hirdetés

Történetek a Budapesti Vidámpark 175 évéből

A hónap végén végleg bezárja kapuit a Városliget legendás látványossága, a Budapesti Vidámpark.

hirdetés

Elődei közül a hajdani színes Vurstli a 19. század eleje óta, míg a patinásabb Angol Park mintegy száz éve létezik. A kettő összevonásából született mai Vidámpark, tehát át- és túlélt több forradalmat, két világháborút és számtalan városvezetést is. Családi anekdotája, érdekes története, vicces sztorija mindenkinek lehet a parkról, ám egy-két kulisszatitokról, történelmi jelentőségű eseményről talán a legfanatikusabb rajongók sem tudnak.

Arcképcsarnok

A magyar mutatványos világ német, osztrák és olasz csavargók, vágánsok, csepűrágók, vagyis különböző bűvészek, szemfényvesztők, kötéltáncosok, akrobaták, műlovarok, állatszelidítők, bohócok, varázslók, jövendőmondók, komédiások és bábjátékosok mintájára kezdett szórakoztatással foglalkozni szerte a városban, de különösen a Ligetben, amit egy időben Ökördűlőnek is hívott a lakosság.

Fotó: Vidámpark archívum
Fotó: Vidámpark archívum

A Vurstli olcsójánosai azok a komédiások voltak, akik cigánykerekezéssel, bukfencezéssel és egyéb vicces, de költséghatékony mulattatással igyekeztek megnevettetni az arra járó aprónépet, szüleikre pedig mecénásként tekintettek. Persze léteztek komolyabb művészek is, ők kócevéssel és kardnyeléssel foglalkoztak, leghíresebb képviselőjüket – csak szerényen – „Utolérhetetlen” Antoniónak hívták.

A 19. század második felében összenőtt embereket, cowboyokat, szörnyeket, kígyó és póktestű embereket, óriásokat és törpéket is mutogattak itt, de illuzionisták, jósok és kóklerek is működtek a Ligetben. Itt debütált szinte valamennyi technikai újdonság, de a marketingeszközök története is itt kezdődött a plakátragasztással és bértolongók szerződtetésével.

Fotó: Vidámpark archívum
Fotó: Vidámpark archívum

„Kreinz bácsi találta fel a régi Pesten a plakátragasztás fogalmát és monopóliuma csak évekkel később szállt át a fővárosra. Pudlikutya járt a nyomában és a hűséges eb szájában csirizes tálat cipelt gazdája után, akinek villogó, örökké terveket izzó szeme mögött, ki tudja minő gondolatok vertek tanyát.” (Ma Este c. lap, 1925)

A fellendülés éveiben valóságos versenyfutás indult a közönség kegyeiért. Amikor a rikkancsok már nem győzték túlkiabálni egymást, akkor bértolongókat szerződtettek, akik az előadások kezdete előtt tolongást csaptak egy-egy bódé bejáratánál, majd miután kellő számú érdeklődőt csalogattak be, a hátsó ajtón kisurrantak és kezdték elölről a munkát.

Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan

A Vurstli száz esztendős fennállását 1938. július 13-án, egy fényűző karnevállal ünnepelte Pest. A legnevesebb fővárosi művészek vendégfellépése mellett itt tartották a Törpék Világkongresszusát is, melyre a világ akkori legkisebb embere is meghívást kapott a Bécs melletti Hötzendorfból. Ha hihetünk a korabeli tudósítóknak, a híresség alig érte el az 56 centimétert.


Világháborúk

Az ünnepség után azonban hamar visszazökkent minden a régi kerékvágásba, a nagy világégés alatt az emberek nem szívesen jártak szórakozni és ez az első világháború idején, a húszas években sem volt másképp, csak tengődtek a ligeti mutatványosok. A második világháború alatt a híres mulató helyén, az alpesi faluban például katonákat szállásoltak el, később teljesen leégett. A bombázások során találatot kapott az Elvarázsolt Kastély, a Sikló, a Hullámvasút és Feszty Árpád körképe, a Magyarok bejövetele is. Restaurálására csak a 80-as években került sor, majd az első országgyűlés színhelyén, Ópusztaszeren állították ki.

Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan

A háború után aztán újraindult az élet a Ligetben, a kikiáltók megint torkuk szakadtából üvölthették az örökzöld szlogent: „Csak tessék, csak tessék, hölgyek-urak befelé! Kezdődik az előadás! Gyerekek és katonák, őrmestertől lefelé, a felét fizetik!” Vagy, ahogy a park egyik tébolyodott kikiáltója, Számoló Laci kántálta: „Moszt kezdődik a zegész vacak! Ilyet még nem láttak! Vakok és meszítlábaszok ingyen bemehetnek, katonák és dézatündéjek félájon.”

