Megfigyeltem, hogy akár üzleti tárgyaláson, akár baráti beszélgetésen kerül szóba az adózás, a résztvevôk rögvest panaszkodni kezdenek. Tényleg ilyen elviselhetetlenül magas nálunk az adóteher?

Minden ország polgára úgy érzi, hogy ô fizeti a legtöbb adót a világon. Így aztán irigykedve tekint más országok lakóira, mert azoknak biztosan kevesebbet kell fizetniük nála. Ám azt kell mondanom, hogy Magyarországon tényleg magas az átlagos adóterhelés. Egy OECD-felmérés szerint nálunk 100 forint jövedelembôl 40 megy el adókra, csaknem annyi, mint Németországban. Ezzel szemben az átlagos adóterhelés Csehországban csak 32 százalékos.

Melyik adónemben állunk különösen rosszul más országokhoz képest?

A társasági adó és a személyi jövedelemadó szintje európai szinten átlagosnak mondható Magyarországon. A társadalombiztosítási elvonások azonban kirívóan magasak, ráadásul plafonjuk sincsen. Ezzel önmagában semmi baj nem lenne, ha a magyar társadalom úgy döntött volna, hogy sokat költ a társadalombiztosításra, és cserébe magas színvonalú alapellátásokat vár el. Ilyen rendszer működik a skandináv országokban. A másik véglet az
Egyesült Államok. Ott nem kell sokat fizetni ilyen célokra, viszont az alapellátás is rendkívül alacsony szinten van.

Akad-e még olyan adófajta, amely Magyarországon jóval magasabb, mint másutt?

Van egy igazi hungarikum a magyar adórendszerben, amely más országokban alig ismert. Ez a helyi iparűzési adó. Ez is túlságosan nagy terheket ró a nálunk működô vállalkozásokra.

Sokak szerint ha nem mérsékeljük az adókat, az ország nem lesz vonzó befektetési célpont, a nálunk már megtelepedett vállalkozások viszont elôbb-utóbb szedik a sátorfájukat, és a magas adók miatt odébbállnak.

Amikor egy multinacionális vállalkozás arról dönt, hova vigye a tôkéjét, számos tényezôt mérlegel. Ezek közül sosem az adórendszer áll az elsô helyen. Az infrastruktúra, a képzett munkaerô, a jó fekvés, a piac nagysága fontosabb ennél. Ha pedig az adórendszer kerül szóba, akkor sem az adóterhelés nagysága, jóval inkább annak
kiszámíthatósága, stabilitása lehet döntô. Persze fontos szempont, hogy mennyit kell adózni, de ha egy ország adóterhelése európai szinten átlagos, az már elegendô.

Stabilitás, kiszámíthatóság dolgában nem állunk jól…

Valóban. A magyar adószabályok gyakran változnak, ami nem szerencsés. Voltak nagy elhatározások, amikor a politika azt ígérte, hogy három-négy évig nem változtat az adószabályokon. Aztán néhány hónap múlva mégis változások voltak. Ez kiszámíthatatlanságot sugall. Márpedig egy hosszú távra tervezô vállalkozás csak
úgy tud felelôs döntést hozni egy befektetésrôl, ha pontosan tudja, mennyi adót kell fizetnie.

Az adószabályok kialakításakor miért kell egyáltalán figyelembe vennie Magyarországnak a nemzetközi nagyvállalatok elvárásait?

Minden gazdaság a két végletet, a legkisebb és a legnagyobb vállalkozásokat támogatja. Utóbbi esetben nem magát a beruházást segíti, hanem azt nézi, mennyi új munkahelyet teremt, hány új beszállítót foglalkoztat, mennyivel járul hozzá a gazdaság teljesítményének javulásához. Persze nagyon meg kell fontolni, mennyit ér meg egy országnak mindez. A vállalkozások általában a beruházási támogatásokat
kedvelik, az országok viszont inkább társaságiadó-kedvezményeket igyekeznek biztosítani. Ez nem is csoda, hiszem mire társasági adót kezd fizetni egy zöldmezôs
beruházást végzô cég, addigra egyéb adók formájában már jó sok pénzt befizetett a költségvetésbe.

A hazai kis- és közepes vállalkozások azonban úgy érzik, ôk ugyanezeket a kedvezményeket nem kapják meg.

A vállalkozási kedvet élénkíteni kell, hiszen a kisméretű vállalkozások jelentik a magyar gazdaság jövôjének zálogát. Ha nagyra tudnak nôni, azzal javul az ország gazdasági teljesítménye. Ám a kisebb társaságok méretükbôl adódóan hátrányban vannak a nagyokhoz képest. Sok mindennel lehet segíteni rajtuk, kedvezményes hitelkonstrukciókkal, alacsony jegybanki kamatokkal, pozitív diszkriminációval. Nagy kérdés azonban, hogy az adókedvezmények mennyire segíthetnek a kicsiken. Most is van számukra kitalált kedvezô adózási forma, az egyszerűsített vállalkozói adó. Átalányadóról van szó, amelyet azért vezettek be, hogy enyhítsenek a kisvállalkozások
adminisztrációs terhein. Ám az EVA az adóelkerülést is segíti, hiszen az ezt választó cégek „bemondásra” fizetnek adót. Meggyôzôdésem, hogy hosszú távon nem az ilyen speciális adózási formák, hanem az általános adózási környezet javítása segíthet leginkább a kisméretű vállalkozásokon.

A válságkezelô kormány tett bizonyos lépéseket a magyar adórendszer átalakítása, az adóterhek csökkentése érdekében. Hogyan értékelné ezeket?

lefaragott öt százalékot. Az irány mindenképpenMint említettem, a társadalombiztosítás terhei és a helyi iparűzési adó okozza a legnagyobb versenyhátrányt az ország számára. A mostani kormány az elôbbibôl jó, a mérték azonban nem elegendô. Más kérdés, hogy az ország mozgástere a jelenlegi gazdasági helyzetben erôsen behatárolt. Nagyobb csökkentésre nemigen volt mód.

Mekkora adócsökkentés lenne üdvözítő?

Nehéz pontos százalékokat mondani. Ha megszüntetik a helyi iparűzési adót, és újabb öt százalékkal mérséklik a társadalombiztosítási terheket, az már ezermilliárd forint kiesést jelentene a költségvetés számára. Ezt az összeget máshonnan kellene pótolni.

Honnan?

Elcsépelt közhely, hogy Magyarországon nagyon kevesen fizetnek nagyon sok adót. Ezen kell változtatni. Elfogadhatatlan például, hogy a hazai munkavállalók fele minimálbéren van bejelentve. Változtatni kellene azon is, hogy ma rendkívül könnyű
jelentôs köztartozást felhalmozni, majd csôdbe vinni a vállalkozást. Ugyancsak érdemes
elgondolkozni azon, vajon szükség van-e ennyi önkormányzatra. Úgy gondolom, az adóhatóság behajtási tevékenységén is javítani kell. Az APEH-nél elég gyorsan cserélôdnek a munkatársak. Egy ember átlagosan öt évet tölt ott. Az ezen idô alatt felhalmozott tapasztalat a kisebb visszaélések feltárására elegendô ugyan, de a nagyhalak kifogásához aligha. Az adórevizori pályát hivatássá kell tenni, mert jelenleg nincsen meg a megfelelô tudásbázis a hatékony munkához.

Mit gondol, a választások után megint változik majd az adórendszer?

Az adóemelés egyértelműen negatív üzenet lenne. Az sem szerencsés, ha az egyik adónemet emelnék, a másikat csökkentenék, de összességében véve semmi nem
változna. Egy ilyen lépés csak a bizonytalanságot növelné. Ha nincs mozgásterünk az adók további mérséklésére, akkor bizony jobb mindent a régiben hagyni.

Az országok közti adóversengés minden bizonnyal a jövôben is folytatódni fog. De mit tehet Magyarország, ha nincs mozgástere ahhoz, hogy gyökeres változásokat hajtson végre?

A világ gazdasága a versenyre épül. Teljesen természetes, hogy ilyen körülmények
között az országok adórendszere is verseng egymással. Az azonban, hogy egy ország milyen adórendszert tud működtetni, a méretétôl függ. A nagy országok nagy piacot jelentenek, így megengedhetik maguknak a magasabb adókat. A városállamoknak, apró szigetországoknak kicsi a piacuk, így nekik mindegy, milyen mértékű adókat határoznak meg. A Magyarországhoz hasonló méretű országok piaca nem túl nagy, de belsô gazdaságuk fenntartásához szükség van adókra. Az ilyen államok vagy adókedvezményt adnak, vagy megpróbálnak olyan rést találni, amellyel oda tudják vonzani a befektetôket. Példának hozhatnánk a pénzügyi központként működô Svájcot. Nekünk is találnunk kellene valamilyen tevékenységi kört, amelyben mi vagyunk a legjobbak Európában.