A vizsgálat, bár a hivatal részéről önálló kezdeményezés volt, jelzi a beszállítók és a kereskedők közti feszültséget, amely az utóbbi hónapokban a tavaly elfogadott termékpálya (beszállítói) törvény miatt fokozódott. A kiskereskedelem a jogszabály alapelvét jónak minősítette, míg a szabálycsokor egyes elemeit kifejezetten rossznak és károsnak a teljes hazai termékpályára nézve.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára igyekezett árnyalni az ipar álláspontját, miszerint a kereskedelem sok esetben igyekszik kibújni a jogszabály alól és egyáltalán nem tette átláthatóvá az árazását. Vámos szerint túlzottan erős volt a beszállítók várakozása a jogszabállyal kapcsolatban, hiszen sokan azt remélték, hogy az új törvény elősegíti a magyar termelők és feldolgozók versenyképességét, így ezzel nő a jövedelmük. Vámos szerint ezzel semmi probléma sincs, hiszen akit ma védeni kell, az a magyar kis- és közepes vállalkozás. Azzal sincs probléma, hogy a jogszabály a kereskedelem és a beszállító közti üzletet tisztábbá szeretné tenni – mint például a 30 napos fizetési határidő.
Az viszont mindenképpen lehűti a termelők, beszállítók és a közepes feldolgozók várakozásait, hogy a jogszabály egyaránt védi a nagy Coca-Colát és a kis magyar szörpgyártót. Vámos szerint nem biztos, hogy a Cocát meg kell védeni a Tescótól. Sok esetben ugyanis a kis magyar cégnek épp olyan nyomasztó a nagy konkurencia, mint a kereskedő. Nem elég megfelelő áron az üzletbe kerülnie, még a polcon is meg kell küzdenie a tőkeerős vetélytárssal. Utóbbinak nem okoz problémát kifizetnie a marketing- vagy árufeltöltési hozzájárulást. Sőt egy kicsinek a kereskedő felé történő visszatérítés nem pusztán egy összeg, hanem akár a cég likviditása is, míg egy multi beszállítónak a visszatérítés esetenként felbecsülhetetlen többletet hoz – például egy promóció alkalmával.
Ez az iparági ellentét okoz Vámos szerint problémát és az, hogy a különböző polcpénzek tiltása utáni árnettósítás nem jelent jövedelemnövekedést a beszállítónál. Sőt nem kizárt, hogy jövedelemcsökkenést hoz, ugyanis a kereskedő a szolgáltatásait (marketing, márkamenedzselés, polcfeltöltés) sok esetben piaci áron kínálja, amelyet – ha a gyártó el akarja adni a termékét – kénytelen megvásárolni. Nem véletlen, hogy a beszállítók most ismét támadják a kereskedői szolgáltatások értékarányát. A vita Vámos szerint a jövedelemelosztásról szól. Hozzátette, azokban az országokban, ahol ezt törvényi szabályozással igyekeztek megoldani, ott jellemzően nőtt a hazai termékek ára és ezzel együtt az import részesedése.
Ma a hazai termelők árképzését az import tartja erősen korlátok között. Ha egy termelő a 80 forintos átvételi ár helyett 82 forintot szeretne, de ugyanabból a kategóriából van 81 forintos import, akkor teljesen logikusan az olcsóbbat vásárolja a kereskedő és nem kell alkudoznia a hazai termelővel.

Forrás: Napi Gazdaság