Szakértői értékelések szerint az EU hibridkukorica-vetésterülete 2010-ben 7 százalékkal alatta marad az előző évinek, aminek oka elsősorban az alacsony kukorica- és takarmánygabona-árakban keresendő. Ennél nagyobb arányú lehet a csökkenés a génmódosított fajtákat termesztő országokban, többek között Spanyolországban, ahol a közösség területén a legtöbb GM-kukoricát termesztik.

Eltérő álláspontok
Ezt a tendenciát erősíti a német kormánynak a GM-növények termesztésére bevezetett teljes tilalma. Franciaország, Görögország, Magyarország és Ausztria esetében még érvényben van a nemzeti moratórium, több tagország pedig egyelőre nem kívánja termeszteni a GM-fajtákat. Ennek alapján hat olyan tagország (Spanyolország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Portugália) marad, ahol a génmódosított fajták termesztését illetően adminisztratív korlátozások nincsenek érvényben. A hagyományos és GM-növények együttélésének szabályai azonban jelentős terhet jelentenek a GM-termesztésre berendezkedni kívánó gazdák számára.

Emellett Romániában 2009-ben azért vetettek a MON 810 génmódosított kukoricahibridből az előző évinél kevesebbet, mert ott annak toxinja a kukoricamoly – mint a génkezelés célkártevője – ellen kevésbé hatékonynak bizonyult, mint más országokban. A francia tilalom bevezetése mintegy 107 ezer hektárral csökkentette a GM-növények együttes vetésterületét az EU tagországokban.

Változások várhatók
A GM-növények termesztésével kapcsolatosan ugyanakkor fontos változások várhatók a közeljövőben. Az újonnan megalakult Európai Bizottság még ezen a nyáron olyan javaslattal fog előállni, amely a jelenleginél nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamoknak az e szervezetekkel kapcsolatos döntésekben. Ezzel egyidejűleg azonban a bizottság egy új GM-növényfajta – a BASF Amfora ipari burgonyája – köztermesztésének engedélyezéséről is beszámolt, amire 12 éve nem volt példa. E burgonyafajta mellett három Monsanto kukorica (MON863xMON810, MON863xNK603, MON863xMON810xNK603) takarmány-, illetve élelmiszercélú felhasználása, illetve importja kapott már zöld utat a közösség piacán.

A bizottság közleményében hangsúlyozza, hogy az Amfora esetében hét évre visszanyúló kísérleti eredmények álltak az engedélyezés mögött. „Felelős innováció” a jelszó, ha az új technológiákról kell dönteni – mondta John Dalli uniós egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos. Az új fajták engedélyezésével kapcsolatban szerinte minden további késlekedés felesleges időhúzás lett volna, mert az elvégzett vizsgálatok minden kérdést tisztáztak. A mostani döntés az első lépés abban a Barroso elnök által kezdeményezett folyamatban, amelynek célja a tudományos alapokon nyugvó uniós és a politikai szempontokat előtérbe helyező tagállami döntési mechanizmusok összehangolása a GMO-k termesztésének, felhasználásának engedélyezését illetően.

Fórián Zoltán