Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára viszont úgy véli, hogy az EU-nak egységesen kellene tiltania a GMO-k felhasználását. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint jelentős részben Magyarország sikere, hogy Brüsszel most hajlandó felülvizsgálni a GMO-engedélyezési rendszert.
Magyarországon van hatályban a világ legszigorúbb GMO-s jogszabálya, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a genetikailag módosított növények köztermesztését – állapította meg Tóth István. Szerinte a mostani helyzetet jól tükrözi, hogy nálunk a GMO-val kapcsolatos kutatásokat sem lehet végrehajtani, hanem például Szlovákiába kell vinni azokat. Ezért a MOSZ érthetetlennek tartja, hogy a kormány – miként a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) második fél éves cselekvési tervéből kiderül – tovább kívánja szigorítani a hazai GMO-szabályozást. (Mint ismert, a VM a géntechnológiai és a kereskedelmi törvény módosítását helyezte kilátásba).
Tóth István szerint a hazai gazdálkodók számára rossz lenne, ha az Európai Unió tagállamai saját maguk dönthetnének a GMO-növények köztermesztésének engedélyezéséről. Mint emlékezetes, az Európai Bizottság a közelmúltban olyan irányelv módosítási javaslatot terjesztett a tagországok elé, amely a GMO köztermesztés közösségi szintű engedélyezését tagállami döntéskörbe helyezné. Magyarországon – fogalmazott a titkár – e változtatás azért lenne hátrányos, mert nálunk egyes emberek hatásvizsgálatokat nélkülöző, GMO-ellenes hite emelkedik a kormányzati politika szintjére. A további teljes tiltás tényleges gazdasági károkat okozhatna például akkor, ha az EU a későbbiekben GMO-s szójafajták köztermesztését engedélyezné,  a magyar termelők viszont nem használhatnák azokat – állapította meg.
Az lenne a legjobb, ha Brüsszel a tagállami döntési hatáskör helyett egységesen megtiltaná a GMO-növények köztermesztését az Európai Unióban – hangsúlyozta ezzel szemben Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. Hozzátette: ha azonban a tagállami engedélyezési elképzelések valósulnak meg, Magyarország él majd a nemzeti szintű tiltás lehetőségével is. Nálunk ugyanis – szögezte le – 2007 óta teljes politikai konszenzus van e kérdésben. Továbbra is veszélyforrást hordozhat azonban, hogy a környező országok – elsősorban Szlovákia és Románia – engedélyezhetik a GMO-növények köztermesztését, és ez a magyar mezőgazdasági területek szennyeződését vonhatja maga után – vélte a főtitkár.
A VM korábban kiadott közleménye szerint – ami az Élelmiszer Online-on is olvasható volt –  Magyarország jelentős részben saját sikerének könyveli el, hogy a tagállamok szabadon dönthetnének a GMO-k köztermesztéséről, Magyarország ugyanis évek óta „rendkívüli következetességgel” küzdött azért, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a GMO-engedélyezési rendszert. A VM értelmezése szerint a változtatások a gyakorlatban azt jelentenék, hogy minden ország maga dönthetne arról: a közösségi szinten elfogadott GMO-fajtákat engedi-e saját területén termeszteni vagy sem. Eddig csak az úgynevezett védzáradék (moratórium) meghozásának lehetősége állt nyitva az adott GMO-fajtákat ellenző országok előtt, amelyet csak költséges kutatásokkal lehetett megalapozni, környezeti és egészségügyi kockázatok bizonyításával lehetett indokolni –rögzítette a közlemény.