Évek óta ilyeneket használok, év elején sikerült venni egy laptopot 15 ezer forinttal olcsóbban, mint bárhol máshol...aztán onnan még mindig voltak 20 ezres eltérések felfelé :) Mondta is a tulaj, hogy nem érti, ugyanonnan vásárol, mint aki 30-cal drágábban adja :)
 
Egyre többen keresik a portékát a neten

Móricz Simon A kívülállókat egy sakkjátszmára emlékezteti, ahogy a Naspers és a Sanoma rapid gyorsasággal felvásárolt két magyar ár-összehasonlító internetes oldalt. Előbbi cég a Vatera aukciós oldal tulajdonosaként ismert dél-afrikai médiaóriás, amely a hazai e-kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó piac élére tör, míg utóbbi lapkiadóként - a Nők Lapja, a Story, a Figyelő, valamint számos egyéb lap tulajdonosa - és internetes tartalomszolgáltatóként egyaránt a hazai piac egyik meghatározó szereplője.
A hírek szerint mindkét felvásárlást hosszabb előkészítés előzte meg, majd augusztus elején a Naspers megvásárolta az Árukereső.hu Kft. többségi tulajdonát, de alig száradt meg a tinta az adásvételi szerződésen, amikor a Sanoma bekebelezte az olcsobbat.hu portált. Dacára mindezt annak, hogy a Sanomának már évek óta volt egy hasonló ár-összehasonlító oldala, a kirakat.hu. Gerentsér Imre, a Sanoma Budapest Zrt. újmédia-divíziójának igazgatója úgy véli: a nyugati és a régiós piacokhoz képest hazánkban jelentősen alacsonyabb az ár-összehasonlító oldalak bevételének egy felhasználóra eső aránya, azonban ennek semmiféle racionális okát nem látják, tehát számítani lehet arra, hogy rövid időn beül robbanhat a piac. - írja a Népszabadság Online.
A különféle ár-összehasonító oldalak nyugaton az ezredforduló körül jelentek meg. A piacra akkor irányult a figyelem, amikor a Yahoo 2004-ben 475 millió euróért felvásárolta az egyik legnagyobb ilyen oldalt, a kelkoo-t. (Igaz, azóta a hírek szerint az eredeti vételár töredékéért túladott rajta.) Mára külföldön több száz, adott esetben egy-egy termékkörre specializált ilyen oldalról tudni.
A Népszabadságnál 1999-ben indult az első ilyen jellegű oldal, a Depo.hu, majd néhány évvel később jelentek meg a most is pályán lévő versenyzők. Lelkes Attila, a Magyarország mellett a német, osztrák, svájci, lengyel és orosz piacon jelen lévő argep.hu projektvezetője állítja: a nagyságrendekkel nagyobb piacnak számító Németországban mára 5-6 nagyobb ár-összehasonlító weboldal maradt. Ez alapján úgy véli: a magyar piac 2-3 szereplőnél többet nem tud eltartani.
Az ár-összehasonlító oldalak terjedése felerősítheti a kiskereskedelemben a versenyt. A piacot ismerők szerint nem túlzás, hogy a jövőben az ár-összehasonlító oldalak meghatározó szerepet fognak játszani - idővel nem csak a webes kiskereskedelemben. A hagyományos áruházláncok körében azonban ma még nagy az ellenállás az összehasonlító oldalakkal szemben. Bíró Roland, az Árukereső ügyvezetője szerint az áruházláncok sajátossága, hogy szórólapjaikon jellemzően egy-egy igen olcsó akciós termékkel csalogatják be a vásárlóikat - azonban öszszességében vélelmezhetően drágábbak az online webshopoknál.
Pontosan ezért igyekeznek kimaradni az áralapú összehasonlításból, bár Bíró Roland szerint ez csak ideig-óráig lehetséges. Ugyanő akként vélekedik, hogy a webshopoknál nemcsak a versenynek, de a piac tisztulásának is jót tesznek az ár-összehasonlító lapok. Tapasztalatok szerint jelenleg tízből kilenc webshop működésével kapcsolatban merül fel valamilyen probléma. Mivel az ár-összehasonlító oldalakon a vevők minősítik az egyes kereskedőket, így a weben gagyival házaló kereskedő előbb-utóbb vevő nélkül marad. Az ár-összehasonlító cégek vezetői egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy váltak már meg kereskedőtől az ismétlődő vevőpanaszok miatt.
Bár a válság nyomán a jellemzően jobban szituált webes vásárlóközönségnél is előtérbe került az olcsóság - különösen, ha ugyanazt a minőséget kapja meg a vevő -, ám a szakma vélekedése szerint az oldalak elterjedését inkább a netes kereskedelem erősödése hozta. Ennek egyik - a válságtól nem független - fejleménye, hogy a külföldön elterjedt ár-összehasonlítást az itteni élelmiszerláncok is elkezdték alkalmazni.
Bár a magyarországi oldalak még nem specializálódtak, azonban ez előbb-utóbb bekövetkezik. A Sanoma sem olvasztja egybe az olcsobbat.hu-t a Kirakat.hu-val. Mint a cégnél elmondták, a két oldal teljesen eltérő célcsoportot vonz: a kirakat.hu a szélesebb termékválasztékával, illetve a vásárlási tanácsadásával inkább a női vásárlókat érdekli, míg a most megszerzett olcsobbat.hu-t egyértelműen az olcsó ár után kutató - főleg férfi - vásárlók látogatják. Erre rímel, ami a Google trends elemzéséből kirajzolódni látszik: az árukereső oldalak használói is több, elkülönülő "tömbbe" tömörülnek, így az Árukereső, az Árgép és a Depo között figyelhető meg nagyobb mérvű átjárás, míg az olcsobbat.hu látogatói inkább a Kirakat és az Árgép oldalait látogatják.
Kérdés, hogy az ár-összehasonlító oldalak látogatottságának növekedése mennyi plusz- vásárlást generál. A piackutatói elemzések szerint a hazai netes piac jellegzetessége, hogy alkalmasint jóval több a webshopokban "lézengők" száma, mint akik vásárolnak: a hazai vásárló egyelőre idegenkedik attól, hogy virtuálisan vásároljon. Bár erről pontos kimutatás nincs, Gerentsér Imre úgy véli: tipikus vásárlói magatartás, hogy először megnézik az üzletben az adott terméket, majd a neten elvégzik az ár-összehasonlítást, és ez alapján vásárolnak - akár offline akár online. Szerinte a Kirakat.hu Szonda-Ipsosszal közösen végzett felméréséből éppenséggel kiderül, hogy a magyarországi internetezők több mint kétharmada tudatosan használja az internetet vásárlási döntéseik előkészítéséhez, több mint fele pedig kifejezetten online vásárlási és rendelési lehetőséget próbál keresni a neten.
Az ár-összehasonlító oldalak segítségével az azonos típusba, márkába tartozó, főleg elektronikai, háztartási és sportszerek árairól lehet tájékozódni, hogy azokat mennyiért kínálják a kereskedők. Az oldalakat böngészve megállapítottuk, hogy a néhány perces szörfölés busásan megtérülhet a vevőnek: 20-30 százalékos eltéréseket is lehet találni az egyes márkatermékek árai mellett.

elelmiszer.hu