Műemlék játékok

A Vidámpark főbb történelmi attrakciói között érdemes megemlíteni az Europa-Nostra díjas lovas Körhintát, mely 1906 óta forog, sohasem állt le, még a háborúk, forradalmak és felújítások alatt sem. Nyolcszögletű épületében a nyolcadik oldalon egy makettorgona áll festett szövegekkel, fasíp imitációkkal. A kezelő innen figyelhette a közönségtől elrejtve a Körhinta zavartalan működését. Az épület falai Art Nouveau szalagmotívumokkal díszítettek, hasonlóan a homlokzat tetőrészének vasszerkezetéhez.

Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan

Minden idők legnépszerűbb játéka a Hullámvasút egy látványos faszerkezetű létesítmény, melyet Dragon Ervin tervezett és 1922 óta működik. Közel egy kilométer hosszú pályáján kilenc hullám található és többek között azért is kuriózum, mert egy fékező is utazik a fedélzetén, aki a szerkezet sebességét szabályozza.

„Amikor – az Angol Park – megnyílt, ezrek tolongtak, s a legnagyobb attrakcióhoz, a Hullámvasúthoz csak testi épség megrongálásával lehetett közeledni” – írta 1935-ben a Pesti Futár. A hatvanas évek elején évente egymillió ember kereste fel a nyári üzemelés néhány hónapja alatt. Sajnálatos módon 1965. május 5-én kigyulladt, a tüzet azonban gyorsan eloltották, így „csupán” 200 forintnyi kár keletkezett a szerkezetében. Évről évre sok köbméternyi beépített fával újul meg és naponta ellenőrzik pályájának minden elemét.

Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan

Nemrég 130 amerikai hullámvasút rajongó látogatott hazánkba csak azért, hogy kipróbálják Európa egyik leghosszabb favázas hullámvasútját, melyet „nice and bumpy” azaz kellemesen hepehupásnak találtak.

A Vidámpark 2013. szeptemberi bezárása után a fenti játékok mellett további három műemlék jellegű üzem marad a helyén: a Barlangvasút, a Céllövölde hátsó falrésze és a Dodgem tetőszerkezete is történelmi örökség.

Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan
 

A fentiek mellett azonban mindenképp említésre méltó az Elvarázsolt Kastély története is, hiszen szinte minden generáció hamar kiismerte és megunta fortélyait, mégis túlélt minden támadást. Egyszer még a szoknyafelfújó szerkezetét is betiltotta a rendőrség, hiába ágáltak ellene, hogy „az utcán is felfújja a szoknyát a szél, oszt mégsincs baj belőle”. 1979-ben a mesebeli épület egy piromániás gyújtogatássorozatának áldozata lett és földig kellett rombolni. A tragédia megviselte a nyilvánosságot, az újságírók minden évben feltették a kérdést: „mikor lesz megint Elvarázsolt Kastélya Budapestnek?”

Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan

Véget ért a móka mára

A Vidámpark még a nyolcvanas években is évi 3 millió látogatónak nyújtott felhőtlen kikapcsolódást és egészen napjainkig igaza volt annak az újságírónak, aki egyszer azt írta: „Minden időn túl él a Vurstli, mert ez örök. Örök műsor ez hölgyeim és uraim. Divatok változtak, végzetek beteltek műfajok fölött, de a Vurstli megmaradt. Az idő és korszellem mit sem tehet ellene. Valami játékos és gyermekes van az emberekben, él bennük valaki, aki játszani akar. Ezért tudott a Vurstli túlélni minden divatot.”

Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan

A 175 éves történelem 2013. szeptember 30-án véget ér, egy korszak lezárul. Aki még nem volt a Budapesti Vidámparkban az véletlenül se hagyja ki a hajmeresztő Hullámvasutazást, aki pedig ült már a Körhintán, a Panorámakeréken vagy a Kukomotívon, annak a nosztalgia kedvéért is érdemes eljönni – még egyszer utoljára.

Forrás: A Budapesti Vidámpark Fotóarchívuma, A Budapesti Vidámpark Története c. könyv – Második kiadás (2000), A Vurstlitól a Vidámparkig, avagy a vidámság 175 évének története képekben c. könyv (2013)

Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél