Globalizáció: félelmek és bizakodás
2008. január 21. 09:03
A globalizáció, korunk egyik gyakran emlegetett kifejezése, mely ellentmondó érzéseket vált ki Európa népeiből. Az európaiak harmada (33%) a fejlődés nyertesének tekinti magát, a globalizációra pedig egyfajta felszabadításként tekint a túlzott korlátokat állító és idejétmúlt kötöttségek alól.
Ezzel szemben minden ötödik polgár (21%) úgy érzi, vesztese ennek a folyamatnak. Az európaiak véleménye csak egy kérdésben egyöntetű: a globalizáció folyamata nem állítható meg és nem fordítható vissza. Ezek az első európai reprezentatív felmérés eredményei, amelyben 11 000, 14 évesnél idősebb személyt kérdeztek meg a jövővel kapcsolatos reményeikről és félelmeikről az alábbi országokban: Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország és Svájc. A felmérés egy kutatási projekt része volt, amelyet a „Stiftung für Zukunftsfragen”, a British American Tobacco társadalmi elvárásokat tanulmányozó német alapítványa folytat.
A felmérésből kiderül, hogy, a németek mellett a magyarok is a globalizáció veszteseinek tartják magukat, míg a megkérdezett finnek több mint fele (51%) nyertesként tekint önmagára.
A tanulmány szerint minden kétséget kizáróan az életminőség valamennyi európai számára a legtartósabb és leginkább fenntartható jövőbeli biztosíték. Az életminőség mindenekelőtt az egészséget (95%), a családot (90%) és a barátokat takarja (88%). A pénz elköltését és a szabadidő eltöltését csak a megkérdezettek kétharmada tartja fontosnak. A kutatás eredményei szerint összehasonlítva más nemzetekkel a magyarok számára különösen fontos (84%) a fogyasztási lehetőség és a pénz elköltése.
Az európaiak nem feltétlenül kívánják életszínvonalukat emelni, annál inkább életminőségüket. A megkérdezettek között egyetértés volt abban a tekintetben, hogy az egyén egészsége „az” alapfeltétele a minőségi életnek. Ezt majdnem minden országban a család és a barátok követik.
A bűnözés Európa megoldatlan problémája. Helsinkitől Rómáig, Moszkvától Zürichig és Berlintől Londonig a megkérdezettek kétharmada (66%) állítja azt, hogy a saját biztonságukkal kapcsolatos félelem messze a legnagyobb aggályuk a jövővel kapcsolatban Az európaiak félelmeikkel ugyanúgy tisztában vannak, mint a potenciális megoldásokkal. Több jele is van az értékrendben bekövetkező pozitív változásnak: egyre inkább társadalombarát értékek kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek célja a harmonikus együttélés biztosítása.
elelmiszer.hu
A felmérésből kiderül, hogy, a németek mellett a magyarok is a globalizáció veszteseinek tartják magukat, míg a megkérdezett finnek több mint fele (51%) nyertesként tekint önmagára.
A tanulmány szerint minden kétséget kizáróan az életminőség valamennyi európai számára a legtartósabb és leginkább fenntartható jövőbeli biztosíték. Az életminőség mindenekelőtt az egészséget (95%), a családot (90%) és a barátokat takarja (88%). A pénz elköltését és a szabadidő eltöltését csak a megkérdezettek kétharmada tartja fontosnak. A kutatás eredményei szerint összehasonlítva más nemzetekkel a magyarok számára különösen fontos (84%) a fogyasztási lehetőség és a pénz elköltése.
Az európaiak nem feltétlenül kívánják életszínvonalukat emelni, annál inkább életminőségüket. A megkérdezettek között egyetértés volt abban a tekintetben, hogy az egyén egészsége „az” alapfeltétele a minőségi életnek. Ezt majdnem minden országban a család és a barátok követik.
A bűnözés Európa megoldatlan problémája. Helsinkitől Rómáig, Moszkvától Zürichig és Berlintől Londonig a megkérdezettek kétharmada (66%) állítja azt, hogy a saját biztonságukkal kapcsolatos félelem messze a legnagyobb aggályuk a jövővel kapcsolatban Az európaiak félelmeikkel ugyanúgy tisztában vannak, mint a potenciális megoldásokkal. Több jele is van az értékrendben bekövetkező pozitív változásnak: egyre inkább társadalombarát értékek kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek célja a harmonikus együttélés biztosítása.
elelmiszer.hu
