A konzervet Hans Feldmeier, egy német férfi kapta Rostock közelében még diákként 1948-ban amerikai segélycsomagban. Azóta őrizte, bár nem heves nosztalgia okán, hanem egyszerűen nem volt szíve kidobni. A minap azután az immár 87 éves férfi – aki vegyészként dolgozott nyugdíjba vonulásáig – kíváncsi lett, hogy ehető-e még a disznózsír.

„Önerős” kóstoláshoz nem volt bátorsága, ezért elvitte az élelmiszer-biztonsági hivatalba, ahol megállapították, hogy a zsír ugyan valamelyest veszített illatából, zamatából, és látványra sem tűnik frissnek, állaga meg a betonhoz közelít, de mindent egybevéve kielégítő minőségű, emberi fogyasztásra alkalmas – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.