Szeptember elején lépett hatályba a kezdetben hamburger-, majd chipsadó néven ismert népegészségügyi termékadó. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek alapvetően egyetértenek az adóforma céljával, az internetezők többsége azonban csak a kormány újabb szigorításának érzi.

Megvizsgáltuk a „hamburgeradó”, „chipsadó” és „népegészségügyi adó” kulcsszavak alakulását, hogy képet kaphassunk, milyen visszhangja van a közösségi médiában az új adóforma bevezetésének.

Hétezer bejegyzés (ebből több mint 3000 hír és további 2500 hírmegosztás) született 2011. február 10., az első bejelentés óta. Akkor még egyértelműen hamburgeradónak hívták a törvényjavaslatot, és láthatóan kevesebben foglalkoztak vele, mint a második bejelentés (június 21.) alkalmával. Az idősorról leolvasható, hogy főleg a hírekre reagáltak a felhasználók a chipsadóval kapcsolatban, ez a téma önmagában nem generált kommenteket vagy tartalmakat. A legtöbb bejegyzés egyszerű, kommentár nélküli hírmegosztás a Facebookon és a Twitteren. A törvény életbelépésének napjaiban, augusztus 31.– szeptember 2. között keletkezett a legtöbb állapotfrissítés, vagyis olyan bejegyzés, amelyet nem egy hírrel kapcsolatosan írt a felhasználó.
 
A források megoszlásán is megfigyelhető a trend: a híroldalakra felkerülő tartalmakat a Facebookon osztják meg az emberek.

Ha belepillantunk a bejegyzések szövegezésébe, kirajzolódik, hogy a chipsadótól félünk, mert drágulnak a kedvenceink, nevetünk, ha kifigurázza valaki a törvénykezést, és haragszunk a kormányra és a politikusokra, mert megint mindent ők rontanak el, ami jó. És mindeközben pontosan tudjuk, hogy egészségtelen, amit csinálunk.

Három fő téma mentén olvashatóak fogyasztói bejegyzések:
- gyárakat zárhatnak be, munkahelyek szűnnek meg
- egy-egy vicces, cinikus megjegyzés vagy írás
- vásárlás előtti árkalkulációk, főleg az energiaitalokat illetően

Markáns különbség van a fórumozók és a facebookozók között. Míg előbbiek inkább a komoly témákat vitatják meg; az árak alakulását, a munkahelyek és kisvállalkozások lehetséges megszűnését és a politikai döntéseket elemzik kifejezetten politikai fórumokon, addig a Facebook-tagok inkább csak megosztják a híreket, és egy-egy rövid mondatban szidják a törvényhozókat. Az energiaitalok árának változása váltja ki a legtöbb negatív érzelmet a fogyasztókból, és ezek árainak mozgását, változását kalkulálják a legtöbben vásárlás előtt. A leggyakrabban említett márkanevek a Hell, a Monster, a Chio és a Tesco voltak.

Elsején, másodikán több saját készítésű mobilos fotó is felkerült a Facebookra: ezeken a fotókon többnyire óriás kiszerelésű chipsek vagy nagy mennyiségű, károsnak minősített élelmiszer látható.

Volt olyan felhasználói fotó is, amelyen egy nagyáruház polcán az egymás mellett szereplő sós és sótlan mogyoró közül a sós volt olcsóbb, a sótlan pedig drágább.
 
Meglepő, hogy a máskor kreatív netes társadalom nem volt túl hangos, nem gyártotta megabájtszámra a humoros, felkavaró vagy bántó grafikákat, videókat és cikkeket, amelyek utána hetekig jelen lettek volna a médiában. A Hírcsárda írt néhány bejegyzést, amelyeket sokan megosztottak, és bár a legnépszerűbb cím a „Jön az adóval töltött csokoládé” volt, úgy látszik, most nem akartunk nevetni a bánatunkon, és mindenki csak  csöndesen, magában morgolódott.