Június 21-től több mint 100, az áfaváltozás által érintett termék esetén csökkentjük az
árakat – hangzik az egyik diszkontlánc aktuális ajánlata. Persze az élelmes kereskedő nem azt vállalja, hogy szembemegy a változásokkal, hiszen ott is pontosan tudják, hogy július elsejétől az általános forgalmi adó mértéke Magyarországon a jelenlegi 20-ról 25 százalékra nő. A drá-

Az áfaemelés hatásai mind a feldolgozókat, mind a kereskedőket érzékenyen érintik. Nem meglepő, hogy már az adóváltozások előtt megindult az osztozkodás a terheken.

gulás azonban nem minden termékre vonatkozik, a diszkontlánc éppen erre, no meg a közhangulat várható alakulására számítva indította hangzatos akcióját. Az adóemelés ugyanis a tejre és tejtermékekre, a gabona, a liszt, a keményítő vagy a tej felhasználásával készülő termékekre nem vonatkozik. E termékeknél nemhogy
adóemelésre, hanem éppen csökkentésre kell számítani, hiszen az általános forgalmi
adójuk a jelenlegi 20-ról 18 százalékra csökkent július elsejétől. A már említett diszkontlánc éppen erre épít, hiszen katalógusából kiderül, elsősorban az áfacsökkentéssel érintett cikkekből ad kedvezményt, de azokból sem sokat, termékenként átlagosan 4 forintot.

A rugalmasság sokat számít

A Tesco egyelőre hasonlóan látványos akciót nem hajtott végre, de mint Hackl Mónika, a lánc szóvivője elmondta, folyamatosan figyelik, hogyan alakul a hozzájuk betérők
vásárlóereje, miként változnak fogyasztási szokásaik. Mivel az áfaemelés hatásait nem
lehet eltüntetni, a Tesco azt szeretné elérni, hogy a minden termékkörben legyen olyan
árucikk,amelynek az ára az adóemelés ellenére sem fog változni. A láncegyébként érzi is meg nem is az elmúlt években tapasztalható forgalomcsökkenés hatását, hiszen az FMCG szektorban is mérséklődött a kereslet, de korántsem olyan mértékben, mint a kiskereskedelem egyéb területein. A Tesco üzleti éve ennek ellenére nem sikerült rosszul, mert a hazai forgalomcsökkenést ellensúlyozták a környező országokból érkező
bevásárlóturisták és a ruházati termékek iránt mutatkozó élénk kereslet. Ebben az üzleti évben sokat számít majd az árstratégia, a kínálat alakulása és a rugalmasság – mondta Hackl Mónika, aki szerint a Tesco forgalma is visszaesik majd valamelyest az áfa emelése miatt, de a csökkenés biztosan nem éri el az adóváltozás mértékét.

Csökkenteni kell a közterheket

Az ország versenyképességét javítandó csökkentenünk kell az élő munka után fizetendő közterheket. Ezért van szükség az áfa és a jövedéki adók emelésére – magyarázza Németh Dávid, az ING senior elemzője. Kétségtelen, ezzel a lépéssel lehet a legtöbb
pénzt becsatornázni a költségvetésbe, hiszen a személyi jövedelemadón kívül már most
is az áfából folyik be a legtöbb forint a büdzsébe. Németh Dávid szerint nagy kérdés, hogy a kormányzati várakozások beteljesülnek- e. Könnyen lehet ugyanis, hogy a csökkenő reálkeresetek és a viszonylag magas infláció miatt az embereknek egyszerűen
nem marad pénzük eddigi fogyasztási szintjük fenntartására, ha az általuk vásárolt
termékekért az eddigieknél többet kell fizetniük. Eddig az ehhez hasonló megpróbáltatásokat sokan hitelek felvételével vészelték át, de ezek a csatornák a bankokat érintő nehézségek miatt bezárultak. Németh Dávid arra számít, hogy a legtöbben hitelek törlesztésére koncentrálnak, és csak alapvető élelmiszereket vesznek majd, így a várt többletbevételekkel aligha lehet kalkulálni. Hasonlóra számít a kereskedők
érdekképviselete is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleménye szerint idén az első negyedévben a GDP 6,7 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 7,3 százalékkal esett vissza, miközben az élelmiszerfogyasztás 4,3 százalékkal csökkent.
Az OKSZ arra számít, hogy az áfaemelkedés miatt drágulásra kell számítani a boltokban, mert annak hatásait a kereskedők legfeljebb késleltetni tudják, végképp lenyelni nem. Így az adónem megváltoztatásával a költségvetés, a termelők, a gyártók és a kereskedők is csak veszítenek, mert a lakosság fogyasztása a jelenleginél is nagyobb mértékben fog csökkenni. Az érdekképviselet szerint a drágulás hatására teret nyernek az adót nem fizető fekete vállalkozások, a magyar fogyasztók egy része pedig külföldre jár majd bevásárolni.

