Hogyan muzsikált tavaly az államháztartás?
Rövid mérleg a 2011-es folyamatokról
A költségvetési politika előreláthatóságának a hiányát mutatja, hogy a 2011-es költségvetés végrehajtása során többszörösen és jelentősen módosították a célokat, sőt az utoljára tavaly decemberben megváltoztatott előirányzatokhoz képest is komoly eltérések jelentkeztek.
- A leminősítések a termőföldért folytatott háború fegyverei
- Mit várhatunk idén az élelmiszeriparban?
- Átszabják a munka világát
- Nem tudják kigazdálkodni a béremelést a vállalatok
- Matolcsy lesz a trafikügyi miniszter (is)
- Rengeteg változás január 1-jétől. Íme, a lista
- Kinyírják a dohányfüstöt, de azért jól megsarcolják
- Utolsó utáni esélyek - Interjú az ÉFOSZ elnökével
Végül pénzforgalmilag a kiadások az eredetileg elfogadott költségvetési törvényhez képest 1105 milliárd forinttal (!) lettek magasabbak úgy, hogy az eltérés lényegében a deficit megugrásában csapódott le. (A bevételek csak 58 milliárd forinttal haladták meg az eredetileg tervezettet.)
A tavalyi költségvetés pénzforgalmi számainak megítélését alapvetően megnehezíti a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának választott elszámolási technikája. A költségvetési törvény az átkerült vagyon csak mintegy 20%-át jelenítette meg a bevételek között (az EU módszertan szerint a teljes összeget figyelembe kell majd venni), ráadásul ebből a betervezett 528 milliárd forintból végül közel 70 milliárd forint nem teljesült. Igaz, hogy a pénzforgalmi hiány tervezetthez képesti megugrása egyszeri tényezők eredménye, de ettől még ezeket a kiadásokat is jórészt betervezhették volna. A GDP 6,2%-át kitevő pénzforgalmi deficit nemzetközi összehasonlításban is igen magas, ezt érdemben nem teszi sokkal kedvezőbbé a GDP mintegy 4%-át kitevő egyszeri kiadásokra való hivatkozás, mivel ezzel egyidejűleg (a nyugdíjvagyonból) hatalmas, a GDP 10%-át közelítő egyszeri bevételek is jelentkeztek. Az egyszeri tényezőktől (és a konjunktúra ciklustól) megtisztított, az EU módszertan szerinti ún. strukturális deficit a GDP 5-6%-a között lehetett, ami igen magas és a korábbi évekhez képest jelentős romlást jelent.
A központi költségvetés bruttó államadóssága a tavalyi év végén a GDP 75%-a volt, ami lényegében megegyezik a 2010 végivel. A szintentartást csak az IMF-EU hitelekből fennmaradt kincstári tartalékok – a GDP 2%-át kitevő – részbeni felhasználásával sikerült elérni. A folyamatban fontos változást hozott, hogy az államosított nyugdíjvagyonból mintegy 1400 milliárd forint (adósságcsökkentő) államkötvénybevonás történt, ugyanakkor a forint árfolyamgyengülése 1165 milliárd forintos árfolyamveszteséget (adósságemelkedést) okozott.Az államháztartás egészére vonatkozó adósságállomány adatai még nem ismertek.
A tavalyi sajátosságok miatt a költségvetési folyamatok és az államadósság alakulása az EU módszertan szerint készülő, később nyilvánosságra kerülő statisztikákból lesz majd sokkal jobban megítélhető.
