A legutóbbi példa az amerikai Auctiva szoftvergyártó vállalat, amely augusztusban került a kínai Alibaba tulajdonába – hasonlóan egy másik amerikai céghez, a Vendióhoz, amelyet júniusban vásárolt fel a kínai vetélytárs. Közismert példa az IBM személyiszámítógép-ágazatának a sorsa, amelyet néhány évvel ezelőtt a kínai Lenovo szerzett meg, vagy a svéd Volvo autógyáré, amelyet idén vásárolt meg a többségi tulajdonos Fordtól a Zhejiang Geely Holding Company.

Egy német hetilap nemrég elképesztő számadatokkal megtűzdelt statisztikát közölt kínai cégek világméretű befektetéseiről. Eszerint 2005 és 2010 között az egyes földrészeken, illetve régiókban eszközölt tranzakciók értéke a következőképpen alakul:

Egyesült Államok és Kanada: 33,7 milliárd dollár
Közép- és Dél-Amerika: 43,9 milliárd dollár
Európa: 36,7 milliárd dollár
Fekete-Afrika (Szaharától délre): 31 milliárd dollár
Arab világ (Észak-Afrikával együtt): 32,9 milliárd dollár
Észak- és Nyugat-Ázsia (Oroszországgal és Indiával együtt): 35,8 milliárd dollár
Délkelet-Ázsia: 29,7 milliárd dollár
Ausztrália: 33,3 milliárd dollár

A globális befektetések értéke öt év alatt meghaladja a 266 milliárd dollárt.

A nyugati országokban meghonosodott fejlett technológiák vásárlása elengedhetetlen Kína számára ahhoz, hogy följebb kerüljön a hozzáadottérték-rangsorban. Peking is tudatában van annak, hogy olcsó tömegtermékekkel nem lehet hosszú távon jólétet, magasabb életszínvonalat biztosítani a lakosságnak. Ennek jegyében adott az állami vállalatokat irányító hatóság (SASAC) 2009-ben a utasítást a világméretű terjeszkedésre és „bevásárlásra”.

Míg Nyugaton korszerű technológiákra vetnek szemet kínai cégek, addig a harmadik világ országaiban nyersanyagok, ásványi kincsek jelentik a beszerző körút célpontját, mégpedig már a 90-es évek óta. Jó példa erre Angola, amely idén Kína első számú olajszállítójává vált, megelőzve Szaúd-Arábiát. A dél-afrikai országból március óta napi 640 ezer hordó kőolaj indul útnak tankhajókon Kínába.

Peking a fekete aranyért milliárdos hitelekkel fizet, a kamatszint (1,5%) igen nagylelkűnek számít a nemzetközi pénzpiacon.