A feketegazdaság térnyerésétől tartanak

A feketegazdaság térnyerésétől tartanak a feldolgozók is. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) társadalmi elnöke emlékeztetett: az érdekképviselet első pillanattól ellenezte az adóemelést, és azt kérte a kormányzattól,
hogy az uniós átlaghoz közelítse az élelmiszerek forgalmi adóját. Erre a szervezet elnöke
szerint azért lenne szükség, mert már a 20 százalékos áfa is több ágazatban növelte a feketegazdaság piaci részesedését. A friss húst, zöldséget, gyümölcsöt vagy
péksüteményeket készítő vállalkozások ugyanis számla nélkül gyorsan túl tudnak adni portékájukon a lebukás veszélye nélkül. Mint Éder Tamás fogalmazott, a reggel még az üvegházban lévő paradicsom este már a családok asztalán van. A csábítás nagy, hiszen miközben a legálisan tevékenykedő vállalkozások jó esetben egyszázalékos árbevétel- arányos nyereséget tudnak elérni, csak az áfa megspórolásával már 20 százalékot nyerhet az élelmes cég. A feldolgozók szerint, ha emelik az áfát, fokozni
kell a hatósági ellenőrzéseket, és elrettentő mértékű bírságokat kell kiszabni az
ügyeskedni próbálókra. Ha ez nem megy, akkor nincs mese, csökkenteni kell az
élelmiszerek áfáját. Július elsejétől nem ez történik, így gyanítható, hogy a túlélés érdekében egyre többen tévednek majd a tilosba. Ám ez csak az érem egyik oldala.
Éder Tamás a kereslet csökkenésére is számít. Éppen emiatt tartja elképesztőnek, hogy
ebben a helyzetben a kormányzat különbséget tesz az élelmiszerek között.
Fehérjeszükségletét a hazai lakosság a tejtermékekből  és a húsokból fedezi. Ha e két termékkörből az egyik 7 százalékkal olcsóbb lesz, nem nehéz elképzelni, milyen átalakulás mehet végbe piacukon. Miközben a tejdesszert kedvezményes kulccsal adózik, a burgonya után majd 25 százalékos áfát kell fizetni, ami nem egyéb
politikai PR-fogásnál – mondta Éder Tamás. Jól látható tehát, hogy az áfaemelés
hatásai mind a feldolgozókat, mind a kereskedőket érzékenyen érintik. Nem meglepő, hogy már az adóváltozások előtt megindult az osztozkodás a terheken. Sajtóhírek
szerint egész sor kiskereskedelmi lánc írt levelet beszállítóinak, amelyben őket július 1-jétől 4-6 százalékos árcsökkentésre szólítják fel. A lépés komoly felháborodást váltott ki az érintettek körében. Az Éfosz közleményben jelezte: a versenyhivatalhoz fordulnak, mert a kereskedők piaci helyzetükkel visszaélve az élelmiszer-ipari vállalkozásokkal
fizettetnék meg az áfaemelésből származó nagyjából 100 milliárd forintot. Némelyik kereskedő az általa kiküldött levélben az Éfosz szerint „kilistázással” fenyegeti meg a terheket nem vállaló beszállítókat, ami tisztességtelen, etikátlan és törvénysértő. A
beszállítók, ha akarnák, sem tudnák magukra vállalni a terheket, mondja Éder, hiszen az ágazat hosszú évek óta vegetál. Az OKSZ ellenközleményt adott ki az ügyben. Eszerint szó sincs fenyegetésről, a választék felülvizsgálata a kereskedés elemi része, amire a boltok forgalmának visszaesése miatt van szükség. A kereskedők szerint nem ők léptek először árcsökkentésügyben, hanem egyes beszállítók maguktól jelentkeztek az átadási
ár csökkentésének szándékával. Az OKSZ határozottan cáfolja, hogy a kereskedők bárkinek a rovására növelnék árrésüket. Erre az érdekképviselet szerint azért sincs lehetőségük, mert az alapvető élelmiszerek átadási és fogyasztói ára között nincs nagy
különbség, a kereskedelem követi a beszerzési árak és egyéb költségek változásait. Egyes esetekben

Már a 20 százalékos áfa is több ágazatban növelte a feketegazdaság piaci részesedését. A friss húst, zöldséget, gyümölcsöt vagy péksüteményeket készítő vállalkozások ugyanis számla nélkül gyorsan túl tudnak adni portékájukon a lebukás veszélye nélkül.

pedig (baromfihús, sör) az élelmiszeripar a fogyasztó árak  változásánál jobban tudta emelni átadási árait. A nehéz gazdasági helyzet egyre inkább előhozza a beszállítók
és a kereskedők között meglévő, de eddig jobbára lappangó ellentéteket. A felek az élelmiszer- etikai kódex kapcsán még hajlandóak voltak tárgyalni, de a kódex versenyhivatali vizsgálatára adott reakciók és az áfaemelés kapcsán feltámadó nyilatkozatháború azt sejtetik, egyre ros szabb a két tábor viszonya. Az agrártárca a jelek szerint megelégelte a késhegyig menő, de sok eredményt nem hozó vitákat,
és öt országgyűlési képviselő mögé rejtőzve törvényjavaslatot készített a kereskedők megregulázására. (Erről szóló írásunkat lásd a 18. oldalon!) A lépés azonban a jelek szerint csak olaj volt a tűzre. A kódexet aláíró OKSZ már el sem ment a dokumentum
életbe léptetéséről szóló tárgyalásokra, és jelezte: az FVM kipukkasztotta a kódexet. A szövetség nyomásgyakorlásként értékelte ugyanis a törvényjavaslatot. A kereskedők szerint nem ők, hanem az agrártárca felelős azért, mert nem egyeztetett a versenyhivatallal a kódexről, így az nem léphet hatályba július 1-jén. Lapunknak a fejleményről szólva Éder Tamás, az Éfosz elnöke magánvéleményét tolmácsolva kifejtette: az üzleti kulturálatlanságot csak jogszabályokkal lehet kezelni. Középtávon azonban ez a kezdeményezés is csak akkor lehet sikeres, ha más országokban
is hasonló szabályok születnek. Aligha kétséges tehát, hogy július 1-jétől az eddigieknél is nehezebb idők köszöntenek a hazai élelmiszerszektorra, ami miatt a háborús állapotok állandósulására lehet számítani.


                                                                                                            Mihálovits András