napközbeni pangás idejére ezen cégek aktivációi, promóciói, sportversenyei, vetélkedői kínálnak programot. A megjelenéseknek se szeri se száma, ki kreatívabb, ki egyszerűbb bulimarketingre hangol. Az eredményeket tekintve elég nagy szórást mutatnak a cégek: a csökkenő eladástól (Pepsi), a minimális veszteségtől (Kotányi) a 60%-os bevételnövekedésig (Nemiroff) leginkább a „nincsenek még pontos adataink” ívre fűzhetők fel a válaszok. Egy biztosan kiderül: a nyári bulikon mindenki jól érzi magát, ha másért nem, ezért már megérte!

Márkamegjelenések brandenként itt találhatóak: