Ezzel a rendelettel a minisztérium kampányt indít a magyar iskolai étkeztetés megreformálásáért, a gyermekkori elhízás megelőzéséért, és az egészséges magyar élelmiszerek versenyképességének növeléséért. A tárca közleménye szerint így a helyi termelőtől egyenesen a menzára juthat a nyers hús, zöldség, gyümölcs, tej és tejtermék, méz, tojás és gabona Az a gazdák számára is kedvezőbb, hogy most már nagyobb mennyiséget vásárolhatnak az intézmények tőlük, s jó az is, hogy a termékek listája kibővült a tojással. Húst eddig is lehetett venni, de a szigorú higiéniai előírások miatt nem igazán élnek ezzel a lehetőséggel a konyhák, inkább a félkész vagy mirelit termékeket részesítik előnyben. Rengeteg adminisztrációra volt eddig is szükség, a papírmunka a rendelet életbelépésével tovább fog növekedni, ugyanis a számla mellé egy részletesebb felvásárlási jegyet is ki kell töltenünk, mely rögzíti a legfontosabb termelési adatokat. Valószínűleg mind a termelő, mind a közkonyha kedvezőbb helyzetbe kerül, hiszen a termelőnek biztos piaca lesz, az intézmények pedig takarékoskodhatnak a szállítási költségeken, csakhogy mivel közétkeztetésről van szó, mindenkinek nagyobb is egyben a felelőssége az áru minőségét illetően.

Felelősséget is kell vállalni

A "helyi árukat a helyi élelmiszer-felhasználóknak"elv gyakorlattá válásához két félre van szükség. Egyrészt, hogy a termelők jó minőségű árut kínáljanak a helyi közétkeztetésnek, másrészt az óvoda-, iskola vezetők bizalmi alapon vállalják fel a felelősséget, mely az áruházláncoktól vásárolt élelmiszer alapanyaggal ellentétben ez esetben már rájuk hárul. S nagy kérdés az is, hogy ki fogja ellenőrizni, miként alkalmazzák a beszállító termelők a mezőgazdasági kemikáliákat, azaz a növényvédő szereket, műtrágyát, különös tekintettel a primőr árukra.