Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési tárca irányítója a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón Magyarország legfontosabb érveként említette a külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítására, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak fele-harmada a belföldi földár.

Fazekas Sándor utalt arra is, hogy a kérés megfogalmazását megelőzően számos tárgyalást folytatott az ügyben kompetens külföldi szakpolitikusokkal, köztük az unió illetékes főbiztosával is. Megemlítette: a magyar törekvéseket támogatja Franciaország, Lengyelország, Románia, Bulgária, valamint a V4-országok is.

A miniszter aláhúzta: a magyar termőföld tulajdonának kérdésköre mindenkit érint, függetlenül attól, hogy kapcsolatban van-e a mezőgazdasággal vagy sem, ezért az nemzeti ügy. Nem volna jó, ha a magyar termőföld tulajdona körül spekulatív ügyletek is felbukkannának, és a földmoratórium meghosszabbítása ezt a lehetőséget is ki kívánja zárni. Ezért Magyarország szeretné, ha a külföldiek földvásárlási tilalmát meghosszabbítanák 2014. április 30-áig.

Annak érdekében, hogy a magyar termőföld hosszú távon a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálhassa, új birtokpolitikai koncepciót kíván létrehozni a kormányzat, amely a húsz évre tervezett agrárprogram részét képezi. Ez határozott irányt jelöl ki a magyar mezőgazdaság számára. E koncepció részeként módosították a földtörvényt a közelmúltban úgy, hogy az államot minden földügylet során elővásárlási jog illesse meg. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, amely szerdán kezdte meg működését, szintén az új birtokpolitikai célok megvalósítását szolgálja. Magyarországon most 1,7-1,8 millió hektár van állami tulajdonban, és az a cél, hogy az állami földeknek is legyen gazdája. Ennek figyelembevételével kívánja a továbbiakban haszonbérbe adni a Nemzeti Földalap az állami tulajdonban lévő földeket, valamint azt is szem előtt tartja, hogy mindazok a fiatal gazdálkodók, akik a mezőgazdaságból szeretnének megélni, szintén megművelhető földterülethez jussanak.

Fazekas Sándor emlékeztetett arra: az állami földek bérbe adásából származó jövedelem – ez évente 8-10 milliárd forint – azt szolgálja, hogy az állam vásárolni tudjon a földpiacon, és annak dinamikus szereplőjévé váljon.

A miniszter közölte, hogy szerinte a magyar földmoratórium kérésének ügyében az unió még ez év őszén dönthet. A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarországon a földforgalom mértéke éves szinten eléri a 150-200 ezer hektárt. A földárak között ugyanakkor jelentős, néha 50, de akár 100 százalékos eltérések is lehetnek, attól függően, hogy az ország mely területén található az adott termőföld.
Fazekas Sándor közölte: a birtokrendezés ügye napirenden van, de az a hosszú távú agrárprogram része.

Az intézkedés szükségességét bizonyító részletes érvekkel alá kell támasztania Magyarországnak a földmoratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmét ahhoz, hogy az Európai Unió jóváhagyja – hangoztatta szerdán az EU-Bizottság egyik szóvivője.

Roger Waite megerősítette, hogy az országnak jogában áll kérelmeznie a 2011. április 30-án lejáró földmoratórium meghosszabbítását további három évvel.
A bizottság mindazonáltal tüzetesen megvizsgálja a magyar kérést, amint kézhez vette azt – szögezte le.
Más EU-források szerint a bizottságot aggasztja az a tény, hogy a mezőgazdaság területén az elmúlt években csökkent a Magyarországra érkező külföldi befektetés, és ennek a szempontnak szerepe lehet a magyar kérés elbírálásakor.