Ismeretlenek a felelős vállalatok
Zöldmarketing konferencia: van még mit kommunikálni
Többet kell kommunikálni, hogy a zöldüzenetekre fogékony fogyasztókhoz eljussanak az információk, a többieknél pedig szemléletformálást lehessen elindítani.
„Tíz éve Veresegyházán lakom, nyitott vagyok a zöld üzenetekre, erre a konferenciára is magánemberként jöttem el. Mégsem hallottam soha a biotojás-farmról” – szólalt fel a közönség soraiból egy hölgy, miután Laber Zsuzsa kommunikációs vezető megtartotta előadását arról, hogy a Spar hogyan támogatja a Fauna Egyesülettel együttműködésben 2008 óta a ketreces tyúktartás visszaszorítását és a biotojás-termelést, amely a veresegyházi Ovo Farmon folyik. Mint a Kreatív Csoport második Zöldmarketing konferenciáján elhangzott, a kereskedelmi lánc két éve európai Aranytojás-díjat kapott ezért a CSR-tevékenységéért, tavaly ősszel bevezette a sajátmárkás biotojást, az emberek mégsem tudnak a farmról, és a boltban is még mindig inkább az olcsóbb, ketreces tojást választják. Többet kell tehát kommunikálni – vonta le a következtetést maga Laber Zsuzsa is, hogy a zöldüzenetekre fogékony fogyasztókhoz eljussanak ezek az információk, a többieknél pedig egy szemléletformálást lehessen elindítani.
Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének társalapítója ugyan körülbelül harminc százalékban jelölte meg azoknak az arányát, akik Magyarországon nyitottak a zöldüzenetekre és fontos nekik, hogy a vállalatok társadalmilag és környezetileg is felelős módon működjenek, de hozzátette azt is, az már a marketingesek feladata, hogy ezt a nyitottságot vásárlási hajlandóságra fordítsák. Mert hogy ebben még bőven van hiány, az a ketreces tojásvásárlásból is látszik.
A WWF-hez kapcsolódó pozitív brandértékek, mint például az optimizmus és a jókedv, erősítik a vállalat brandértékeit is, a csatlakozással egy saját CSR-akcióhoz képest ráadásul a vállalat erőforrást is spórolhat, hiszen a WWF kommunikációs anyagokkal, filmekkel, információkkal és nemzetközi know-how-val látja el. Így a cég buzdítani és edukálni tudja a munkavállalóit, de a cégcsoporton belüli pozicionálását is segíti, ha elmondhatja, hogy részt vesz a kampányban. Nincs gondja a publicitásra sem, hiszen globálisan csaknem 300 médiapartner támogatja, itthon 2010-ben közel kétszáz tévészpot és ötszáz rádiószpot népszerűsítette, minden országos napilap és híradó beszámolt róla. Globális szinten a Föld Órája 2010-ben már több mint 1 milliárd embert mozgósított 127 országban, itthon másfél millió embert ért el, több mint 13 ezer magánszemély regisztrált a honlapján, továbbá 226 vállalat és 251 intézmény csatlakozott.
A WWF-fel működik együtt a Coca-Cola lokális szinten is. A Szabadság-sziget nevű ötéves projektben a vállalat és a civil szervezet egy pusztuló mellékág és sziget megmentésére fogott össze, amely Mohács környékén, a Dunán található. Mint Pogány Éda, a Coca-Cola kommunikációs és közkapcsolati igazgatója a konferencián elmondta, a hozzájuk havonta beérkező több száz támogatói kérelemből többek között azért is választották ezt a projektet, mert a Duna minden Coca-Cola palackozó országban fontos szerepet tölt be, és mert a vállalat maga is nagy vízfelhasználó. „Fontos, hogy amit elveszünk, abból vissza is adjunk” – hangsúlyozta a szakember, aki leszögezte, minden, amit a vállalat CSR-ben tesz, annak az üzleti tevékenységét is támogatnia kell. A projekt a WWF-en keresztül egymilliárd eurós támogatást kapott az EU Life+ alapjából, az üdítőipari óriás pedig 42 millió forintot fordít rá.
Forrás: Kreatív





