A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés − növénytermesztés − állattenyésztés − húsfeldolgozás − ételkészítés − hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. „A fenntartható élelmiszerlánc a legfontosabb emberi szükséglet kielégítésének környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete. Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt a szemléletet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is” − jelentette ki dr. Búza László, az eseményt megszervező Foodlawment Egyesület elnöke. A Foodlawment Egyesületet 2008-ban alapították. Célja, hogy segítse és támogassa az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és az élelmiszerlánc melléktermékek megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik.

Szabályozásban elsők vagyunk

Hazánk a fenntartható élelmiszerlánc gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszerlánc törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át. A megnyitón dr. Kardeván Endre államtitkár kijelentette: „A fenntartható élelmiszer-előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom; kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodású vállalkozók önmaguk érdekei mellett figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is.” 

Terítéken a húshigiénia

A Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózisokkal, az állatokról emberekre, illetve emberekről állatokra terjedő betegségek tudományával − azon belül a géntechnológia következményeivel is.
A rendezvényeken több mint száz előadás hangzik el: a 32 országból, 64 szervezet képviseletében érkezett előadók között az európaiak mellett van argentin, brazil, chilei, kanadai, japán, koreai, indiai, ausztrál, új-zélandi, kínai, thaiföldi és izraeli is. Az egyetemek, kutató műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videó-konferencia hálózatot szerveztek, így „élőben” is nyomon lehet követni az eseményeket, és be is lehet kapcsolódni a vitákba. A konferenciasorozat végén − a tervek szerint − a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerlánc törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz is.

A fogyasztóknak: "Hajráhazai! Piac és Fórum"

A szakmai közönségen kívül a legfontosabbak, a fogyasztók is részesei lehetnek az eseménysorozatnak. A budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adnak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról, és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehet kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. A fentiek szellemében több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók és bajnokságok gazdagítják az ünnep programját. Szegeden már lezajlott a vadételek, vadkülönlegességek bajnoksága. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marha- és szürkemarha húsok és húskészítmények, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre.