Mi is az elnökség? Számunkra lényegében lehetőség, hogy hat hónapig kissé nagyobb befolyással legyünk a közös európai ügyekre, illetve lehetőség arra, hogy az ezzel járó nagyobb figyelem révén javítsuk országunk ismertségét és képét a többi tagállamban. Ez utóbbira – lássuk be – igen nagy szükségünk is van. Egy tagállam első elnökségének pedig nem lehet más célja, mint bizonyítani, hogy képesek vagyunk magas szinten ellátni ezt a feladatot. Tegyük gyorsan hozzá, hogy erre már tavaly elköltöttünk 6,9 milliárd forintot felkészülés címén, az idei költségvetés pedig 15,5 milliárdos volt. Az EU-elnökségnek köszönhetően mintegy 40 ezer vendég érkezett Magyarországra az első fél évben, és mintegy 68 ezer vendégéjszakát töltöttek el Budapesten.

Miközben a sajtó már tele van elnökségünk szubjektív értékelésével, hivatalos formában ez egy jelentés, amelyet mi magunk készítettünk az elnökség munkaprogramjának végrehajtásáról, és amelyet átadtunk a következő országnak, Lengyelországnak.

Pajzsként jól működött

Esetünkben az sem lebecsülendő, hogy az elnöki státusz megvédett bennünket egy sor nemzetközi támadástól, amely velünk szemben sajnos menetrendszerű és igen mély történelmi gyökerű reflex. Ebből következően a második félévtől ismét számítani kell ezekre. Ennek fényes példája egyébként a Keleti Partnerség csúcstalálkozójának szeptemberre halasztása.

Ez lett volna az egyetlen olyan rendezvény, ahol a tagállamok csúcsvezetőit láthattuk volna vendégül.  A soros elnökség nem feltétlenül van sikerre ítélve, s ez nem csak kommunikációs kérdés. Emlékezzünk a cseh elnökség bukására, amelyet a mi ciklusunkhoz hasonlóan nemzetközi bonyadalmak terheltek, esetükben túl. A cseh elnökséget már a negyedik napon alapjaiban rázta meg a közel-keleti konfliktus felerősödése.

Az élelmiszer-botrányokat sikerült kezelni

Az elnökség agrároldalairól az illetékes Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az alábbiakat mondta: „Az agrárágazat teljesítménye az uniós soros elnökség idején jónak minősíthető, mivel sokkal többet ért el, mint amire számítani lehetett az elnökség kezdetén.”

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) 2014 utáni új irányára vonatkozó következtetést Magyarországnak a tagállamok többségével sikerült elfogadtatnia, ugyanis 81 százalékos támogatottsággal fogadták el. A miniszter megítélése szerint a magyar elnökség szóban forgó szakpolitikai tevékenysége szintén jól működött a dioxinbotrány és a németországi hasmenésjárvány idején is. A tárca vezetője szerint ugyanis a magyar elnökségnek sikerült olyan megoldásokat találnia, amelyekkel megvédhető volt az emberek egészsége, és a gazdálkodók sem jártak rosszul.

Nagoya kipipálva

Az elnökség sikeréhez tartozik az olyan megállapodások aláírása, mint például az a nagy jelentőségű természetvédelmi, amelyet mi írhattunk alá az EU nevében New Yorkban. Az úgynevezett Nagoya-jegyzőkönyv a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és az ezekből származó hasznok megosztásáról szóló, kötelező érvényű egyezmény, amelyet évtizedekig tartó tárgyalások után sikerült tető alá hozni.

Magyar borból 26 ezer palack fogyott

Számunkra a legfontosabb dolog, hogy az elnök látja vendégül az EU hivatalnokait itthon és Brüsszelben egyaránt. Ez nagy jelentőségű a magyar konyha és italkultúra ismertsége szempontjából. Az elmúlt fél évben 261 hivatalos nemzetközi, de Magyarországon megrendezett eseményen szolgáltak fel magyar étkeket és italokat. A borlapra felkerült nedűket már tavaly november 11-én, az újbor ünnepén kihirdették. A magyar elnökség ideje alatt Brüsszelben megrendezésre kerülő nemzetközi rendezvények borait – szintén a hazai borok közül – a Külügyminisztérium ajánlata alapján brüsszeli szakértők válogatták ki még 2010 szeptemberében. Brüsszelben 34 miniszteri találkozó és 1500 munkacsoportülés volt a fő döntéshozó szervben, a tanácsban. A hivatalos elnökségi borokból 26 ezer palack fogyott csak a mi hat hónapunk alatt. A történetnek pedig sajátos folytatása van, hiszen Lengyelország is magyar borokat fog kínálni az uniós találkozókon és munkaértekezleteken.

Lássuk be, ez igen szép tőlük, hiszen ezzel nemcsak a megjelenések száma duplázódik meg, hanem kimondhatjuk, hogy 2011-ben végig magyar bort isznak az EU igen jól fizetett alkalmazottai és vezető politikusai. Ez pedig mindenképpen célközönsége a magyar bornak, amely köztudottan újra nemzetközi babérokra tör. Erre a borversenyeken elért eredményei mindenképpen feljogosítják. A figyelem tehát éppen jókor érkezett irányába. Ezt fokozandó a soros elnöki tiszt átadási ünnepségén szerepet kapott egy hordó tokaji bor is mint ajándék, amely azt a szoros együttműködést szimbolizálja, amely összeköti Budapestet és Varsót az unió soros elnöke feladatainak ellátása során. Az ajándék hordókat Kárpátalján, egy szinte kizárólag magyarok lakta faluban több száz éves tölgyfából készítette el Sipos Sándor kádármester. A pontosság kedvéért emlékezzünk meg arról, hogy elnökségünk alatt 52 magyar bor kapott szerepet, míg a lengyelek ebből húszat visznek tovább.

Pálinkáink híre is messzire futott

Hasonlóakat tudunk elmondani a pálinkákkal összefüggésben is. Hiszen a főleg az esti EU-s rendezvények fényét emelő magyar pálinkák híre ezzel bejárta a kontinenst. Arra pedig – nem minden büszkeség nélkül – mérget vehetünk, hogy aki megkóstolta gyümölcspárlatainkat, újra szeretné majd ezt megtenni. Az amúgy is példátlan hazai pálinkakínálatból a borokéhoz hasonló, tudományos igényességű mustra során kerültek kiválasztásra az odavalók. Ezen az oldalon tehát az EU-elnökség sikere biztosra vehető. Nem akármilyen meglepetések várták például a magyarországi rendezvényekre érkezőket a repülőtér elnökségi várójában. A pálinkaautomatából háromféle pálinkát is tölthettek maguknak a delegátusok.


Összegezve, nehezen mérhető és hosszú távon megtérülő marketingsikerekben, valamint az ebben a fél évben megszületett megállapodásokban mérhetők a magyar elnökség agrársikerei. Senki nem vitathatja, és nem is vitatja, hogy Magyarország megállta helyét e tisztségben.