Röpködnek a számok, amelyek szintén a fogalmi eltéréseket támasztják alá: Vámosi-Nagy Szabolcs véleménye szerint, ha az alapélelmiszerek körét úgy határoznák meg, hogy az összes fogyasztás ötödrészét teszik ki, és a mostani 20 százalékról ötre csökkenne az áfa, akkor durván 210 milliárd forint bevételtől esne el az állam. Vámos György szerint a tej és a kenyér áfájának kétszázalékos csökkenése ugyan 6 milliárdos pluszbevételt jelenthet, ám a napi cikkeket érintő emelés összességében 108 milliárddal veti vissza a forgalmat.

A kevesebb néha több

A forgalmi adó a legigazságosabb adó. Mindenki a fogyasztásának megfelelően fizet többet vagy kevesebbet. Ugyanakkor nem tréfadolog, hiszen ha  visszatérünk a 25 százalékos szintre, eddig is nyomasztó szintje tovább fog növekedni. A nyuszi tehát visszalőhet, akár csökkenhet is az adóbevétel.
A helyzet értékeléséhez szorosan hozzátartozik, hogy a magyarországi élelmiszer-gazdaságban jelentős a feketegazdaság jelenléte. Ennek számos formája közül a forgalmi adó elkerülése talán a legelterjedtebb. A szakma véleménye szerint a feketegazdaság aránya átlagosan 25-35 százalék közöttire becsülhető.

Kétségtelen, hogy a fogyasztással arányos közteherviselésben az áfa jó eszköz, de az élelmiszerek stratégiajelentősége és sajátos gazdasági viszonyai miatt méltányossággal kellene élni. De nem mindegy, mikor! Az elmélet azt mondja, hogy az adó szintje és a költségvetés bevétele közötti összefüggés Gauss görbéje szerint működik. Vagyis az alacsonyabb adószinttel is el lehet magasabb bevételt érni. Ehhez persze a miénknél sokkal rendezettebb körülményekre lenne szükség. Az élelmiszerek termékpályáján már a 20 százalékos forgalmiadó- szint is erős motivációnak bizonyult az adóelkerülés megkockáztatására. Más oldalról az elmúlt évek erősödő feketegazdaság elleni fellépései jó alkalmat teremtettek arra, hogy – mondjuk – 10 százalékos áfa esetén már kevesen vállalnák a lebukás kockázatát. Kétségtelen, ez egy lassú módszer a költségvetés bevételeinek tartós növelésére. A miénk jelenlegi állapota pedig gyors sikereket követel. sére. Legfeljebb kommunikációs értéke van. Azzal a biztos hatással azonban mindenképpen számolni kell, hogy a magasabb áfa miatt is emelkedő élelmiszerárak tovább erősítik a kereslet kedvezőtlen irányú változását az élelmilszer révén is növekvő árak még inkább az olcsó termékekre irányítjáka fogyasztók figyelmét. Ez pedig, amellett, hogy nem szolgálja egészséges életmódjuk fejlődését, az egész termékpálya jövedelmezőségét rontja, ami viszont a fenntartható fejlődést teszi sokak számára lehetetlenné. Bár jelenleg a haloványan teljesítő forint az importtal szemben növekvő védelmi falat épít piacunk köré,
ennek hiányában e keresleti tendencia megint a külföldi termékek térnyerését erősítené. Nem árt felidézni azt sem, hogy éppen egy éve, 2008 májusában az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága nem támogatta az ellenzék áfamérséklési kezdeményezéseit, köztük az élelmiszerek forgalmi adójának szerpiacon. Míg az elmúlt években már határozottan érzékelhető volt az élelmiszer-kereslet magasabb feldolgozottsági fokú termékek felé való eltolódása, 2008-ban határozottan visszafordult etendencia.

Nézzük, hogy csinálják mások!

 Bár az európai uniónak nincs közös adópolitikája, az adók harmonizáltak, ami azt
jelenti, hogy azonos elvek alapján működtetik őket. A közösség adóügyi biztosa történetesen hazánkból származik. A mostani tervekkel kapcsolatban azt mondta, hogy az EU-előírások szerint két kedvezményes forgalmi adókulcs forgalmi adókulcs
megengedett. Mivel Magyarországon jelenleg a 20 százalékos általános kulcs mellett
csak egy csökkentett kulcs, az ötszázalékos létezik, be lehet vezetni egy másik kedvezményes adómértéket is. A másik érdekes egybeesés, hogy az Európai Unió épp most áprilisban döntött a kedvezményes áfáról, vagyis a tagállamok, ha akarják, továbbra is.

Kétségtelen, hogy a fogyasztással arányos közteherviselésben az áfa jó eszköz, de az élelmiszerek stratégiai jelentősége és sajátos gazdasági viszonyai miatt ezeknek a termékeknek az esetében az áfa meghatározásánál méltányossággal kellene élni.

csökkenthetik bizonyos termékek és szolgáltatások forgalmi adóját. Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy az Európai Unió sem határoz meg olyasmit, hogy például mi az
alapvető élelmiszer. Az élelmiszerek általános forgalmi adója a legtöbb EU-tagállamban jóval alacsonyabb, mint Magyarországon. Ahogy azt az alábbi tábla mutatja (8. old), az alapkulcs (első oszlop) mellett számos országban további kedvezményes kulcsok vonatkoznak egyes élelmiszerekre (második, harmadik oszlop). Az már első ránézésére is érzékelhető, hogy a legtöbb EU-tagállamban az élelmiszerek forgalmi adója elmarad a miénktől, még az egyes cikkekre tervezett 18 százalékos kulcstól is. A 27-ből 17 tagállamban 10 százalékos vagy jóval az alatti a kulcs. Eddig 25 százalékos kulcs egyedül Dániában sújtotta az élelmiszereket. Tehát már a 20 százalékos áfával is a harmadik (Lettország 21%) legmagasabb szinten álltunk a közösségben. Az EU-s országok átlaga 8,2 százalék, a lakosság nagyságát figyelembe vevő súlyozás esetén pedig 5,6 százalék. Ha az élelmiszerek adóterhelése 10 százalékra csökkenne, az még mindig nem számítana alacsonynak az EU-ban. Ha a környező országok gyakorlatát nézzük, azt látjuk, hogy Románia és Szlovákia forgalmi adója egykulcsos, 19 százalékos, míg Ausztria és Csehország 10, illetve 9 százalékkal terheli meg az élelmiszereket.

Variációk egy témára

A forgalmi adó szintjének hatása ott a nagyobb, ahol a jövedelem magas arányát fordítják élelmiszer-vásárlásra. A kiadások 27 százalékával sajnos ebben is az élmezőnybe tartozunk. A forgalmi adó 20-ról való 3-5 százalékos emelése mindenképpen emeli a termelés költségeit, végső soron pedig az élelmiszerek árát. A korábbiakban rutinná vált januári és augusztusi áremelkedések és a manapság hetente változó üzemanyag- és egyéb energiaárak révén szinte teljes az immunitás. Ez az árrugalmasság csökkenéséhez vezetett az élelmiszereknél. A 2007-ben 11,5, 2008-ban 10,2 százalékkal emelkedő élelmiszer-fogyasztói árak alig érzékelhető keresletcsökkenést okoztak. Sajnos ezzel egy időben a fizetőképességet rontó tényezők egész garmadájával is meg kellett és kell küzdenie a lakosságnak, ami halmozottan már valódi kritikus tömeg. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy sem a kétszázalékos áfacsökkentés, sem a 3-5 százalékos emelés nem hatna sokkolóan. Ráadásul nem is feltétlenül jelenne meg az árakban. Éltünk már meg
áfamódosításokat, hatásuk azonban sosem bizonyult tartósnak. Ki merem jelenteni, hogy
az áfa kismértékű mérséklése nem megfelelő eszköz az élelmiszerek árának csökkenté-

A forgalmi adó szintjének hatása ott a nagyobb, ahol a jövedelem magasarányát fordítják élelmiszer-vásárlásra. A kiadások 27 százalékával sajnos ebben is az élmezőnybe tartozunk.

sére. Legfeljebb kommunikációs értéke van. Azzal a biztos hatással azonban mindenképpen számolni kell, hogy a magasabb áfa miatt is emelkedő élelmiszerárak tovább erősítik a kereslet kedvezőtlen irányú változását az élelmilése révén is növekvő árak még inkább az olcsó termékekre irányítják a fogyasztók figyelmét. Ez pedig, amellett, hogy nem szolgálja egészséges életmódjuk fejlődését, az egész termékpálya jövedelmezőségét rontja, ami viszont a fenntartható fejlődést teszi sokak számára lehetetlenné. Bár jelenleg a haloványan teljesítő forint az importtal szemben növekvő védelmi falat épít piacunk köré, ennek hiányában e keresleti tendencia megint a külföldi termékek térnyerését erősítené. Nem árt felidézni azt sem, hogy éppen egy éve, 2008 májusában az Ország-gyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága nem támogatta az ellenzék áfamérséklési kezdeményezéseit, köztük az élelmiszerek forgalmi adójának szerpiacon. Míg az elmúlt években már határozottan érzékelhető volt az élelmiszer-kereslet magasabb
feldolgozottsági fokú termékek felé való eltolódása, 2008-ban határozottan visszafordult e tendencia. A forgalmi adó emelése révén is növekvő árak még inkább az olcsó termékekre irányítják a fogyasztók figyelmét. Ez pedig, amellett, hogy nem szolgálja egészséges életmódjuk fejlődését, az egész termékpálya jövedelmezőségét rontja, ami viszont a fenntartható fejlődést teszi sokak számára lehetetlenné. Bár jelenleg a haloványan teljesítő forint az importtal szemben növekvő védelmi falat épít piacunk köré, ennek hiányában e keresleti tendencia megint a külföldi termékek térnyerését erősítené. Nem árt felidézni azt sem, hogy éppen egy éve, 2008 májusában az Ország- gyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága nem támogatta az ellenzék áfamérséklési kezdeményezéseit, köztük az élelmiszerek forgalmi adójának.

Küldés

eme csökkentésére irányulót. De az sem érdektelen, hogy – piaci információk
szerint – a Pénzügyminisztérium ezzel párhuzamosan már egy éve is számolt annak a lehetőségével, hogy az alapvető élelmiszerek, valamint az elektromos energia, illetve a távfűtés áfája a jelenlegi 20-ról 18 százalékra mérséklődne ebben az évben.
A forgalmi adó emelése tehát emelni fogja az árakat, és időlegesen a keresletre is negatívan hat. Ehhez azonban hozzátartozik majd a feketegazdaság további
erősödése. Tetszik, nem tetszik, gazdasági válság idején a feketegazdaság
fokozott szerepet játszik a gazdaság működésének fenntartásában,
a lakosság egy-egy rétegének megélhetésében is.

Fórián Zoltán