Ez a szisztéma nem új, csupán pénzkérdés, hogy mennyi vizsgálatot végeznek el.  A jelenlegi költségvetéssel nem lehet több ellenőrzést folytatni, a büntetési  tételek működési költségként való felhasználását az unió tiltja, újabb vizsgálati díj kivetését pedig a piaci szereplők nem bírnák el.
A másodlagos élelmiszervizsgálat nem helyettesítené az előállítás helyén végzett elsődleges élelmiszer- illetve húsvizsgálatot – nyilatkozta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerbiztonságért felelős államtitkára. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése után Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csupán annyit közölt az új szabályozásról, hogy az minden raktárat, hűtőházat és szállítmányt érint. Kardeván ezek után kifejtette, hogy az új feladatra megfelel a jelenlegi hatóság.  A vizsgálatokat pedig nem szúrópróbaszerűen végeznék, hanem a kötelező bejelentési kötelezettség alapján, így már az áru beérkezésekor tudná a hatóság, hogy mikor hol kell ellenőrizniük. Az új agrárkormányzat ettől reméli, hogy sikerül kiszorítani a hazai polcokról „Európa élelmiszerhulladékát”, azaz az általa gyenge minőségűnek ítélt importot.
Semmi új nincs a másodlagos élelmiszervizsgálatban – állítja ugyanakkor Süth Miklós, volt főállatorvos, az előző kormány szakállamtitkára. Így az sem jelent változást, hogy az ellenőrzésekben minden raktár, hűtőház és szállítmány érintett, ugyanis szerinte már az is bizarr, hogy egy jogállamban bárki el tudja képzelni, egy jogszabály az élelmiszerlánc nem minden szereplőjére vonatkozik. „Az elmúlt öt évben biztosan nem voltak ilyen kivételek” – állítja a volt főállatorvos. Ugyanakkor, ha a vidékfejlesztési miniszteri bejelentés mögött új erőforrások állnak rendelkezésre, akkor valóban lehet értéke a „másodlagos” élelmiszervizsgálatnak.
A kérdés tehát az, hogy az új kormány mennyivel több pénzt tud szánni az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságra az eddigi 20-30 milliárd működési költség felett. Süth arra is emlékeztetett, hogy korábban éppen a jelenlegi kormányhoz közelálló egyik napilapban megjelent cikkek rótták fel, hogy az adófizetők pénzét „herdálják el” a mézvizsgálatok során. Márpedig az élelmiszerellenőrzésre más forrást a jelenlegi agrárkormányzat sem találhat, hiszen erre nem biztosít pénzt az Európai Unió (EU), így vagy a hazai adófizető fogyasztóknak, vagy a hazai vállalkozóknak kell előteremtenie a sok-sok milliárdot a vizsgálatok sokszoros növeléséhez. Egyrészt a létszám emelésére, a gépjárműparkra, annak működtetésére, és természetesen a laboratóriumi vizsgálatokra is jelentős többletforrásokra lesz szükség.
Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság Süth vezetése alatt is szerette volna pénzügyi forrásait növelni például élelmiszerlánc terhelési termékdíj, illetve élelmiszerbiztonsági hozzájárulás kivetésével, de ezt sem az élelmiszerszektorban dolgozó hazai vállalkozások, sem a politikusok nem akarták. Ami Süth szerint is érthető, hiszen ezek olyan új terheket jelentettek volna, amelyek eredményeként elvégzett hatósági ellenőrzések majdnem semmit sem tudtak volna garantálni előnyként sem a hazai vállalkozások, sem a fogyasztók számára.
Az EU-s jogszabályi környezetben ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy ne vádolhassa meg senki a hatóságot azzal, hogy diszkriminatív módon ellenőriz és szankcionál – szól az élelmiszerbiztonsági szakemberek további aggálya. Ha hátrányos megkülönböztetést tapasztalnának például a logisztikai központok, akkor válaszreakcióként az is reálisan szóba jöhet, hogy a raktárbázisok, amelyek ma Magyarországon biztosítanak munkahelyet és bevételt, néhány kilométerre a határainkon túl telepednek meg, hiszen egy hipermarket láncnak mindegy, hogy egy magyar, vagy egy szlovák, osztrák, román vagy szlovén településről indul el a kamionja a boltjait kiszolgálni. Ezzel pedig – teszi hozzá Süth – tovább fokoznánk a hazai élelmiszer-előállítók versenyképtelenségét. A szállítás többletköltségét az áruházláncok a fogyasztókra terhelik, így a magyar termékek még drágábbak lesznek. A volt főállatorvos szerint a magyar termékek jó hírének megőrzése szempontjából az sem másodlagos, hogy határainkon kívül fogják az ellenőrző hatóságok vizsgálni a magyar élelmiszerek széles körét az ottani raktárakban, hiszen a magyar eredetű termékekkel kapcsolatos problémákat eddig is leggyakrabban a szlovák, osztrák, szlovén, német, olasz hatóságok jelezték.